A nemzeti parkokra is réteszi a kezét az Orbán kormány. Most 50 ezer hektárnyi nemzeti parkot – a védett természeti területek közel 20 százalékát – a kormány átadja a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek. A szakértők semmilyen garanciát nem látnak arra, hogy az NFA képes lesz a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a védettséghez kötődő feladatok ellátására.
Tiltakozik a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország, szerintük a döntés komor jövőképet vetít előre, már rövid távon is a természeti állapot romlása várható. A szakértők semmilyen garanciát nem látnak arra, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet képes lesz a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a védettséghez kötődő feladatok ellátására, hiszen az NFA nincs birtokában sem a természeti értékek védelméhez szükséges információknak, sem a szakértőknek. A szervezetek szerint semmilyen szakmai, gazdasági vagy birtokpolitikai érv nem szól amellett, hogy a munkájukat átlátható és szakmailag helytálló módon végző nemzeti park igazgatóságoktól az elmúlt évek tapasztalatai alapján működési nehézségektől sem mentes Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez kerüljenek a védett területek.
Íme a zöld szervezetek közös mai sajtóközleménye:
Közjavak védelme helyett gazdasági előnyök?
Egy a napokban született kormányzati döntés értelmében a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésben lévő védett természeti területek közel 20 %-a – mintegy 50 ezer hektár – a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez kerül. A döntés Magyarország három legnagyobb természetvédelmi civil szervezetét közös fellépésre készteti. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország komor jövőképet vetít előre a döntésre hivatkozva, mely hosszútávon a magyar gazdasági érdekekkel is szemben áll.
A védett területek természetvédelmi célú vagyonkezelését eddig a Magyar Állam a nemzeti park igazgatóságok útján látta el, a védettségi szint fenntartására és helyreállítására vonatkozó alkotmánybírósági döntések értelmében és érvényben lévő jogi szabályozásnak megfelelően. A szakértők semmilyen garanciát nem látnak arra, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet képes lesz a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a védettséghez kötődő feladatok ellátására, hiszen az NFA nincs birtokában sem a természeti értékek védelméhez szükséges információknak, sem a szakértőknek. Álláspontjuk szerint a döntéstől már rövid távon is a természeti állapot romlása várható.
Semmilyen szakmai, gazdasági vagy birtokpolitikai érv nem szól amellett, hogy a munkájukat átlátható és szakmailag helytálló módon végző nemzeti park igazgatóságoktól az elmúlt évek tapasztalatai alapján működési nehézségektől sem mentes Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez kerüljenek a védett területek.
A döntés mindemellett a nemzeti park igazgatóságok költségvetésének további csökkenését is eredményezi, amely immár veszélyezteti a teljes hazai állami természetvédelem működőképességét.
Figyelembe véve azt, hogy a védett területek nem lehetnek a profitorientált mezőgazdasági termelés színterei a természetvédelmi szakértők egyöntetűen kérik a Kormányt a döntés felülvizsgálására és visszavonására. A védett természeti területeken a közjavak védelme kell, hogy előtérben maradjon a rövidtávú gazdasági haszonszerzéssel szemben. Ennek az alapelvnek az érvényesülése az egész társadalom jóléte, életminősége és hosszú távú gazdasági céljainak elérése szempontjából is kiemelt fontosságú.
Kétszázezer hektáros természetvédelmi földmutyi?
![Kétszázezer hektáros természetvédelmi földmutyi?](https://www.greenfo.hu/uploads/hirek/343/34351/cikk.jpg)
Az LMP számításai szerint akár kétszázezer hektár, eddig nemzeti parki kezelésben álló föld kerülhet ki természetvédelmi fennhatóság alól – mondta budapesti sajtótájékoztatóján Sallai R. Benedek.
Az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottság elnöke tegnap úgy fogalmazott: miközben erősödik az a folyamat, amelynek során csak egy szűk réteg jut állami földekhez a földpályázatokon keresztül, a kormányzatnak már az ország természeti örökségét őrző, nemzeti parki illetőségű földek sem számítanak szentnek.
Magyar természetvédelem – élt 40 évet?
![Magyar természetvédelem – élt 40 évet?](https://www.greenfo.hu/uploads/hirek/343/34349/cikk.jpg)
Az alábbi kép a Kiskunsági Nemzeti Parkban, az izsáki Kolon tónál készült. Magam is gyakran jártam arra kutatóként, és sokszor hallottam, ahogyan a helybéliek is megőrzendő értékként említik a tavat, a madarakat, a környező buckás-árvalányhajas gyepeket. És nemcsak a tájhoz való érzelmi kötődésük miatt, hanem azért is, mert pontosan tudják, az ő boldogulásuk, a mezőgazdasági termelés, az erdők léte, az öntözés lehetősége mind attól függ, hogy az őket körülvevő természetes élővilág fennmarad-e.
A fideszes kormánytagok azonban a jelek szerint még nem jutottak el a fenti összefüggés megértéséhez. Mérvadó szakmai források szerint ugyanis jelentős átalakítás várható az állami környezet- és természetvédelem területén: új törvényt terveznek, a nemzeti parkokat lefokozzák, a környezetvédelmi felügyelőségeket a kormány alá rendelik.
Eddigi tapasztalataimból kiindulva az átszervezés célja a hatósági rendszer további gyengítése, és a védett földek széthordása. Szakmai érvet még nem hallottunk az átalakításnak álcázott rombolás mellett, a politika pedig szokás szerint terel és sunnyog, pedig a zöldügyekben már nem nagyon van hova hátrálni.