2023. december 14-én országos energiapolitikai évértékelő konferenciát tartott a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ). A konferencián az Energiaügyi Minisztérium energiaátmenetért felelős helyettes államtitkára mellett szakmai szervezetek elemezték az évet és tettek javaslatokat a közeljövőre nézve. Tegnap az Európai Bizottság is közzétette értékelését a felülvizsgált tagállami Nemzeti Energia- és Klímatervekre (NEKT), köztük a magyarra.
“Az Európai Bizottság hasonlóan értékelte a NEKT-et, mint a hazai szakmai szervezetek, köztük a MTVSZ. Ugyan a magyar kormányzat erősítette a kibocsátás-csökkentési, energiahatékonysági és megújuló energiás célszámot, de ezek még mindig nem elégségesek a valódi energiaátmenethez. Az sem látszik, hogyan fogják a kitűzött célszámokat elérni az erőltetett iparosítás és fosszilis erőmű-tervek miatt.” – reagált Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlatvédelem és energia programigazgatója.
“Mind a NEKT-ben, mind a megvalósításához szükséges uniósforrás költési tervekben gigantikus aknák maradtak: az újraiparosítás és a lignit- és fosszilisgáz-tüzelésű erőmű tervek a célszámok teljesítéséhez szükséges energiaátmeneti erőfeszítéseket nagyrészt a lakosságra terhelik rá, miközben a lakosság arányaiban jóval kevesebb uniósforrás támogatást kap hozzá (energiahatékonyságra: 350 Mrd Ft-ot), mint például a nagyvállalatok hálózatfejlesztésre (620 Mrd Ft). A vállalatoknak ezen felül több mint 700 milliárd Ft uniósforrást allokált a kormány iparfejlesztésre. Legalább azt szükséges garantálni, hogy uniós vagy hazai közpénzből csak az ígért, megújuló energia integrálása célú hálózatfejlesztés történjen, és ne az akkugyárak vagy új fosszilis erőművek miatti.” – összegezte konferencia előadása üzenetét Botár Alexa.
A konferencia előadásai (egyúttal a fenti adatok forrásai) itt olvashatók és letölthetők >>>
Háttér:
A hazai lakosok egyértelműen jelezték az elmúlt évek felméréseiben, hogy sürgős és megbízható pályázati kiírásra és (állami és uniós) támogatásra van szükségük lakásaik energetikai felújításához, szakmai szervezetek, köztük a MTVSZ is bő egy évtizede szorgalmazza. Az uniós források lehívhatósága helyzete decemberben jelentősen javult: a helyreállítási terv módosításának (REPowerEU fejezet – energiaátmenet) decemberi elfogadásával egy kb. 350 milliárd Ft-os előleg válik jövőre elérhetővé a Helyreállítási Alapból (RRF).
A KEHOP Plusz kb. felét, 834 milliárd Ft Uniós kohéziós forrást allokált a Kormány energiaátmenetre, ebből kb. 133 Mrd Ft-ot lakossági energiahatékonyságra azaz lakóépületek energetikai felújítására. Plusz közel 22 Mrd Ft-ot BAZ, Heves és Baranya vármegyei lakosoknak, feltéve ha az Igazságos Átmeneti Alap (KEHOP Plusz 5-ös prioritás) forrásai nem vesznek el a késleltetett lignit-kivezetés miatt.
A módosított, REPowerEU fejezettel kiegészített helyreállítási tervben pedig 224 Mrd Ft uniósforrás szerepel lakossági energiahatékonysági beruházásokra. Összesen tehát kb. 350 Mrd Ft-os uniósforrás-kerettel indulhatna jövőre egy átfogó lakossági energetikai felújítási program.
Ugyanakkor a költési tervekben a (nagy)vállalatoknak hálózatfejlesztésre ennél jelentősebb összegeket allokált a kormányzat: a KEHOP Pluszban 170 Mrd Ft-ot, a helyreállítási tervben összesen több mint 450 Mrd Ft-ot, és ezen felüli a több, mint 700 Mrd Ft-os iparfejlesztési keret.
Nyitókép: Mátrai Erőmű Zrt. visontai üzemének kéntelenítő berendezése 2020 július kép: Szigetváry Zsolt / MTI
