Svédország már 2020-ra átlépte a párizsi klímacsúcs 1,5 celsius-fokos hőmérséklet emelkedését: országosan 1,9 fokkal emelkedett a hőmérséklet 1991 és 2020 között.
Svédország átlaghőmérséklete a világátlagnál kétszer nagyobb mértékben, csaknem két fokkal emelkedett a 19. század második fele óta, rövidebb lett a hóval borított időszak és több lett a csapadék – közölte a Svéd Meteorológiai és Hidrológiai Intézet (SMHI).
Svédország átlaghőmérséklete 1,9 Celsius-fokkal emelkedett 1991 és 2020 között az 1861 és 1890 közötti időszakhoz képest – közölte az intézet, amely minden korábbinál mélyrehatóbban vizsgálta a klímaváltozást a skandináv országban.
A hótakaró jellemezte téli időszak hossza 16 nappal csökkent 1961-1990 és 1991-2020 között, az átlagcsapadék pedig az 1930-as 600 milliméterről 2000 óta közel 700 milliméterre emelkedett. A csapadék jellemzően ősszel és télen lett több, a tavaszi és nyári időszakban nem figyeltek meg növekedést.
Ugyanakkor nemcsak Svédországban érezteti hatásait a globális felmelegedés. Kiderült például, hogy nyolcvanszoros a heves esőzések kockázata a klímaváltozás miatt, és az is kiderült, hogy a grönlandi jégtakaró sincs túl jó állapotban.
Bár a probléma Magyarországot is érinti, hazánk nagyon rosszul szerepel a klímavédelemben.
Veszteségek és károk – a klímakonferenciák kulisszatitkai
Az ENSZ COP27 konferenciáját Egyiptomban tartották 34 ezer résztvevővel. Kik ők, és mit kerestek ott? Hogyan zajlanak a színfalak mögötti tárgyalások? Mit üzen az, hogy egy ország milyen szinten képviseli magát? Kiket nem delegált az Orbán kormány? Emellett az elszállt 1,5 fokos klímacélról, és az eredménytelen eredményekről is mesélt podcastunkban dr. Faragó Tibor c. egyetemi tanár, aki 1991- 2010 között Magyarország hivatalos klímatárgyalója volt.
Nyitókép: A Kebnekaise dupla csúcsa. Immár az előtérben levő északi Svédország legmagasabb pontja, mert a háttérben levő déli csúcs jégsapkájának egyharmada elolvadt. Fotó: Alexandar Vujadinovic /Wikimedia Commons
