Hirdetés
Forrás: nepszava.hu

Az egyik gátat vet annak, hogy uniós cégek termelésük karbonintenzív részét külföldre telepítsék, illetve annak, hogy az uniós termékeket karbonintenzív importtermékekkel helyettesítsék.

Az Európai Parlament (EP) tegnapi plenáris ülésén három olyan fontos döntést hozott, amely azt hivatott biztosítani, hogy az Európai Unió 2030-ra legalább 55 százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt bocsásson ki, mint 1990-ben. A jóváhagyott jogszabályi javaslatok megújítják a kibocsátáskereskedelmi rendszert, létrehoznak egy mechanizmust a karbonintenzív termékek importjának ellenőrzésére és felállítanak egy klímaalapot az energiaszegénységben élők támogatására.

Az Irány az 55 százalék! néven ismert intézkedéscsomag részeként elfogadott egyik törvény előírja, hogy a kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó ágazatoknak az évtized végére 82 százalékkal kell csökkenteniük az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2005-ös szinthez képest. 2026-tól 2034-ig fokozatosan fel kell hagyni a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának gyakorlatával, és ez már a kezdő évtől vonatkozna a légi közlekedésre is. 2027-től — vagy kivételesen magas energiaárak esetén 2028-tól — az épületek és a közúti közlekedés energiafelhasználása is bekerül a rendszerbe.

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus azt hivatott biztosítani, hogy a harmadik országokban alacsonyabb klímavédelmi normák mellett termelő és az EU-ba importáló cégek megfizessék a szennyezés költségeit.  Az elképzelés szerint a rendszer meg fogja akadályozni, hogy az uniós cégek termelésük karbonintenzív részét külföldre telepítsék, illetve az uniós termékeket karbonintenzív importtermékekkel helyettesítsék.

A friss jogszabály szerint az EU-ba vasat, acélt, cementet, alumíniumot, műtrágyát, elektromos áramot és hidrogént importáló vállalatoknak ki kell fizetniük a különbséget a termelés országában fizetett szén-dioxid-ár és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben érvényes szén-dioxid kibocsátási egységek ára között. A mechanizmust 2026-2034 között fokozatosan vezetik be.

A 2026-ra felálló szociális klímaalapból azokat kívánják pénzügyileg támogatni, akiket a klímavédelmi átlállás hátrányosan érint. A tervezett 86,7 milliárd eurós alapból az energiaszegénység kockázatának leginkább kitett háztartásokat és kisvállalkozásokat, valamint a közlekedéshez csak korlátozottan hozzáférőket segítenék.

A jogszabályokat még az EU Tanácsnak is jóvá kell hagynia, hogy hatályba lépjenek, ez azonban már formalitásnak számít.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás