Az utóbbi napokban számos kritika érte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt a hazánk egyes területein tapasztalható mezei pocok invázió kezelése és a Redentin 75RB szükséghelyzeti engedélyezése miatt. A NÉBIH összegyűjtötte a választ a téma kapcsán felmerült legfontosabb tévedésekre.
A megyei kormányhivatalok növényvédelmi felügyelői az észlelést követően azonnal jelezték a mezei pocok egyes területeken való nagymértékű elszaporodását.
A pocok gyérítésére szolgáló Redentin75 RB nevű rágcsálóirtó szer, illetve annak hatóanyaga, a klórfacinon nem tiltott szer az Európai Unióban! A hatóanyag valóban nem szerepel az EU-ban engedélyezett növényvédő szer hatóanyagokat felsoroló ún. pozitív listán, ez azonban nem azonos a tiltott kategóriával. Egy hatóanyag akkor kerül fel a pozitív listára, ha azt a gyártója kéri és megfelel a hatályos előírásoknak. Jelen esetben a klórfacinon felvételét – vélhetően az engedélyezéshez szükséges vizsgálatok jelentős költségvonzata miatt – nem kérték, így nem is szerepelhet a pozitív listán. A csalétek állandó forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel nem rendelkezik, használatára – indokolt esetben – szükséghelyzeti engedély adható.
A klórfacinon egy régóta használt, számos szempont alapján megvizsgált növényvédő szer, jelentős mennyiségű ismerettel rendelkeznem a szakemberek annak hatásáról, mind a célszervezetek, mind a nem célszervezetek vonatkozásában. Az engedélyt kiadó hatóság a szükséghelyzeti engedély kiadását megelőzően minden esetben alaposan megvizsgálja, hogy az adott növényvédő szer alkalmazása jelenthet-e elfogadhatatlan kockázatot a hasznos és közömbös szervezetekre. Ez az elemzés természetesen a Redentin75 RB esetében is megtörtént.
A szükséghelyzeti engedély kiadását szakemberek végzik, az engedély kiadása nem automatikus. Használatát indokolhatja, hogy a termelők elveszíthetik akár teljes termésüket valamint fennáll annak a veszélye is, hogy – hatékony megoldás hiányában – a termelő illegális megoldásokhoz folyamodik. Elegendő visszaemlékezni arra a mintegy tíz évvel ezelőtti esetre, amikor jelentős számban pusztultak el a darvak illegálisan előállított (monokrotofosz hatóanyaggal csávázott gabonaszem) csalétek miatt.
Európa más tagállamainak eljárását vizsgálva találhatunk egyéb engedélyezett technológiát is, konkrétan a bromadiolon hatóanyagot, amely rágcsálóirtásra Magyarországon is engedélyezett biocidként, azaz patkányméregként. Az engedélyét gyorsan és aránylag egyszerűen át lehetne venni, azonban a bromadiolon hatóanyag ökotoxikológiai tulajdonságai jóval kedvezőtlenebbek, mint a Redentin hatóanyagának, a klórfacinonnak.
A magyar növényvédelmi intézményrendszer, beleértve a szakmapolitikát, a hatóságot és a gyakorlati szakember-gárdát is, évtizedek óta a fenntarthatóság, a környezet és a természet maximális kíméletének irányába vezeti a növényvédelmi tevékenységet. Ennek jegyében a Földművelésügyi Minisztérium égisze alatt működő Növényvédelmi Bizottság tagjai sorába meghívást kapott a Greenpeace és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is. A soron következő ülés június 26-án esedékes. Eddig a NÉBIH-nél egyik szervezet sem emelt kifogást a szükséghelyzeti engedély kiadása ellen.
Az engedély kiadásáról szóló határozat nyilvános, a hivatal honlapján megtekinthető:
2014. június 23.
Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság
Kapcsolódó anyagok:
Unióban tiltott szerrel a magyar pockok ellen
