Az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézete által végzett, reprezentatív felméréses kutatás szerint a magyar társadalom szinte egésze szeretné környezettudatosabbá tenni az életét a következő egy évben. Az energiatakarékosság kiemelkedik, az állati eredetű élelmiszer fogyasztásának a csökkentése kapta a legalacsonyabb pontszámot.
Az egyének esetében az anyagi helyzet és a saját környezettudatos döntések a mérvadóak, azaz mennyire tudunk és akarunk hozzájárulni a környezeti-éghajlati válság mérsékléséhez. Az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézete által végzett, reprezentatív felmérésen alapuló kutatás szerint a magyar társadalom szinte egésze (94,8%) szeretné környezettudatosabbá tenni az életét a következő egy évben. Az energiatakarékosság kiemelkedik a mezőnyből, míg az állati eredetű élelmiszer fogyasztásának a csökkentése kapta a legalacsonyabb pontszámot. A felmérés jelentős eltéréseket mutat regionálisan és nemekre bontva is, ha a különböző beavatkozási pontokat vizsgáljuk. Leginkább a gazdagabb, közép-magyarországi régió tervezi csökkenteni energiafogyasztását, Észak-Magyarország a legkevésbé. Míg a férfiak jóval nehezebbnek tartják a környezetbarát ruházkodás megvalósítását, addig a nők könnyebbnek, és ennek megfelelően többen is akarnak cselekedni ezen a területen a közeljövőben. A kutatás nemcsak az anyagi, regionális és nembeli különbségekre világít rá, hanem arra is, hogy megfelelő szakpolitikákkal és támogatásokkal hol lehetne nagy társadalmi változásokat elérni, mert a nyitottság a környezet- és klímatudatos cselekvésre adott.
Az egyéni szintű cselekvésekre ma még nem vonatkoznak szabályozó erejű előírások. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) legutóbbi értékelő jelentése szerint egyéni cselekvések A GLOBÁLIS KIBOCSÁTÁST AKÁR 40-70 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENTHETIK AZ ÉVSZÁZAD KÖZEPÉRE, DE CSAK AKKOR, HA EZT RENDSZERSZINTŰ VÁLTOZÁSOK IS SEGÍTIK.
Másfélfokos életmóddal a túlélésért
Ne a kormányra várjunk, mi tegyünk életvitelünkkel a hétköznapokban az élhető jövőnkért! De hogyan, mik a teendők? Többek között ezekre is keresi a válaszokat, és megoldásokat a GreenDependent Intézet egy Európai Uniós program magyar résztvevőjeként a lakossági és szakmai kiscsoportos ötletbörzéktől, a stratégia alkotáson át a zöld társasjátékig. A projektről az intézet két vezetője: Vadovics Edina és Vadovics Kristóf mesélt podcastunkban.
Magyarországon gyakorlatilag szinte minden felnőtt emberben megvolt a szándék arra, hogy környezet- és klímabaratábban éljen. Ez az eredmény azért különösen fontos, mert azt mutatja, hogy gyakorlatilag konszenzusos belátás van arról, hogy az egyén saját tevékenységével is képes hozzájárulni a környezetszennyezés csökkentéséhez, és már rövid távon is tervezi, hogy az életének legalább egy területén csökkenti a környezetszennyezése mértékét.
Az eredmények értelmezésekor ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy ebben a vizsgálatban a környezetszennyezés csökkentési lehetőségeire koncentráltunk, és a vizsgálat során arra nem kérdeztünk rá, hogy mely területeken tervezik az emberek növelni környezetszennyező tevékenységüket (pl.: nagyobb házba költözni, többet autózni stb.). Ezért eredményeink nem értelmezhetők úgy, hogy a magyar lakosság összességében csökkenteni fogja a környezetszennyezését, abban azonban biztosak lehetünk, hogy a környezetszennyezés csökkentésére való szándék erőteljesen jelen van a közgondolkodásban.
Eredményeinkből azt nem lehet pontosan megállapítani, hogy milyen motivációból tervez valaki változtatni – nem biztos, hogy minden környezeti szempontból előnyös változtatás mögött környezeti motiváció áll (lehet például pusztán gazdasági is, mint amilyen a takarékosság is)- írta Varga Attila a másfélfokon.
Elsősorban a következő területeken szeretnék környezetbarátabbá tenni az életüket a magyarok:
a válaszadók 67,4 százaléka az energiatakarékosság (kevesebb áram, gáz, víz használata),
61,2 százaléka a kevesebb hulladéktermelés,
54 százaléka a dolgok megjavítása,
42,9 százaléka vásárláskor környezetbarát termékek preferálása,
31,7 százaléka a környezetbarátabb közlekedés,
21,3 százaléka a környezetbarátabb ruházkodás,
20,3 százaléka a kevesebb állati eredetű táplálék mellett tette le a voksát,
5,2 százaléknak pedig semmilyen szándéka nincs az életmódját megváltoztatni.
Leginkább a közép-magyarországi válaszadók tervezték csökkenteni az energiafogyasztásukat, legkevésbé pedig az észak-magyarországi válaszadók mutattak tendenciát erre.
Az ország legszegényebb régiójában élőknek már korábban is sokkal kevesebb módjuk volt az energiapazarlásra, mint az ország leggazdagabb régiójában élőknek, ezért látnak kevesebb lehetőséget energiafogyasztásuk csökkentésére az észak-magyarországi válaszadók a közép-magyarországiakhoz képest.
