A budapestiek másfél év után visszakapták a Lánchidat – feltéve, hogy busszal, taxival, motorral vagy biciklivel próbálnak rámenni. A gyalogosok előtt 2023 őszén nyitják meg a hidat, a személyautók előtt talán többé már soha. Az Autósklub nevű lobbiszervezet bízik abban, hogy a főváros rájön, hogy a „kísérletezgetés” kontraproduktív.
A kormány azzal a feltétellel adott 6 milliárd állami forintot a felújításba, hogy a híd csak 1,5 évig lesz lezárva a gépjárműforgalom előtt. A jelek szerint azzal nem számoltak, hogy nem csak a saját tulajdonú és kormányzati autók gépjárművek. December 16-án visszaadták a forgalomnak a felújítás miatt 2021 júniusában lezárt Lánchidat. A BKK egy közleményben emlékeztetett arra, hogy a híd teljes felújításának időtartama 30 hónap, ám szerződéses kötelezettség volt, hogy a forgalom elől csak 18 hónapig lehet lezárni az útpályát. A 18 hónapos limitet a kormány szabta meg, ez volt a feltétele a rekonstrukcióhoz való anyagi hozzájárulásnak.
A BKK és Karácsony Gergely főpolgármester tájékoztatása szerint a hídon egyelőre ideiglenes forgalmi rend lesz: a BKK járatai, a taxik, a kerékpárral, a motorkerékpárral és a segédmotoros kerékpárral közlekedők vehetik birtokukba a hidat. Az egyéni személyautóval közlekedők nem mehetnek a hídra. Ezt a kormány aligha így gondolta, a szándék szinte biztosan az volt, hogy a híd a személyautók elől ne legyen lezárva másfél évnél tovább. Tény, a kormány mulasztotta el a feltételek pontos megszabását, a támogatási határozatban mindössze annyi szerepel: a kormány támogatja a felújítást azzal, hogy a „a gépjárműforgalom ezen közúti szakaszon való teljes vagy részleges korlátozása ne haladja meg a 18 hónap időtartamot”.
Nos, a buszok, a taxik és a motorok gépjárművek, szóval teljesül a kormányzati elvárás. Azon lehet vitát nyitni, hogy a személyautók behajtásának korlátozása kimeríti-e a gépjárműforgalom „részleges” korlátozásának minősül-e. A szó szoros értelmében nyilván annak, de éppenséggel a kamionok is gépjárművek, nyilván nem az volt a kormányzati elvárás, hogy bármiféle gépjármű korlátozás nélkül fölhajthasson a hídra. Ezzel együtt várható – sőt ami azt illeti, meglepő, hogy még nem kezdődött el – a városvezetés és személyesen Karácsony Gergely „autósüldözéssel” történő vádolása a kormányzati illetékesek és a párt/állami média által. De pénteken a fideszes Láng Zsolt már közölte, hogy addig nem fizet a kormány a fővárosnak, amíg teljesen nem szűnik meg a korlátozás. Ők tehát így értették.
Azzal együtt, hogy a forgalomkorlátozást nem passzióból vezeti be a BKK, azért van rá szükség, mert a hídon úgy amúgy még dolgoznak. Az útpálya ugyan készen áll az ideiglenes forgalmi rendben meghatározott járművek biztonságos fogadására, ám a kivitelezés többek között a járdák és a hídfőkben lévő aluljárók befejezésével, valamint a műemléki elemek rekonstrukciójával folytatódik. A híd a teljes átadásig munkaterület, gyalog majd a felújítás végleges szakaszának lezárta után, várhatóan 2023 őszén lehet használni a hidat.
Télen az időjárástól függően dolgoznak majd a munkaterületen, elsősorban a híd felszín alatti részein, az állványzaton, illetve a műhelyekben. Az új gyalogosjárda elemeit már idén beépítették, de a járdák burkolatát jövőre készítik el, és ekkor helyezik a hídra a felújított, restaurált gyalogos műemléki korlátokat, valamint járdakandelábereket is. Szintén 2023-ban fejezik be többek között a pesti és a budai hídfőben lévő, már szerkezetkész aluljárókat, illetve a díszvilágítás kialakítását.
Nő a tömegközlekedési kapacitás
A BKK szerint a vállalat az ideiglenes forgalmi rendben a korábbinál több mint 20 százalékkal nagyobb kapacitást biztosít azoknak, akik a Lánchídon közösségi közlekedéssel kelnek át:
a Széll Kálmán tér és a Vár felől érkező 16-os autóbuszok ismét a Deák Ferenc térig közlekednek;
új autóbuszjárat közlekedik 216-os jelzéssel a Deák Ferenc tér és a Dísz tér között korszerű, nagy kapacitású szóló Mercedes autóbuszokkal;
az eddig ideiglenesen az Erzsébet hídra terelt 105-ös autóbuszok ismét a Lánchídon haladnak, gyorsabb kapcsolatot biztosítva a pesti és a budai oldal között;
a 178-as autóbuszok Pesten továbbra is a Gyöngyösi utca végállomásig közlekednek már a Lánchídon keresztül – a 105-ös buszokhoz hasonlóan, az Erzsébet híd helyett;
a 916-os és a 990-es éjszakai buszjáratok péntekről szombatra virradó éjszakától ismét a Lánchídon közlekednek, nem érintik az Erzsébet hidat.
Ez mindenképpen jó hír a tömegközlekedést használó fővárosiaknak. Nem csak a járatok bővülése jelentős változás, de az is, hogy személyautó-forgalom híján a tömegközlekedési járművek sokkal gyorsabban képesek lesznek átkelni a hídon. Aki emlékszik a felújítás előtti állapotokra, a Lánchídon – különösen csúcsidőben – jellemzően dugó volt, amibe értelemszerűen a buszok is beragadtak, az utasok pedig leginkább csak találgathatták, mikor érhetnek úti céljukhoz.
A Lánchíd a második legkisebb átkelő
Ami a magánautó-forgalmat illeti, az autózók – és valamilyen oknál fogva a kormánypárti politikusok és a kormánypárti média – zsigeri reakciója bármiféle korlátozásra a felháborodás. Miközben a tapasztalatok szinte kivétel nélkül azt mutatják, hogy egyes útszakaszok autóáteresztő kapacitásának csökkentése csak a kezdeti időszakokban okoz plusztorlódásokat az alternatív útvonalakon, az autózók rövid időn belül alkalmazkodnak a helyzethez, a plusztorlódások pedig megszűnnek.
Ráadásul a modern közlekedésszervezésben már Magyarországon is egyre nagyobb teret kapó megközelítés szerint egy infrastruktúraelem áteresztőképességét nem járművekben, hanem emberekben érdemes mérni. Például hiába csökken egy út járműáteresztő-kapacitása buszsáv kijelölése miatt, ha a buszok több embert képesek elszállítani, mint az onnan kiszoruló, de amúgy is dugóban araszoló, és jellemzően kihasználatlan autók (az átlagos utasszám egy személyautóra vetítve a nemzetközileg elfogadott ökölszabály szerint 1,2 ember), akkor a buszsáv kijelölése jelenti az optimális megoldást.
Ráadásul a Lánchíd a felújítás előtt is a főváros második legkisebb járműkapacitású hídja volt. A BKK modelljei szerint a hídon naponta 26 400 egységjármű haladt át, ennél csak a Szabadság híd kapacitása kisebb: napi 17 700 egységjármű.
Az elmúlt másfél évben bebizonyosodott, hogy a fővárosi autóforgalom képes nélkülözni a Lánchidat – méghozzá amúgy nehéz körülmények közt is, hiszen nem csak a Lánchíd esett ki, a pesti rakpart egy része is, nem beszélve arról, hogy a 3-as metró buszos pótlása jelentős közúti kapacitásokat emészt(ett) föl.
Biciklivel a Duna alig átjárható
Az ideiglenes forgalmi renddel nem csak a közösségi közlekedést használó fővárosiak járnak jól, hanem a kerékpárral közlekedők is. Számukra jelenleg a Duna szó szerint kettévágja a várost, különösen a belső városrészeket, amelyekben egyébként a kerékpár különösen jó közlekedési alternatíva volna. Jelen állás szerint a Margit híd és a Petőfi híd között nincs olyan átkelő, amely rendelkezne dedikált kerékpáros-infrastruktúrával, illetve amelyet egy hétköznapi kerékpáros szabályosan, biztonságosan, gyorsan és kényelmesen igénybe tudna venni. Jól használható átkelő híján a két városfél között utazó – vagy utazni szándékozó – kerékpározók komoly kompromisszumokra kényszerülnek. Feltéve, hogy a kerékpározás közlekedési módokon belüli részarányának növelése kívánatos cél, elengedhetetlen, hogy Buda és Pest belső városrészei közt legyen legalább egy megfelelő átkelési lehetőség. Márpedig a kerékpáros közlekedés részarányának növelése elérendő cél. A főváros közlekedésfejlesztési stratégiájában (leánykori nevén Balázs Mór Terv, jelenleg Mobilitási Terv) ez egyértelműen szerepel, a cél 2030-ra a 10 százalékos részesedés elérése.
A híd felújítás utáni végleges forgalmi rendjéről 2023 nyarán születik majd döntés, a budapestiek véleményének kikérésével. „Így a fővárosiak megalapozottan, féléves tesztidőszak után határozhatnak arról, hogy mi legyen a Lánchíd végleges funkciója a jövőben” – írta a BKK.
Nehéz szülés volt
Egyébként csodaszámba menőnek tekinthetjük, hogy a hidat egyáltalán felújítják – legalábbis az elmúlt évek, évtizedek kálváriái után. A felújítási szerződést sorozatban a harmadik közbeszerzési eljárás után sikerült megkötni a győztes A-Híd Zrt.-vel – ami nem Mészáros Lőrinc érdekeltsége, pedig Karácsony Gergely főpolgármester attól tartott, hogy végül Mészáros érdekeltségek közt fog eldőlni egy felcsúti vacsorán a beszerzés. Ennek elkerülése érdekében a beszerzést túl tág paraméterekkel akarták kiírni – azért a Közbeszerzési Hatóság visszadobta kihirdetés előtt, szóval még az utolsó tender sem zajlott zökkenőmentesen.
A megelőző közbeszerzés azért esett kútba, mert csak a rendelkezésre álló összegnél drágább ajánlatok érkeztek. Ekkor a kiírásban még a Váralagút felújítása is benne volt, ezt a költségcsökkentés érdekében kivették belőle a következő körre, miután a kormány ígéretet tett rá, hogy csak a hídra is odaadja a hídra és az alagútra ígért 6 milliárdos támogatást. Az A-Híd végül bruttó 26,75 milliárdért vállalta a munkát.
Az alagút kivételére a projektből költségcsökkentési okokból volt szükség, amúgy nem logikus – amennyiben előbb-utóbb (inkább előbb) azt is fel kell majd újítani, amihez le kell zárni a forgalom elől, így majd külön.
Az első közbeszerzést még 2018 októberében írták ki, az ajánlatok eredeti beadási határideje november 21. volt. Azt az eljárást a BKK 2019 májusában vonta vissza, miután kiderült, hogy járdák tervezett szélesítéséhez meg kellene erősíteni a híd láncait, „műszaki, városképi és finanszírozási okokból” ezért erről lemondtak. A kormány a szélesítés elmaradása miatt elvett egymilliárd forint támogatást a felújításból, egyidejűleg visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján-írta a HVG.
Miben mérjük egy híd áteresztőképességét?
Az ott közlekedő járművek vagy inkább az emberek számában? Vagy ha fordítottan tesszük fel a kérdést, mekkora teret foglal el egységnyi ember akkor, ha autóval, ha busszal vagy ha biciklivel közlekedik? Kihasználtuk a Lánchíd átadása előtti utolsó órákat, és készítettünk egy nagyon szemléletes összehasonlítást. A kísérletben a BKK, a Városháza és más fővárosi cégek önkéntesei vettek részt, modellezve, hogy hogyan fér el 60 ember a Lánchídon autóval, busszal illetve biciklivel. A 60 ember utazásához szükségünk volt 1 db szóló buszra 60 db biciklire 46 db autóra
Egy ilyen busz teljes kapacitása 80-90 fő, szóval 60 ember még viszonylag kényelmesen utazhat rajta. Mivel egy autóban átlagosan 1,3 ember utazik, ezért 60 fő elszállítására elegendő volt 46 autót segítségül kérnünk.
A képek magukért beszélnek: leghatékonyabban busszal tudunk közlekedni, egységnyi ember utazása így foglalja el a legkevesebb teret a városi utakon. Biciklivel is viszonylag helytakarékosak lehetünk, ráadásul biciklizni egészséges nekünk és a városnak is a zéró károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően. Autóval viszont végeláthatatlan sor alakul ki a Lánchídon, még úgy is, hogy a kép kedvéért egymás mellett, két sávon állnak az autók a hídon. Ráadásul mozgásban sokkal több teret foglalnak a járművek, mint szigorúan egymás mögé parkolva.
Éppen emiatt döntöttünk civil szervezetek és a budapestiekből álló közösségi gyűlés javaslatára amellett, hogy a Lánchíd felújítása végéig tartó tesztidőszakban csak a buszok, taxik, motorosok és biciklisek használhassák az átkelőt. Míg korábban mindenki vesztese volt az állandó dugóknak, most szabad utat adtunk a fenntartható közlekedési módoknak. A kísérlet végén, várhatóan jövő nyáron pedig a budapestiek dönthetnek majd arról, hogy milyen legyen a Lánchíd felújítás utáni, végleges forgalmi rendje – írta a főpolgármester kabinetfőnöke Balogh Samu Facebook bejegyzésében. Tanulságos a poszthoz írt – főleg benzingőzös – véleményeket is elolvasni.
Nem engedheti meg magának Budapest, hogy ne lehessen kocsival átkelni a Lánchídon – nyilatkozta az Autóklub
„Budapest nem engedheti meg magának, hogy csaknem három kilométer hosszon a Dunán ne lehessen személyautóval átkelni” – mondta Kovács Kázmért, a Magyar Autóklub jogi bizottságának elnöke a kormánypropaganda M1-en. Az elnök arra reagált, hogy a felújított Lánchidat pénteken a buszok, a taxik és a motorosok, kerékpárosok számára nyitották meg. A gyalogosok a tervek szerint a jövő nyár végétől használhatják a Lánchidat, amelynek végső forgalmi rendjéről – tulajdonképpen arról, hogy az egyéb gépjárművek visszatérhessenek-e rá – a budapestiekkel együtt dönt majd a főváros, közéleti viták lefolytatása után.
Kovács Kázmért erre úgy reagált: bíznak abban, hogy a főváros rájön, minden ilyen „kísérletezgetés” kontraproduktív, mert ellentmond a városzöldítési terveknek. Az autósok egy budapesti híd lezárásával körülbelül 30 ezer kilométerrel többet kénytelenek autózni – vélekedett. Az elnök szerint a közlekedéssel összefüggő problémákat mindenki megérzi, és mindenki úgy látja, hogy túltolja az ezzel kapcsolatos elképzeléseket a főváros”.
Arra a kérdésre, mi történne, ha a pesti alsó rakpartot és a Lánchidat is lezárnák, Kovács azt válaszolta: reméli, ez nem fog megtörténni.
Az autóslobbi jól “bedolgozik” az Orbán kormánynak, hiszen az üzemanyagok busás jövedéki adójából sok NER közeli gigaberuházást is lehet pénzelni. (szerk.)
