Hirdetés

Lakossági fórumot tartottak a Városliget tervezett beépítéséről, amelyen kiderült: önmagában semmit sem jelent az, amikor a zöldterület növekedéséről beszélnek, nem készült sem környezeti, sem pedig gazdasági hatástanulmány, és rendkívül keveset tudni arról is, hogy miként változna meg a Liget körüli közlekedés.

A CivilZugló Egyesület április 4-én pénteken lakossági fórumot szervezett, amelyen a Városliget jövőjét és a tervezett múzeumnegyedet vitatta meg a jelenlévőkkel Ráday Mihály városvédő, Pásztor Ádám építész, a Városliget+ koncepció egyik kidolgozója, Garay Klára, a Városligeti Hírmondó és a Ligeti Veszedelem Facebook oldal szerkesztője, valamint Várnai László független önkormányzati képviselő és a CivilZugló Egyesület elnöke.

Babakocsit tolni a mélygarázsok lehajtói mellett

„Itt lakom a Városliget mellett, a hatodik kerületben, a két gyerekemmel pedig napi szinten járunk a Ligetbe. A Liget Budapest projekt elleni tiltakozásom rendre süket fülekre talált, meghívtak viszont a Városliget+ nevű munkacsoportba, ahol aztán kidolgoztunk egy alternatív, kármentő javaslatot” – kezdte Pásztor Ádám, majd bemutatta annak a prezentációnak a fontosabb részleteit, amely részletesen vázolja a jelenlegi tervvel szembeni lehetséges alternatívákat. (Ez a prezentáció itt tekinthető meg teljes egészében).

„Van egy 200 éves közparkunk, ami egyedülálló Európában. A környéken élő városi embereknek kis túlzással a Liget az egyetlen lehetősége a természet megtapasztalására, ha valaki épp nem akar – vagy nincs ideje – messzebb utazni. A park már a jelenlegi állapotában is meglehetősen túlterheltnek mondható, ezért nem tartjuk szerencsés ötletnek, hogy még tovább növekedjen a terheltsége” – mondta Pásztor. „Egy építkezés, az mindig földmunkával jár, és ha évente másfél millió turistát akarnak idevonzani, akkor ők valamivel ide is fognak jönni. A turisták múzeumok közötti mozgása pedig egy igen intenzív forgalmat generálna a park területén belül is. A közlekedés módjai jelen pillanatban teljesen végiggondolatlanok, az azonban elég valószínű, hogy az építkezés nagyjából ellehetetlenítené a Városligeten belüli jelenlegi rekreációs lehetőségeket” – emelte ki az egyik fő problémát Pásztor.

„A másik fő probléma, hogy eddig semmiféle hatástanulmány nem készült. Ez lett volna a ‘nulladik’ feladat, még mielőtt az ötletpályázatot kiírják. Ha készülnek hatástanulmányok, valószínűleg az is egyértelműen kiderül, hogy ez az egész itt, ezen a helyen, nem működik” – mondta a szakember, majd ismertette a tervekkel kapcsolatos további főbb problémákat is. Ezek között szerepel a túlzó építési volumen – a beépítettség mértéke a jelenlegi 5,7%-osról 12-13%-ra vagy akár még magasabbra emelkedne – ezt a számot azonban a projektiroda még nem közölte a nyilvánossággal. „Erről a médiában eddig nem esett szó, kizárólag a szakemberek firtatták a kérdést” – hangsúlyozta Pásztor. „A zöldterület növekedését szokták mindenhol hangsúlyozni, ez azonban már attól is nőni fog, ha felszedjük a Felvonulási tér vagy a Kós Károly sétány betonját. A zöldterület növekedésével önmagában tehát még semmit nem mondtunk” – emelte ki a szakember.

A közpark funkció ugyancsak sérülni fog az építész szerint, amennyiben valóban a jelenlegi tervek kerülnek majd megvalósításra. Egy valódi közpark beépítettsége eredetileg 3%-os lehet, és ez a szám már jelen pillanatban is magasabb. A most tervezett, 12-13%-os beépítettség mellett Pásztor szerint már nem közparkról, hanem sima közterületről, illetve „intézményi területről” fogunk csak tudni beszélni.

A Városliget+ javaslat sajnos teljesen hatástalan maradt, és továbbra sem zajlik semmilyen érdemi vita arról, hogy biztosan jó ötlet-e a Városliget múzeumokkal és egyéb épületekkel való beépítése. Pásztor röviden ismertette a projektiroda jelenlegi terveit (ezekről lásd fenti, keretes írásunkat), amiből talán egy vagy két dolgot érdemes itt kiemelni: a Petőfi Csarnok helyén például egy mélygarázs épülne, a Király domb alatt pedig – szintén mélygarázzsal! – egy Gyermek- és Ifjúsági Központ. „El lehet képzelni ennek a mélygarázsnak a lehajtóját, ott, ahol most még kocogunk, sétálunk, a kismamák pedig a babakocsit tolják” – festette fel a nem túl szívderítő, és pár éven belül talán valósággá is váló képet Pásztor.

Kiskacsa a városligeti tóbanKiskacsa a városligeti tóban

Egy kulturális és rendezvényhelyszínen mindig nagy a forgalom

„Eddig arról volt szó, hogy a Nagycirkusz kiköltözik és új helyet kap, a legújabb megismert tervben azonban már az szerepel, hogy helyben újítják fel és bővítik a Nagycirkuszt. Nem tudni azt sem, hogy ki mit tervez a Vajdahunyad várába” – kezdte mondandóját Ráday Mihály, az ismert és elismert városvédő, aki korábban az Építészfórumra írt cikkében fejtette ki bővebben a Liget beépítésével kapcsolatos elképzeléseit. „Az, hogy a zöldterületek mennyisége nőni fog, véleményem szerint egy egyszerű hazugság. Az, hogy a tervezett mélygarázsok tetején lesz majd néhány méter földréteg, amin nő majd néhány szál fű, nem pótolja a fákat és nem pótolja azt, amit a Városliget jelenleg adni tud” – összegezte véleményét röviden Ráday, aki szerint egy egyszerű einstanddal állunk szemben.

Ráday rengeteg olyan épületet elsorolt, amelyek ideális helyszínei lehetnének a különféle múzeumoknak – ezek nagy része jelenleg üresen áll és nem hasznosítják semmire. „Ha a Ligetet a mostani tervek szerint építik be, akkor nem tudunk majd nyugodtan átsétálni a parkon a kutyával meg az unokával, hiszen a Liget egy kiemelt kulturális és rendezvényhelyszínné alakul. Egy ilyen helyen pedig mindig nagy a forgalom. Budapestnek az az érdeke, hogy ezek a múzeumok máshol kapjanak helyet, és ne csak néhány központosított hely legyen, mint például a Vörösmarty tér, a Deák tér vagy a Hősök tere. Több fontos városközpontra lenne szükség” – vélekedett Ráday.

Egyelőre homály fedi, hogyan alakulna majd a Liget környékének közlekedése

Garay Klára, a Városliget Barátai Kör vezetője és a Városligeti Hírmondó szerkesztője elmondta: a Kós Károly sétányon ugyan a tervek szerint megszűnne az autóforgalom, de nem tudni, hogy az autópályáról lehajtó rengeteg autó a jövőben hová lesz terelve. „Amikor egyszer lezárták a Kós Károly sétányt, az autók tovább mentek a Hermina úton, majd az Ajtósi Dürer soron, onnan pedig az Andrássy útra. Ez a megoldás környezetvédelmi szempontból ugyanúgy nem jó, mint hogy az autóút át van vezetve a Ligeten, hiszen az autók az előbbi esetben háromszor nagyobb utat tennének meg az Andrássy útig, mint jelenleg. Arról, hogy merre menne majd a forgalom, egyelőre nem sokat tudunk. A tervek között most még csak annyi szerepel, hogy a Városligetből mindenféle tömegközlekedés – az összes jelenleg ott közlekedő trolibusz – kikerüljön, de hogy pontosan mi és hogyan lenne helyette, azt egyelőre homály fedi” – válaszolta Garay az azt firtató lakossági kérdésre, hogy miként fog átalakulni a Városliget jelenlegi közlekedése.

Pásztor Ádám ezzel kapcsolatban elmondta: ő úgy tudja, hogy a Ligetet körbevevő troliközlekedés az állatkerti körúton megmaradna, és csak a Liget belsejében is közlekedő, illetve a Felvonulási téren áthaladó trolikat vezetnék át máshová, például a 70-es és a 74-es trolibuszt. „A trolibuszoknak a Városliget belsejéből történő kiszervezése kifejezetten üdvös lenne, egyben ez lenne az egyetlen olyan dolog is, amelyet valóban meg kéne csinálni. A Városliget így ténylegesen egy zöld és normálisan működő közparkká válhatna, de új épületek nélkül. A Kós Károly sétány autóforgalom elől történő lezárása szintén pozitív változás lenne, és én minden további változtatást ennek rendelnék alá. Kérdés persze, hogy a forgalom elterelése hogyan és milyen körülmények között valósulna meg” – mondta Pásztor, érzékeltetve, hogy mekkora bizonytalanság van jelenleg azzal kapcsolatban is, hogy mi történne például az M3-as autópályáról lejövő, környezetszennyező autóforgalommal.

Pásztor hozzátette még, hogy a jelenlegi tervekben szereplő midibuszhálózat üzemeltetése – amely arra szolgálna, hogy a turistáknak legyen mivel közlekedniük az újonnan megépített múzeumok között – teljesen szembemegy azzal az elképzeléssel, hogy a trolibuszokat meg kivezetnék a Városligetből. „A normális az lenne, ha egy zöldterületen kizárólag a gyalogos és a kerékpáros forgalom lenne favorizálva” – húzta alá Pásztor.

A Critical Mass felvonulások a városligeti Nagyréten értek véget rituális bringaemeléssel.A Critical Mass felvonulások a városligeti Nagyréten értek véget rituális bringaemeléssel.

 


Mit terveznek a Városligetbe?

A Városligetbe tervezett múzeumi negyed tervei – remélhetőleg – mindenki számára jól ismertek már, de röviden a lényegesebb adatok: a kormány 150 milliárd forintot szavazott meg a Liget Budapest projektre, amelynek élére Baán Lászlót nevezte ki miniszteri biztosként nem sokkal az után, hogy 2013 januárjában a Városligetet jelölte ki a projekt helyszínéül.

A tervek szerint 2017 végére, 2018 elejére elkészülő öt új épületbe költözne a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria modern anyagainak egyesítésével létrehozott Új Nemzeti Galéria, a Ludwig Múzeum, a Néprajzi Múzeum, a Magyar Fotográfiai Múzeum, a Magyar Építészeti Múzeum, valamint az újonnan létrehozandó Magyar Zene Háza. Az épületek felépítésére nyílt, nemzetközi tervpályázatot írtak ki.


Írja meg Ön is a véleményét!

Fontos tudni, hogy most zajlik a Városligetet érintő városrendezési szabályzat véleményezése, így most van itt a lehetőségünk, hogy mi magunk is véleményt nyilvánítsunk a tervekkel kapcsolatban.

Aki szeretné ezt megtenni, az írjon egy véleményt a következő e-mail címre április 16-áig:

varosrendezes@budapest.hu

Az e-mail alapján Önt is, Téged is kötelesek meghívni az egyeztető tárgyalásra, amelyen ismét, szóban is véleményt lehet nyilvánítani. Ha kellően sokan ott lesznek az egyeztetésen, az legalább jelzi azt a döntéshozók felé, hogy nincs minden rendben.

Amennyiben valakinek nincs ideje vagy kedve saját véleményt fogalmazni, használható ez a mintaszöveg is, amelyet ebben a cikkben adtunk közre: Mit kell tenni a Városligetben?

Várnai László a lakossági fórumon ezen kívül elmondta: hamarosan indulni fog egy mozgalom, "Mindenki fogadjon örökbe egy fát!" néven. A városligeti fák így nem lesznek gazdátlanok, hanem mindenkinek lehet egy saját fája, amit aztán megvédhet.


További cikkek, kapcsolódó anyagok:

Biztos, hogy a Városligettel kell eladni Budapestet? – Vincze Barbara cikke az Origón

Einstand, avagy 22 hektár miért nem elég? – Ráday Mihály cikke az Építészfórumon

Múzeumi negyed a Városliget helyén – Az ATV Start vendége volt Garay Klára és Várnai László

NEM! A Városliget beépítésére! – Garay Klára cikke a Greenfo-n

Az Összefogás a Városligetért Facebook oldala

A CivilZugló Egyesület Facebook oldala

A Városligeti hírmondó cikkei a témában

Várnai László blogja

Városligeti életkép.Városligeti életkép.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás