Eddig 21 magyarországi települési önkormányzat csatlakozott a Kerékpáros Kerekasztal szervezetei által ez év őszén elkészített Kerékpáros Charta-hoz. A kerékpáros közlekedésnek nagyobb hangsúlyt kell kapnia 2014-2020 között.
Az aláíró önkormányzatok többek között azt szeretnék elérni a kormányzatnál, hogy a településeket összekötő helyközi és a helyi kerékpáros közlekedési fejlesztésekre legalább 20 milliárd forintot tartalmazzanak a 2014-2020 közötti időszakot meghatározó Európai Uniós operatív programok.
A kerékpáros szervezetek felhívására eddig 21 település csatlakozott az ország különböző pontjáról. Ezek: Békés, Budapest III. Kerület (Óbuda), Budapest XIII. Kerület, Csömör, Gyomaendrőd, Győr, Gyula, Makó, Mezőberény, Pitvaros, Ráckeresztúr, Sárbogárd, Szarvas, Tapolca, Tata, Telki, Tihany, Vác, Váckisújfalu, Verőce, Vép.
A Charta-t aláíró kerékpáros szervezetek köszönik a csatlakozó önkormányzatok vezetőinek, hogy a Nemzeti Kerékpáros Chartában megfogalmazott elvekkel és célokkal egyetértenek, és aláírásukkal közösen támogatják a Kerekasztal azon céljait, fejlesztési javaslatait, melyek megvalósításához hét év alatt 120 milliárd forint szükséges. Ezek között kiemelten fontosak a településeket összekötő helyközi és a helyi kerékpáros közlekedési fejlesztések, amelyre összességében 20 milliárd forint lenne szükség 2014-2020 között. Ezeknek a fejlesztéseknek a fő elemei a kerékpárosbarát települések kialakítása 50 nagyobb település vagy településrész úthálózatának átalakításával és a térségi léptékű jellemzően közlekedési célú kerékpárforgalmi hálózatok létrehozása, 1000 km új létesítmény megépítésével.
A Charta-ban megfogalmazott célokkal egyetértett és erről támogató levelet küldött a szervezeteknek Dr. Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára, azonban a közlekedési fejlesztésekhez szükséges forrást Magyarország következő 7 éves európai uniós költségvetést megalapozó Operatív Programok tervezetei jelenleg nem tartalmazzák. A Charta javaslatai közül jelenleg a közlekedési ágazat tűnik a leginkább mellőzöttnek és nemcsak a kerékpározás szempontjából. A forráshiány – az európai fejlesztési támogatások magas arányát figyelembe véve – olyan kritikus helyzetet eredményezhet a következő időszakban, amely végső soron a kormányzat (legfontosabb) gazdaságfejlesztési céljait is veszélyezteti, amelyek eléréséhez elengedhetetlen a mobilitás támogatása – áll a Magyar Kerékpárosklub közleményében.
A European Cyclists’ Federation, Kerékpáros Magyarország Szövetség, Kerékpárosbarát Települések Országos Szövetsége, Magyar Kerékpárosklub, Magyar Kerékpársportok Szövetsége, Magyar Természetjárók Szövetsége, Magyar Kerékpárgyártó és Kereskedelmi Szövetség) 2013 őszén írták alá a Nemzeti Kerékpáros Charta-t. A charta azt célozta, hogy a kerékpározás, mint Magyarország egyik legkedveltebb közlekedési-, turisztikai-, rekreációs- és sporttevékenysége 2014-2020 között töretlenül továbbfejlődjön és a fenntartható gazdaságfejlesztés egyik kiemelt pillére legyen. A javaslatok megvalósítása esetén, hosszútávon 150 milliárd forint nemzetgazdasági haszon várható
