Hazánkban most először próbáltak ki egy kefés kenőgépet inváziós növények irtására, mely igen jól vizsgázott. A vegyszert ennek segítségével nagyon precízen lehet felvinni a növényekre anélkül, hogy az a talajra, vagy más növényekre cseppenne.
Több mint egy éve zajlik európai uniós támogatással az inváziós (özön)növények irtása a Kiskunsági Nemzeti Park legértékesebb homokterületein. Ezek az agresszívan terjedő fajok kiszorítják az eredeti növényzetet és elfoglalják az árvalányhajas homokbuckákat, homoki gyepeket.
Az, hogy sikerül-e hosszú távon megőrizni például az árvalányhajat, a naprózsát, vagy az egész világon csak itt előforduló tartós szegfűt, az nagymértékben azon múlik, hogy sikerül-e visszaszorítani az inváziós növényfajokat.
A fásszárúak esetében egyértelmű a siker. Csaknem 1000 hektáron kezelték vegyszerrel a nem kívánatos fákat, melyeknek az első kezelés után csak 5%-a sarjadt ki újra.
Lábon elszáradt fák
Nehezebb feladat az Észak-Amerikából behurcolt selyemkóró visszaszorítása. Ha lekaszálják, ezer másik helyen sarjad újra, a gyökere mély és szerteágazó, repítőszőrös magjai pedig nagyon hatékonyan terjednek. Ott ahol kevés volt belőle, ecsettel kentek le minden egyes tövet, vagy külön-külön fújták le kézi permetezővel.
A sűrűn benőtt területeken azonban ez a módszer nem alkalmazható. Itt géppel vitték fel a vegyszert a növényekre. Hazánkban most először próbáltak ki egy kefés kenőgépet inváziós növények kezelésére, mely igen jól vizsgázott. A vegyszert ennek segítségével nagyon precízen lehet felvinni a növényre anélkül, hogy az a talajra cseppenne.
![Selyemkóró mező Fotó: Vajda Zoltán Selyemkóró mező Fotó: Vajda Zoltán](https://www.greenfo.hu/uploads/images/Selyemk%C3%B3r%C3%B3%20Vajda%20Zolt%C3%A1n.jpg)
![kefés kenőgép KNP archivum kefés kenőgép KNP archivum](https://www.greenfo.hu/uploads/images/kef%C3%A9s%20ken%C5%91g%C3%A9p%20KNP%20archivum.jpg)
A selyemkórót a nyár folyamán összesen 280 hektáron kezelték, négy alkalommal. A csapadékos időjárás miatt különösen ügyelni kellett a kezelések időpontjára, hogy az eső ne moshassa le a vegyszert a talajra. Más szempontból azonban a csapadék segítette is munkát, mert ilyen időben minden tő sok hajtást produkált, így nagyobb felületen érte őket a gyomirtó szer. Mivel a selyemkóró ősszel egyébként is elszárad, az eredmény csak jövő tavasszal látszik majd, amikor kiderül, mennyi hajt ki a vegyszerrel kezelt példányokból.
Az összesen 2200 hektárt érintő természetvédelmi munkát az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Program támogatásával valósítja meg a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság.
A projekt száma: KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0006
Kapcsolódó anyagok: