A napenergia mindenki számára korlátlan mennyiségben áll rendelkezésére. Elvileg. Merthogy bizonyos méret felett a napelemparkok már képesek befolyásolni a Föld időjárását – állítja egy új kutatás.
A Nature Communications Earth & Environment című folyóiratban közölt tanulmány szerzői globális modellek segítségével vizsgálták, milyen hatással lenne a klímára, ha a mostaniaknál is hatalmasabb – mondjuk a Szahara ötödét lefedő – napelemparkokat építenének. A fekete alapszínű panelek a fényt visszatükröző homoknál sokkal több hőt vennének fel, és ennek jelentős része az alattuk elterülő földet melegítené.
Ez a helyi felmelegedés már átrendezné a globális éghajlati mintázatokat, és a csapadékot a trópusokról a sivatag fölé vonzaná, újra kizöldítve a homoktengert. De eközben más régióknak is megváltoztatná a napenergia-felvevő képességét: felhősebbé tenné a Közel-Keletet, Dél-Európát, Indiát, Kelet-Kínát, Ausztráliát és az USA délnyugati részét, míg naposabbá Közép- és Dél-Amerikát, a karibi térséget, az USA középső és keleti részét, Skandináviát és Dél-Afrikát.
Hasonló folyamat játszódna le, ha a világ más pontjain épülnének gigantikus napelemparkok: valahol másutt megváltozna az időjárás.
A HVG360 szerint a kutatók megnyugtatnak: efféle globális hatások tényleg csak óriási, a mai tervekben megközelítőleg sem szereplő napelem-beépítés esetén várhatók. A lehetőséggel mégis érdemes foglalkozni, mert a jövőben a napenergiának való kiszolgáltatottság akár a geopolitikai zsarolás vagy a hadviselés eszközévé is teheti a napelemparkokat.
