A Közép- és Kelet- Európai Regionális Környezetvédelmi Központ által rendezett Klímaváltozás és gazdaság című fórumon mutatták be azt a tanulmányt, amely egyebek mellett a 2030-ra vonatkozó uniós ÜHG kibocsátás-csökkentési cél gazdasági hatásait elemzi a tervezett paksi bővítéssel összefüggésben.
A Budapesti Corvinus Egyetemen keretei között működő Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont (REKK) anyaga szerint a szigorúbb uniós klímapolitika hatásai pozitívan befolyásolhatják a paksi beruházás megtérülését. A rendezvényen Feiler József, a REC munkatársa ismertette az ENSZ Limai COP20 éghajlat-csúcstalálkozó eredményeit és várható hatásait is, amelyek szintén fontos szerepet játszanak a jövőben a beruházás gazdaságossága tekintetében.
Bemutatták „A 2030-ra vonatkozó uniós üvegházhatású-gáz kibocsátás-csökkentési cél gazdasági hatásai a tervezett Paksi bővítés tükrében” tanulmányt
• 2030-ra legalább 40%-kal kell csökkenteni az üvegházhatású-gázok (ÜHG) kibocsátását az EU-ban.
• A szigorú klímapolitika jelentős gazdasági hatásokkal jár.
• A folyamatok hatására kialakuló magasabb szén-dioxid kvóta árak pozitívan befolyásolják a tervezett paksi beruházás megtérülését.
• A limai klímacsúcs pozitív elmozdulást hozott a nemzetközi klíma-megállapodás kérdésében.
A tagországok 2014. október 23-án fogadták el az Európai Bizottság javaslatát a 2020 és 2030 közötti éghajlat- és energiapolitikai keretekről. Ennek legfontosabb eleme, hogy 2030-ra tovább kell csökkenteni az üvegházhatású-gázok kibocsátását, uniós szinten az 1990-es bázisévhez viszonyítva legalább 40%-kal. A célkitűzések megvalósítása hozzájárul új munkahelyek megtereméséhez, a zöld gazdaság növekedéséhez és az energiafüggőség csökkentéséhez.
„1990-ben az EU 28 országainak ÜHG kibocsátása 5,6 milliárd tonna volt – az EU tervei között ennek 90%-os csökkentése szerepel 2050-re. Ez azt jelentené, hogy kb. 1 tonna/fő kibocsátást kell elérni Európában” – mondta Bonifertné Szigeti Márta, a Közép- és Kelet- Európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) igazgatója bevezetőjében.
A LOCSEE (Low Carbon South East Europe – Alacsony Szén-dioxid Kibocsátású Dél-Kelet Európa) projekt keretében készített tanulmány az uniós ÜHG kibocsátás-csökkentési cél gazdasági hatásairól kettős célt szolgál. Egyrészt a bizottsági javaslat Magyarországra gyakorolt hatását vizsgálja három területre koncentrálva: Paks 2 beruházás pénzügyi megtérülése a szigorúbb uniós klímapolitika tükrében, az egyes ETS kvótacsökkentési forgatókönyvek hatásai a magyar költségvetési bevételekre, az ETS ágazatokon kívüli, ún. ESD szektorok kibocsátási szintjeinek várható alakulása hazánkban. Az elemzés második része Magyarország 2020-as megújuló villamos-energia célkitűzésének elérési módjait vizsgálja.
A tanulmány legfőbb tanulságai a következők:
• A tervezett paksi beruházás megtérülését a szigorúbb klímapolitikai forgatókönyvekhez kapcsolódó magasabb széndioxid kvóta árak pozitívan befolyásolják, ugyanakkor az EU-s 2030-as energiacsomag hatásaival számszerűsített nettó jelenérték még mindig negatív. A paksi projekt megtérülési kondícióinak javítása alapvető tulajdonosi – ebben az esetben állami – érdek. Ezért a kutatási eredmények egy szigorúbb európai klímapolitika elfogadása mellett szóló érvként szolgálhatnak a magyar kormány számára.
• Becslések szerint 2021 és 2030 között – a kibocsátás csökkentési forgatókönyv és az ETS kvóták aukciós bevételeinek szétosztására vonatkozó szabály függvényében – az aukcióból származó magyar költségvetési bevétel évi 220 és 800 millió euró között fog mozogni. A legmagasabb hazai kvótabevétel – átlagosan évi 700-800 millió euró – abban az esetben valószínűsíthető, ha a 40%-os ÜHG csökkentési cél nem egészül ki sem kötelező megújuló, sem energiahatékonysági célszámokkal.
• Az ETS ágazatokon kívüli szektorok esetében az időarányos teljesítéseken alapuló előrejelzések szerint az EU tagállamok közül Magyarország fogja legnagyobb mértékben (mintegy 40%-kal!) túlteljesíteni az ESD szektorra vonatkozó, 2020-ra vállalt kibocsátás csökkentési célját. Ezért a 2030-as célszámokra vonatkozó tárgyalások során célszerű lenne ezen kiemelkedő erőfeszítés elismertetésére törekedni, akár csökkentési célszám mérséklés, akár más jellegű kompenzáció igénylése formájában.
• A megújuló villamos-energia rendszerben a tervezettől elmaradó villamos-energia kereslet miatt a Nemzeti Megújuló Energiahasznosítási Cselekvési Tervben tervezettnél kisebb kapacitással is fedezhető a 2020-as hazai célkitűzés.
„Az Európai Bizottság éghajlat- és energiapolitikai keretekről alkotott javaslata különös jelentőséggel bír, hiszen nagy hatást gyakorol az Unió és az egyes tagállamok gazdaságaira. Tanulmányunk célja, hogy segítséget nyújtson a magyarországi döntéshozóknak abban, hogy az európai uniós klímapolitikai folyamatokban megfelelően beazonosítsák és képviseljék hazánk érdekeit” – mondta Szabó László, a REKK munkatársa.
Az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezmény és a Kiotói Jegyzőkönyv éves tárgyalása 2014. december 1 és 12 között zajlott Limában. A tárgyalás fő kihívása volt, hogy előre vigye egy átfogó nemzetközi megállapodás ügyét, amely hatékony választ tud adni a klímaváltozás kérdésére, különösen az üvegházhatású gáz kibocsátások korlátozása és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás terén. A globális megállapodás a koppenhágai kudarc után felépített tárgyalási folyamat végső stádiuma. A 195 résztvevő ország már egy éve készítette elő az új keret-megállapodást. A tárgyalások hangulata a korábbiaknál pozitívabb volt, ami köszönhető az elmúlt két hónap eseményeinek, az EU döntésének a legalább 40%-os kibocsátás csökkentésről 2030-ra, a kínai-USA klímapolitikai megállapodásnak, valamint a Zöld Klíma Alap feltöltésének. A limai klímatárgyalások második hete során kezdték el a 2015-ös keretegyezmény szövegének tárgyalásait valamint a kibocsátás-csökkentési vállalások típusainak összehasonlíthatóságához szükséges keretek kialakítását. A tavalyi varsói klímacsúcson a tárgyaló felek vállalták, hogy 2015 első felében jelzik indikatív hozzájárulásaikat a párizsi megállapodáshoz. A limai tárgyalások indították az egyezmény előkészítésének utolsó, intenzív fázisát.
„A limai klímacsúcs legfontosabb eredménye, hogy komoly előrelépést hozott a klímaváltozás, illetve az üvegházhatású gázok kibocsátása ügyében. Az eseményen végig érezni lehetett a korábbiaknál pozitívabb hangulatot” – mondta Feiler József, a REC munkatársa.
