A választások előtt pár nappal az index összegyűjtötte a nagyobb pártok tudománnyal, oktatással, és az innovációval kapcsolatos álláspontját. Hogyan látják a génmódosítást, a véleményszabadságot, és a klímaváltozást?
A tudomány, az oktatás és az innováció lehet a jobb jövő alapja, nem véletlen, hogy az USA, az EU és hazánk is hatalmas költségvetésű projekteket indított a közelmúltban. Pontos képe azonban senkinek sincs arról, mit is gondolnak valójában a pártok, így az Index, hazai tudósok segítségével kidolgozott 13+1 alapkérdésből álló tudománypolitikai kérdéssort, és szétküldtük azt az összes nagyobb pártnak.
A portál mai cikkében az első 7 témakör eredményeit ismerteti, ebből választottunk ki hármat.
A génmódosítás és Magyarország
Mind a négy párt esetében jellemző a közbeszédben is megszokott felszínes általánosítás a génmódosított növényekről, szinte csak a MON810 valós és vélt problémái vannak a teljes technológiára ráhúzva. Figyelmen kívül hagyják, hogy ma már köztermesztésbe kerültek hazánk szempontjából nagyságrendekkel jelentősebb (kukoricabogár-ellenálló, szárazságtűrő) GM kukoricák, javított zsírsav-összetételű GM szóják és egyéb génmódosított növények is. Szintén általános a vélt kockázat eltúlzott hangsúlyozása a megvalósuló haszonnal szemben.
Ezzel összhangban a négy párt egyhangúan támogatja a GMO termesztés tilalmát, ennek okai viszont különbözőek. A kapott négy válaszból háromban (DK, Jobbik, PM) szerepelt a megállapítás, hogy Magyarország GMO-mentességének a fenntartása óriási gazdasági előnyökkel jár nekünk. Ennek a – sajnos mélységeiben nem részletezett – közkeletű érvelésnek az alapjául szolgáló tényeket, adatokat mind a mai napig nem ismerjük. E mellett meglepő módon a DK úgy támogatja a GMO tiltást, hogy közben a tudományos közmegegyezéssel egyezően ítéli meg, hogy egy génmódosított növény semmivel sem veszélyesebb, mint a hagyományos nemesítéssel készült.
A kérdésben szereplő protoplaszt fúzió termékei Magyarországon nem számítanak génmódosított élőlényeknek, bár így is szabadon cserélgethetőek gének egészen távoli rokon fajok közt is, például előállíthatóak sárgarépa géneket hordozó dohánynövények. Az LMP indoklása miszerint a GMO-k ökológiai gátakat lépnek át, számunkra tudományos alapon nem igazán értelmezhető, de ha ettől eltekintünk, ez ugyanúgy kellene vonatkozzon a protoplaszt fúzióval készült növényekre is, amelyek viszont teljesen szabadon forgalmazhatók.
A Jobbik az Európai Tudományos Akadémiák (EASAC) által képviselt tudományos közmegegyezéssel szembemenő magányos farkasok véleményét tette magáévá, Pusztai Árpád kétes eredményei nyomán tartják károsnak a GMO-kat. Az ő jövőbeli terveikben nagy szerepet szánnak a biogazdaságoknak, ezért támogatják a GMO tilalmat.
A PM az általa vélt egészségügyi és környezeti kockázatokkal indokolta a tilalom támogatását, bár ezeket nem fejtette ki részletesen. Viszont szomorúan olvastuk a PM tévedését arról, hogy az EU hogyan vette tudomásul a magyar moratóriumot a MON810-es kukoricákkal szemben. A meghozott politikai döntés annak ellenére született, hogy az EFSA, az unió szakmai, tudományos véleményt alkotó szervezete határozottan és kétszer is, legutóbb 2008-ban, elutasította a magyar érvelést. Hasonlóan téves az állítás, mely a rovarellenálló („méregtermelő”) növények okozta méreg-felhalmozódásra hivatkozik.
Összességében a DK álláspontja áll a tudományos közmegegyezéshez a legközelebb, a Jobbik ennek épp az ellenkezőjét, a GMO-k ártalmatlan voltát mutató több ezer közlemény helyett arra a néhány, szakmai szempontból nem hiteles tanulmányra összpontosít, amelyekben valamilyen hátrányt véltek látni. Az LMP az utcán politizáló zöld szervezetek szokásos dogmáit visszhangozta, a PM véleménye körülbelül a Jobbikéval egyezik e kérdésben.
Tudományos véleménynyilvánítás szabadsága
Örömmel látjuk, hogy a négy párt egységesen kiáll a tudományos vélemény-nyilvánítás szabadsága mellett, és elutasítja a kormányzati cenzúrát. A DK véleményének meglepő része az, hogy az egyetemek és az egyéb kutató intézetek integrálását tartanák jónak. Az LMP erőteljes GMO-ellenességére utal, hogy „pro-GMO intézményekről”, és azok „állami forrásokból finanszírozott” propagandakampányaira hivatkoznak, amit ma Magyarországon különösen nehéz értelmezni a pár hónappal ezelőtt lezajlott, kifejezetten GM-ellenes hangulatú kormányzati “GMO roadshow” tükrében.
Klímaváltozás
Abban is egyetértettek a pártok, hogy a klímaváltozásra fel kell készülnie az országnak és ez a víz- és erdőgazdálkodást egyaránt kell érintse. A PM és LMP is átfogó klímastratégia kidolgozását szorgalmazza, amely az összes kormányzati, szakpolitikai területet érintő, akár kötelezően végrehajtandó cselekvési tervekre fordítható le. Az LMP rövidre is zárja a kérdést azzal, hogy a saját stratégiájuk alapjait már ki is dolgozták.
A maradék három párt több konkrétumot is felsorol. A PM a vízgazdálkodással kapcsolatos felsőoktatási és K+F területeket erősítené. A DK felújítaná, illetve kiterjesztené az öntözőrendszer-hálózatot, illetve azt fejtegetik, hogy a földbirtokosokat megfelelő jogszabályokkal kellene ösztönözni a rendszer használatára és karbantartására. Mindhárom párt növelné az ország víztartalékait, víztározókkal, duzzasztott tavakkal és mellékágak feltöltésével – akár a kisebb vízfolyások mentén is.
Vízügyi és agrár kérdésekben kétpárti egyetértés mutatkozott. A Jobbik és a PM is alapvetően átalakítaná a vízgazdálkodást, az árvizek, belvíz kapcsán katasztrófavédelem helyett a tervszerű megelőzést, illetve a vizes élőhelyek bővítését javasolva. A klímaváltozás kapcsán erős Jobbik-DK koalíció alakult: mindkét párt jelentősen növelné az erdővel borított területek arányát és szárazságtűrő fajokat helyeznének előtérbe. A Jobbik azt is megemlíti, hogy több erdő több tűzifát is eredményezhet télre. Emellett mindkét párt felkészítené az egészségügyi rendszert is a hosszabbodó kánikula és a melegedés miatt megjelenő új kórokozók kockázataira.
A DK egy további vonatkozást is említ: az egyre veszélyesebb nyári hőség miatt a lakó- és munkaépületek megfelelő árnyékolása és szigetelése is egyre fontosabbá válik, így ezeket a szempontokat az építési engedélyeknél is figyelembe vennék.
Az április 6-i országgyűlési választáson a pártlistán 18 párt közül választhatunk. Ezek között vannak valódi támogatottsággal rendelkező nagy pártok és újonnan alakult formációk is, amelyek még sosem mérették meg magukat. Megnéztük, hogy a környezetvédelem melyek számára fontos – legalább a programok szintjén.
A pártok zöld elgondolásait a szavazólap sorrendjében ismertetjük.
