Adva van egy folyó, ami keresztülszeli Magyarországot. Nemzeti szimbólumunk a kék Duna (kékségére ki emlékszik már), amelyről kiderül, hogy vize hasonlóan mutagén a mikroorganizmusokra, mint a Gangeszé Indiában. A német és brazil kutatóktól ez év márciusában jelent meg a mutagenitási vizsgálatok eredménye.
A Duna-víz és -üledékminták túlnyomó részét különféle mennyiségekben mutagénnek találták Ames-tesztekben, több Salmonella-törzsön. Az üledékekben a kevéssé vízoldékony vegyületek dúsulnak fel, és ebben az oxigénszegény környezetben a bomlásuk is lelassul. A dunai üledékben a klórozott szénhidrogének (például DDT) kimutathatók, ezért az üledéki szervezeteket fogyasztó halak (például compó, ponty) húsának vizsgálata régóta fontos lenne. A baktériumokon kifejtett mutagenitás nem jelenti azt, hogy az gerinceseken is kifejeződik. Tény viszont, hogy a mutagén hatás és a rosszindulatú betegségek kialakulása között szoros összefüggés van. A karcinogén hatás bizonyítása viszont nagyságrendekkel nehezebb, mint a mutagenitásé. Ezért is halad nehezen a piaci sikert elért anyagok kivonása a forgalomból.”
Adva van tehát egy folyó, ami keresztülszeli Magyarországot. Nemzeti szimbólumunk a kék Duna (kékségére ki emlékszik már), amelyről kiderül, hogy vize hasonlóan mutagén a mikroorganizmusokra, mint a Gangeszé Indiában. Akkoriban azt hittük, hogy ez csak ott fordulhat elő, mert példátlan a túlzsúfoltságból származó környezetszennyezés. A Dunán vizet és üledéket mintázó hajók adatairól régen tudjuk, hogy DDT-t és bomlástermékeit (DDE, DDD) tartalmazza. Miért is ne, hiszen hajdanán a lápi területek lecsapolásakor a ’maláriaszúnyogok’ (Anopheles spp.) lárvái ellen az élő vizekbe közvetlenül permetezték a veszélytelennek gondolt hatóanyagot. Annak bomlási félideje átlagosan 20 év, vagyis jól szellőző talajokban 40 év után még 25%-ra számíthatunk, és bomlásterméke sem hatástalan.
Bioakkumulációra (zsírgazdag szövetekben felhalmozódik) és táplálékláncban biomagnifikációra képes hormonmoduláns, így a reprodukcióra hat. Rákkeltéssel is gyanúsítják. Sőt, ha oxigénszegény vízi üledékbe merül, vagy mélyebb rétegekbe mosódik akkor bomlása lassul vagy nem is bomlik tovább. Persze korántsem erről az egyetlen vegyületről van szó (címkép), hiszen a DDT csak enyhén mutagén és a nyájas olvasó memóriája sem terhelhető vegyületnevekkel, pedig ezek határozzák meg a mai környezetünk minőségét, de mi nem akarjuk megtanulni a nevüket, sokkal inkább érdekelnek bennünket a popsztárocskák, Balázsék, Bocsiék és a celebecskék, továbbá azok viselt dolgai.
A 2021-es kiadvány szerint a 4-es programban a hajók az irtószerek közül a diethyltoluamide (DEET) szúnyogriasztó főként nálunk volt nagy-mennyiségben a vízben (218-1065 ng/l). A metolachlor*, terbutryn*, simazine*, terbuthylazine* gyomirtókat, a carbendazim* és tebuconazole gombaölő szereket és az imidacloprid* rovarölőt mérték a Duna vizében (a *-val jelölt hatóanyagok 2022-ben hazánkban már nem használhatók). Üledékben viszont ftalátokat (DEHP, max. 1342 ng/g) találtak sokat, ami műanyag-eredetű. A mezőgazdaság ismert pontszennyezői a sertés- és baromfitelepek is, ahonnan nitrátok és foszfátok kerülnek a vízbe. Ezért ritkították őket a Balaton környékén.
Ekkor még egy szót sem szóltam az ipari környezetből (papír, textil stb.) kibocsátott vegyi anyagokról és a háztartásokból élővizekbe került szennyvizek (mosó és mosogató szerek, gyógyszerek stb.) vegyszer-tartalmáról. Ezek közös hatása bizonyosan hormonmoduláns és ezek szerint mutagén hatású is.
Ki reagált ezekre az eredményekre hazánkban, ahol az EU-ban egyedülállóan nincs környezetvédelmi tárca.
Emelt a Dunáért szót Fazekas Sándor vagy Nagy István. Dehogy is, nem volt erre kanaluk! A Duna víz volt, van és lesz, akár Lenin. Meg sem fordul talán a mai mezőgazdasági miniszterek fejében, hogy mire nem gondolnak, hogy úgy termeszteni/tenyészteni, hogy közben az élővizeinket elszennyezzük az vétkes felelőtlenség. Többnyire környező országokban történő bányaszerencsétlenségek esteikor szaladgálunk föl és alá, pedig történnek a szennyvíz-kieresztés területén bizony hazánkban is ‘egyéb csodák’.
Emelt szót az élővizek elszennyezése ellen az LMP vagy a Párbeszéd? Nem tudok róla. Szerintem nekik sem jutott ez eszükbe, de akkor miről szól a hazai zöld politika? Egymással való viaskodásukról? Kit érdekel? Szerintem ezért is ilyen sikertelenek nálunk ezek a kiüresedő mondanivalójú pártok a biciklimániájukkal és a fákhoz való önláncolás kényszerével. Baromira nem erről szól a környezetvédelem! S nem kell ehhez mániákus természetjárónak sem lenni, sem mások orra alá tologatott vegánnak. Ne feledjem az ember vegyes-táplálkozású. A DK árnyékkormányában Oláh úr a környezetvédelmi és klímaügyi árnyékminiszter. El vagyok bűvölve, hiszen éppen abban a kerületben élek, ahol ő a képviselőnk. A Bulinegyed állapotai mutatják, hogy mire képes a DK-ás polgármester barátjával együtt.
Lapozzunk.
A visszavonult nemzeti horgász fogja majd felkarolni a Duna ügyét? Eddig ezt tette? Kétségtelen, hogy a Pápa hitt neki. Viszont, ha az ő munkája hatékony volt akkor, miért tart itt a Duna. Neki persze kellemes vlogozást kívánok, az most olyan civiles. A Fidesz-KDNP ennyit tud csak a Dunáért tenni?
