Erdőtüzeknél gyakran láthatunk felvételeket, amelyeken repülőgépről vagy helikopterekről egy élénk piros anyagot, a Phos-Chek néven ismert égésgátlót szórnak a lángoló erdők szélén. A vízben feloldott és kipermetezett keverék összetett hatással gátolja meg a növényzet égését, de miből is áll és milyen a hatása?
A legfontosabb összetevői az ammónium-foszfátok és ammónium-szulfát, ehhez tapadást javító anyagot (guargumit és agyagot) adnak még, illetve azt a festékanyagot, amelyet a kipermetezés helyének pontos meghatározásához használnak. A pilóták a színes sávok alapján tudják, hol permeteztek már, és hol kell folytatniuk a munkát. A Phos-Chek egyúttal műtrágyaként is hat, ahova kijuttatták, megerősödik a növényzet. Egy ausztrál kutatás során arra jutottak, hogy a Phos-Check megerősítette az idegenhonos növények növekedését, vagyis az egyébként pozitív hatás nem minden esetben pozitív.
Ebben a műtrágya-hatásban rejlik káros volta is: ha vizes környezetbe, pl. kis tavakba kerül, súlyos algaburjánzáshoz vezethet, ami oxigénszegény környezetet teremt és elpusztíthatja a vizes élőhely ökoszisztémáját. A szer akár 2 éven át is megmaradhat az efféle vizes környezetben. Emellett az ammónia nagy koncentrációban közvetlenül is méreg a halak számára, így főként a kis vízhozamú hegyi patakokban élő halak veszélyeztetettek (minél nagyobb vízbe jut a szer, annál kevésbé koncentrált). Laborkörülmények közt viszont még hígabb változatban is súlyos hatást észleltek pisztrángok és lazacok növendékei esetében. Épp ezért ezt az anyagot nem alkalmazhatják számos védett területen, szigorúan szabályozott, merre szórhatják ki, merre nem. A Phos-Chek összetételét ugyan folyamatosan javítják, ám még így sem veszélytelen teljesen.
Azzal kapcsolatban viszont kevés adat áll rendelkezésre, hogy milyen hatású akkor, ha elérik a lángok a kezelt területet, és az égésgátló összetevői a füsttel keverednek.
Számos szakember szerint nem a leghatékonyabb védekezési módszer a légi úton kiszórt égésgátló alkalmazása, ám ne feledjük, például nehezen bejárható hegyi terepen egész egyszerűen lehetetlen a felszínről más módszerrel megakadályozni a tűz terjedését. Azonban sokat lehetne tenni azzal, ha a lakóházak, települések és sérülékeny infrastruktúra közelében a tűz tovaterjedését meggátló sávokat alakítanának ki, ezeket éghető növényektől megtisztítva tartanák.
Sok szempontból fontos volna javítani a tüzek elleni védekezésünkön, hogy ne akkor kelljen kapkodva, nem minden szempontból veszélytelen anyagokkal védekezni, amikor már a szomszédban felcsapnak a lángok.
Nyitókép: erdőtűz oltás repülőről piros égésgátló anyaggal – Wikimedia commons
