IUCN

A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján újabb tizenhat vonuló partimadárfajt soroltak át magasabb fenyegetettségi kategóriába, mert egyes állományaik kétharmadukra zsugorodtak, miközben a becslések szerint a madárfajok hatvan százalékának csökken a világállománya. A most magasabb fenyegetettségi kategóriákba átsorolt partimadárfajok között van a sarlós partfutó, az ezüstlile és havasi partfutó is, melyek hazánk területén is rendszeresen átvonulnak.

Az indoklás szerint az óceánok megőrzése iránti megingathatatlan elkötelezettségük és a biológiai sokféleségről szóló 2023-as ENSZ-megállapodás előmozdításában játszott fontos szerepük elismeréseként Rena Lee, Szingapúr nemzetközi jogi nagykövete és Kristina Maria Gjerde, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) nyílt tengeri vezető tanácsadója részült az Elisabeth Haub-díjban.

Európa-szerte elterjedtek voltak a kistestű emlősök, de az urbanizáció miatt évről évre közelebb kerülnek a kihaláshoz. Az Emlőstani Szervezet arra kéri a kertes házban élőket, hogy figyeljenek arra, hogyan kertészkednek, mert a rovarirtó szerek megölik a sündisznók által fogyasztott rovarokat, és közvetlenül is megmérgezhetik a süniket. Az MME sünvédő tippjei.

A Természetvédelmi Közlemények friss 29. számában jelent meg 4 hazai kutató tanulmánya. Igyekeztek minél teljesebben összegyűjteni az állatfaj-visszatelepítési programok nemzetközi szakirodalmát; a magyar programokat közelebbről is megvizsgálva. Adatbázisukba 8508 db. 1891 – 2015 közötti anyag bibliográfiai adatait gyűjtötték össze.

A vakond jelentősen átalakítja a környezetét, így ökoszisztéma mérnöknek nevezik a biológusok. Mit derített ki a tudomány erről az állatról az elmúlt 70 évben?

Mi állítható a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatbázisában található tudásunkból, ami közel 150 ezer (1,7 százalék) fajt foglal össze a közel 9 millió többsejtűből? Lehet-e hihetően 2 %-ból a teljességre vonatkozó kijelentéseket tenni? A PC gyorsan szolgáltat ostobaságokat, ha az általunk bevitt adatok irányultságáról kérdezzük.

Nagyjából 1200 denevérfaj él a világon, de a legkisebbet csupán Thaiföld és Mianmar (korábban Burma) néhány barlangjában találhatjuk meg. A dongódenevér (Craseonycteris thonglongyai) a dongódenevérek családjának egyetlen ismert tagja.

Már több mint 42 ezer állat- és növényfaj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett fajokról vezetett vörös listáján. A WWF idei jelentése pedig a fajok drámai visszaesését mutatja: 80 éven belül kihalhatnak a császárpingvinek, és további egymillió állat és növény tűnhet el a Föld színéről.

Az IUCN szerint fontos akadályt sikerült elhárítani a nemzetközi szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezmény új jegyzőkönyvvel való kiegészítésért folytatott versenyben, melynek célja a vadon élő állatok és növények illegális kereskedelmének megszüntetése.

A vízilovak hónapokon belül a világ legveszélyeztetettebb állatfajai közé tartozhatnak majd, miután populációjuk erősen zsugorodik a klímaváltozás, az orvvadászat és az ezzel szorosan összefüggő kereskedelem miatt. A fél életüket vízben töltő emlősök leginkább Afrika szubszaharai övezetében élnek, állományuk kb. 115-130 ezer között lehet.