Eddig 1,2 milliárdba került a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág vízgazdálkodásának javítása. Elkészült a Tassi, és a Kvassay-zsilip rekonstrukciója, emellett egy – a Duna-ág vízminőségét figyelő – korszerű monitoring-rendszert is kialakítottak. Az Európai Unió további pénzére lesz szükség a tartósan jó vízminőség elérésére.
A Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág (RSD) régió kiemelt jelentőségű üdülőterület, természeti értékekkel, országos természetvédelmi oltalom alatt álló területekkel. A vízminőséget terhelő problémák – a szennyvizek által okozott terhelés, a kis vízmélység, az elégtelen áramlás, a pangó vízterek kialakulása – következményeként az elmúlt évek során több esetben ezen a folyószakaszon főként oxigénhiánnyal összefüggő kritikus vízminőségi helyzet alakult ki. Számos alkalommal kellett vizsgálni a kritikus helyzetet, többször vízvédelmi kárelhárításra is szükség volt. A természet rendre jelzi, ha valamit tenni kell: a Duna-ág a terhelhetőségének határán van!
Ezek a jelzések nem kerülték el a szakemberek és a döntéshozók figyelmét sem. A projektben most elvégzett vízügyi beruházásokkal a vízgazdálkodás helyi lehetőségei lényegesen kedvezőbbé váltak, s ennek hatására javulhatnak a vízminőségi mutatók.
Két kormányhatározat és egy hosszabb ideig tartó előkészítési, tervezési szakasz nyomán alakult ki az RSD fejlesztési terve, amelyből ebben az időszakban az Országos Vízügyi Főigazgatóság irányításával – uniós pályázati források finanszírozásával – az RSD vízáramlásának javítása, a hatékony vízszintszabályozás, valamint a biztonságos üzemeltetés érdekében korszerűsítették, felújították a meglévő műtárgyakat: a Kvassay- és a Tassi-zsilipet. Sor került továbbá az RSD monitoring-rendszerének fejlesztésére a felszíni és felszín alatti vizek megfigyelésének és ellenőrzésének érdekében.
A vízminőség figyelésére szolgáló monitoring rendszer megújításának célja, hogy a szakemberek az RSD főmedrében és mellékágaiban a fejlesztések, beruházások hatásait, eredményeit nyomon tudják követni. A monitoring rendszer adatainak feldolgozásával lehetővé válik a víz biológiai, hidrológiai, morfológiai, kémiai tulajdonságainak folyamatos ellenőrzése, az újonnan építendő vízvédelmi létesítmények üzemeltetésének, a fejlesztések eredményeinek megfigyelése. Ennek érdekében korszerűsítették, bővítették a felügyeleti központokat, az irányítástechnikai rendszert a Kvassay-zsilipen, a Tassi zsilipen, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság budapesti központjában. Új üzemirányító központ kezdheti meg munkáját a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság III. Szakaszmérnökségén, Ráckevén. Bővítették a meglévő mérőállomásokat, és újakat is létesítettek, vízhozam-mérő, vízszintmérő és vízhőmérséklet-mérő berendezéseket telepítettek és integráltak a rendszerbe.
Tassi hajózsilip, Kvassay-zsilip
A tassi hajózsilip rekonstrukciója során a töltő-ürítő csatornák elzáró-berendezéseinek felújítására, a villamos berendezések cseréjére, a vezénylőfülke és gépházak átépítésére került sor. Árvízi szivárgási jelenségek megszüntetése zajlott talajinjektálással, talpszivárgó kiépítésével. A felvízi billenőtáblás főelzárás, az alvízi támkapus főelzárás és a töltő-ürítő csatorna elzárások korszerűtlen és elhasználódott mozgató berendezéseinek cseréje történt meg.
A Kvassay-zsilip rekonstrukciója is több elemet érintett. A főelzárás – ami a vízbeeresztés szabályozását biztosítja – felújítása jelentette a legnagyobb beavatkozást. A zsilip mindhárom nyílásában elbontották az acélszerkezetű elzáró táblákat, helyükre újak kerültek. Újragyártották a fogaslétrákat, amelyek közvetítésével a mozgató-berendezés a táblákat mozgatja. Felújították a bebetonozott öntöttvas tokszerkezetet is. A felvízi ideiglenes elzárás biztosítja a száraz munkaterületet a főelzárás számára, de emellett használják árvíz esetén, árvízi biztonsági zárásként is. Ezen elzárás jórészt víz alatt lévő bebetonozott acél béléslemezeit lecserélték. Az alvízi ideiglenes elzáráshoz új betétgerenda készletet biztosítottak.
A felvízoldali uszadékkezelés megoldása is része volt a munkáknak. A műtárgyhoz érkező víz jelentős mennyiségű uszadékot szállít, amit gerebtáblák szűrnek ki. A szivattyútelep előtt összegyűlő uszadék kiemelésére volt kiépített gerebtisztító berendezés, de a mellette lévő vízbeeresztő zsilip nyílásában nem. Az ide érkező uszadék kiemelését egy uszadékkiszedő berendezés telepítésével oldották meg.
A „Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág (RSD) mellékágai kotrása, műtárgyépítés és– rekonstrukció” projekt 2015-ben nem zárul le, hiszen az 1790/2014. (XII.18) Kormányhatározat értelmében szakaszolták. A 2015-ben záruló első szakasz költsége mintegy 1,2 milliárd forint volt, a második szakasz várhatóan 6,5 milliárd forintnyi ráfordítást igényel a Széchenyi 2020-as pályázati ciklusban.
