Akkugyár nem lesz, de tortillagyár, és laskagombaüzem igen – ígéri a polgármester. A kistelekiek nem bíznak az ígérgetésekben, sokan visszaszereznék az akkugyárnak szánt területet. A kisteleki közmeghallgatáson ott volt a HVG is.
A befektető levelét lobogtatva bizonygatta a közmeghallgatáson a kisteleki polgármester, hogy a terület hasznosításáról, ahova az akkugyárat tervezték volna, egyelőre nincs határozott elképzelése a magáncégnek. A levelet még fel is olvasta Nagy Sándor, ebben arra kérte a vállalkozó a polgármestert, hogy ugyan nevezzen meg néhány olyan tevékenységet, amelyet szívesen látnának a városban a kistelekiek.
Néhány hete pattant ki, hogy akkugyár épülhet Kisteleken, de szinte azonnal lehűtötte a kedélyeket a polgármester, hogy technikai feltételek hiánya miatt meghiúsult a beruházás. Most (április 13) csütörtökre hívott össze Nagy Sándor fórumot, hogy hetekkel az ügy kirobbanása után, és hónapokkal a képviselőtestület döntése után megnyugtassa a lakosokat. Itt vette elő a befektető levelét, hogy bizonyítsa, szó nincs akkugyárról, igaz, a terület már a cégé. Bár határozottan kijelentette a polgármester a fórumon, hogy nem lesz akkumulátorgyár a településen, a kistelekiek garanciát akarnak a jövőre nézve, hogy később sem lesz.
Biztosat viszont aligha ígérhetett, nem is ígért Nagy Sándor, mivel az ingatlanra már megkötötték az előszerződést, a terület nagyobb részét pedig a szomszédos balástyai magángazdák adták el az ingatlanfejlesztőnek. A fórumon azt kérték a polgármestertől, hogy legalább az önkormányzati területre kötött előszerződést bontsa fel.
Nem ok nélküli a bizalmatlanság:
Kisteleken feneklett meg az egymilliárdos szellemkastély évekkel ezelőtt, és itt ígért egy vállalkozás logisztikai központot szintén egymilliárdból, ennek az alapkövét tették le még 2014-ben valahol odébb, Kiskunfélegyháza környékén. Mindkettőből büntetőügy lett. De százmilliókat ölt az önkormányzat a saját ipari parkjába is, ahol sokáig üresen álltak a csarnokok. Az akkumulátorgyárban végképp nem bíznak, csak a sajtóból ismerhették meg a terveket.
Február végén tudták meg a kistelekiek, hogy januárban, egy sebtében rendkívüli üléssé alakult képviselői megbeszélésen döntöttek arról, hogy előszerződést kötnek 12 hektár önkormányzati területre. Ezen, és még vagy negyvenhektárnyi földön ugyanis egy ázsiai befektető tervez akkumulátorgyártással összefüggő üzemet létesíteni. Januárban már számba vették a szükséges infrastruktúrát, egy új kút fúrásával a szükséges vízkapacitást is tudták volna produkálni, egyedül az MVM visszajelzését várták, hogy megoldható-e a kért árammennyiség három éven belüli biztosítása. Miután a sajtóban február végén megjelent tervezett kisteleki akkugyár híre, akkor a polgármester már azzal hárította az újságírók kérdését, hogy okafogyottá vált a felhajtás a beruházás körül, mert az MVM azt közölte, hogy a befektető által megszabott határidőn túl tudnák csak a kívánt kapacitást biztosítani.
A Magyar Közlönyben pár nappal a hírverés előtt jelent meg, hogy a Kistelektől 15 kilométerre, a sándorfalvi alállomáson is lesz hálózatfejlesztés, amely a kapacitásokat megduplázza, 2024-ben 2 milliárd, 2025-ben 9 milliárd, majd 2028-ig éves lebontásban még 100 milliárd forintot szán a kormány a hálózatfejlesztésekre. Ennek a beruházásnak a részeként létesítenének Kecskemét mellett egy új alállomást, Kistelek az új, és a sándorfalvi alállomás között van. Erre mondhatta a polgármester, hogy azt a tájékoztatást kapta az MVM-től, hogy öt éven belül állna a rendelkezésre a kapacitás, de Nagy Sándor szerint ennél sürgősebb lett volna a befektető részére, így most a tudomása szerint a Dunántúlon fog megvalósulni a projekt.
Az önkormányzat saját beruházásként már évekkel ezelőtt kialakított egy ipari parkot, sok uniós pénzt öltek bele, ám a várt eredmények elmaradtak. A vasút és az autópálya közötti területet is iparosításra szánták, itt leplezett le egy logisztikai központot Hadházy Ákos még 2014-ben, a cég a pályázatban megjelölt helytől 30 kilométerre tette le az alapkövet, de még 2017-ben sem mutatott életjelet, amikor az RTL ott forgatott. A pályázó Hunvestor Kft tavaly májusban megszűnt, miután büntetőeljárás is indult ellenük.
Nagy Sándor polgármester szerint kezd a helyzet javulni, ha az akkugyár nem is jön össze egyhamar, japán levesporkészítő, és laskagombaüzem építésére is bejelentkeztek, és tortillagyár is lesz. Ez utóbbi a polgármester szerint már előrehaladott állapotban van, a területet megvásárolták, és az engedélyeztetése is rendben van a 8 milliárd forintos üzemnek.
A tortillaüzemre 4 milliárd forintot nyert uniós pályázaton még tavaly egy cég, akkor szerb vállalkozók voltak a tulajdonosai még papíron, de később az adatbázisból kiderült, hogy már a támogatási döntés napjára, a tényleg chipsgyártással foglalkozó újvidéki vállalkozó kiszállt az El Jefe Kft-ből. A pályázatot 2021-ben, az akkor még a Kft-ben ügyvezető, de pályázatírással is foglalkozó vállalkozó adta be, aki több cégben is közösködött Orbán Viktor topolyai stadionépítő barátjának családjával, de pont a cél előtt egy hódmezővásárhelyi, később izsáki lakcímű vállalkozóhoz került a mára már 9 milliárd forint körüli beruházás lebonyolítása. Az új tulajdonos, egy másik cégével vágóhidat is épít Mórahalmon, erre 2 milliárd forintot nyert ugyanebben a Vidékfejlesztési Programban. Az ötven százalékos támogatás mellé, a két beruházáshoz összesen minimum 6 milliárd forintot kell beletenni önerőként. Ráadásul, a vállalkozó, aki most egyszerre viszi a kisteleki tortillagyárat és a mórahalmi vágóhidat, úgy tudjuk, hogy korábban nem foglalkozott élelmiszergyártással, hanem főként építési vállalkozóként dolgozott, éveken át a tengerentúlon.
A csütörtöki közmeghallgatáson a beruházások körüli bonyodalmakra nem tért ki a polgármester, Nagy Sándor azért a hvg.hu-nak annyit elismert, hogy voltak nehézségek a tortillaüzem pénzügyi hátterének a megteremtésénél, de elrendeződött, mert lett egy befektető. Nagy Sándor a fórumon a lakóknak a kisteleki szellemkastélyként elhíresült egymilliárdos uniós beruházás felvirágzásáról is beszélt. Évekkel korábban feneklett meg a welness szállónak induló kisteleki beruházás, még 2017-ben kérte vissza a pénzt Miniszterelnökség, mivel kiderült, hogy nem is volt önereje a társaságnak a beruházáshoz, így amikor elfogyott a támogatás, abbamaradt az építkezés is – ezért büntetőeljárás is folyik amúgy a cég ellen. A polgármester eldicsekedett azzal (az Átlátszó már korábban megírta), hogy gazdára talált a félkész építmény, ahol idősotthont tervez az új italkereskedő tulajdonos.
Néhányszor, ahogy az eddig már nem egy estben kiderült, megégette magát a város, jöttek nagy tervekkel a vállalkozók, majd közülük néhány még jelenleg is vádlottként jár a bíróságra jár. A kistelekiek gyanakvóbbak, mint a polgármesterük, most a csütörtöki közmeghallgatáson is azt kérték, hogy ne adják ki a kezük közül a területet. Az egyik képviselő, Mészáros Gábor, aki egyébként eleve nem szavazta meg januárban sem az előszerződés aláírását, a keddi testületi ülésre egy előterjesztést fog benyújtani, hogy tartsák meg a területet, fejlessze azt az önkormányzat, ne engedjék el, mert akkor a fejük fölött fognak dönteni a magáncégek, és a hatóságok, akikben, mint ahogy az a fórumon is kiderült, már szinte senki nem bízik. Kivéve a polgármestert, és a kisteleki képviselők többségét- írta a HVG.
Nagy Sándor (FIDESZ-KDNP) építészmérnök, az Európai Unió Régió Bizottságának tagja, a magyar delegáció elnöke. Munkáját 2011-ben a Magyar Önkormányzatok Szövetsége Polgármesteri Ezüstlánc-díjjal ismerte el.
Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kar Szerkezetépítő Szakán fejezte be 1984-ben, majd a Csongrád Megyei Tervezővállalatnál dolgozott építész statikusként. 1986-tól egyéni vállalkozó, magántervező, egyúttal Kistelek Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalában építésügyi főelőadó. Ezt követően Balástya polgármesterévé választják, ahol 1994-1998 között vezeti a községet.
1998-tól Kistelek város polgármestere.
Elnöke a Kistelek Környéki Települések Területfejlesztési Társulásának, majd az átalakulás után a Kistelek Környéki Települések Többcélú Társulásának.
2006 és 2010 között országgyűlési képviselő, a Gazdasági és Informatikai Bizottság tagja.
Az Európai Unió Régiók Bizottságának (EU COR) delegált tagja 2004 és 2009 között, 2009-től 2015-ig a magyar delegáció vezetője. Forrás >>>
Nyitókép: kisteleki befuccsolt beruházás forrás: korrupcioinfo.hu
