Bitay Márton állami földprogramért felelős államtitkár szerint a földháborúba kezdő kishantosi társasággal nincs miről tárgyalni, mert egyszerűen lejárt a bérleti szerződésük, a földvisszatartással pedig az önbíráskodás klasszikus esetét valósítják meg. A Greenpeace teljes átláthatóságot követel Kishantos ügyében.
Nem érti a kishantosiak „földvisszatartó” álláspontját a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. Az állami földprogramért felelős Bitay Márton szerint az ökogazdaság tagjai minden jogalap nélkül kezdtek háborogni a földterületért. Az államtitkár az Indexnek azt hangsúlyozta, hogy a 450 hektáros kishantosi földbirtok állami tulajdon, amelyre 20 éves bérleti szerződése volt a társaságnak. 20 éven keresztül használta ezt a területet. A szerződés időtartama azonban idén lejárt, ez nem érhette meglepetésként a Kft-t. A területre meghirdetett pályázaton nem ők nyertek, hanem 7 természetes személy, 1 családi Bt és egy oktatási intézmény. Semmilyen jogalapja nincs a kishantosiaknak, hogy visszatartsák a földet. Ha ezt teszik, akkor „az önbíráskodás klasszikus esetét valósítják meg”. Bitay szerint a kialakult helyzet olyan, mintha valaki határozott időre bérbe vett volna egy lakást, majd a lejárt határidő után nem lenne hajlandó kiköltözni, mondván, az új bérlő szerinte nem megfelelő. Az államtitkár elmondta, hogy a kishantosiak közül eddig senki nem kereste meg, de nem is nagyon lenne miről tárgyalni a gazdaság képviselőivel.
Pénteken reggel a Kishantosi Vidékfejlesztési Központot támogató Greenpeace-aktivisták kivonultak Kishantosra megvédeni a szerintük jogtalanul odaítélt földet, miután az állami földbérleti pályázat egyik nyertesének munkagépei művelésbe vették a földet. Később a rendőrséget is kihívták a területre. Bitay szerint érdekes jogértelmezés, hogy azért maradjon az állami tulajdonú föld a kishantosiak birtokában, mert szerintük rossz döntés született a pályázaton. Egyébként a kishantosi gazdaság utolsó néhány éves működése is a földalap jóindulatának volt köszönhető. A gazdaság ugyanis eredetileg ingyen kapta meg használatra a birtokot, annak fejében, hogy a szerződésben vállalt fejlesztéseket, beruházásokat megvalósítják. Ezt nem végezték el, így bírósági ügy lett belőle. A pervesztes Kishantosnak ezután már bérleti díjat kellett volna fizetnie, amit nem tett meg, ezzel közel 30 millió forint kárt okozva az államnak. Az előző kormány el is indította a felszámolási eljárást, amelyből – Ángyán József közbenjárására – a földalap által biztosított részletfizetési kedvezménnyel tudott csak szabadulni. Így tudta egyáltalán kitölteni a 20 éves bérleti jogviszonyát – írta az index.hu.
A Greenpeace teljes átláthatóságot követel Kishantos ügyében
A Greenpeace teljes átláthatóságot követel a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ által művelt terület földbérleti pályázatával kapcsolatban. Öntsünk végre tiszta vizet a pohárba! Az üggyel kapcsolatos minden dokumentumot, pályázatot és szerződést haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni” – mondta Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace Magyarország igazgatója.
A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) 2013. november 4-én, hétfőn úgy adta át a területet a pályázat „nyerteseinek”, hogy a hivatalos átadás-átvétel a Kishantosi Vidékfejlesztési Központtal nem történt meg. A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ még aznap birtokvédelmet kért (2013. november 4-én) az érintett terület védelmének biztosítása érdekében. Mindezek alapján jelenleg a „nyertesek” nem jogosultak semmilyen mezőgazdasági tevékenységet végezni az adott területen.
A Greenpeace megdöbbenve tapasztalta, hogy a jelenlegi helyzetben a Vidékfejlesztési Minisztérium a földekre parancsolta a „nyerteseket”: közülük az egyik a mai napon elkezdte a mezőgazdasági tevékenységet, ezzel jogsértést követve el.
Véleményünk szerint az NFA-val szemben felmerül a hűtlen kezelés gyanúja is. A kishantosi 452 hektárt nem is lett volna szabad ilyen pályázati rendszerbe szorítva meghirdetni és felszabdalni. A kishantosi mintagazdaság területét német és magyar szakemberek tervezték meg és alakították ki biogazdálkodás céljára. A pályázat kiírásában egyáltalán nem vették figyelembe azokat az értékeket, amelyeket a teljes földterület és az itt kialakított szellemi műhely képvisel.
Továbbra is várjuk a csatlakozókat a Szövetség Kishantosért zászlaja alá, hiszen ezt az ügyet csak széles társadalmi összefogással lehet sikerre vinni. A mai konfrontáció után a Szövetség Kishantosért aktivistái a helyszínen maradnak, hogy szükség esetén dokumentálják és szemtanúi legyenek a történéseknek, valamint erőszakmentes módon védjék Kishantos értékeit. Hiszünk a nyilvánosság erejében és abban, hogy a biogazdálkodás és az erre épülő képzési központ fennmarad.
A Greenpeace jogi állásfoglalása a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ területének státuszáról.
Kapcsolódó anyagok:
Az ökogazdálkodás gyászos napja 2013 november 4
Jogi állásfoglalás a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ területének státuszáról
Kishantos ügye fordulópont Magyarország életében
Miniszteri csúsztatás a kishantosi földmutyiban
A maffia nem veszíthet – mondja Ángyán József
Újrapályáztatná a kishantosi földeket az Együtt-PM szövetség
El a kezekkel a kishantosi biogazdaságtól! – nyílt levél
A földmutyi likvidálja a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaságot
