Pontról pontra megcáfolták brüsszeli forrásaink a Paks II beruházás finanszírozásáról szóló miniszterelnökségi közleményt. Lázár János tegnapi brüsszeli tárgyalásain az egyik fő téma az atomerőmű beruházás állami támogatását érintő uniós vizsgálat volt. A magyar miniszter nem tájékoztatta a sajtót brüsszeli tárgyalásairól.
Bizottsági tájékoztatás szerint a Lázár János miniszter és Margrethe Vestager versenyjogi biztos találkozóján elsősorban a paksi beruházásról, illetve arról a tavaly novemberben megindított uniós vizsgálatról volt szó, amelynek során a brüsszeli testület azt tisztázza, hogy az atomerőmű bővítése állami támogatással valósul-e meg. Ha erre igen lesz a válasza, akkor egy újabb vizsgálattal azt fogja feltárni, hogy az tiltottnak minősül-e, azaz versenytorzuláshoz vezethet-e a magyar energiapiacon.
Az EU végrehajtó testülete tegnap az unió hivatalos közlönyében közzétette a vizsgálat megkezdéséről szóló döntésének indoklását. Ebben komoly kétségeket támaszt azzal kapcsolatban, hogy Paks II finanszírozása összhangban van-e a belső piaci szabályokkal. A hivatalos eljárás lehetőséget ad arra, hogy az álláspont publikálását követő egy hónapon belül megtegyék észrevételeiket azok a harmadik felek, akiknek érdekeit érintheti a támogatás nyújtása.
A tegnapi brüsszeli találkozót követően a bizottság szóvivői szolgálata fontosnak tartotta felidézni Vestager tavaly novemberi nyilatkozatát, amelyben a biztos leszögezte: „Tekintettel a paksi projekt nagyságrendjére és jelentőségére, a bizottságnak körültekintően értékelnie kell, hogy a magyar beruházást ténylegesen piaci feltételek mellett valósítják meg vagy az állami támogatást tartalmaz. Ennek megállapítása összetett elemzést igényel. Úgy gondolom, fontos, hogy az érdekelt felek is benyújthassák észrevételeiket."
Lázár egy tegnap nyilvánosságra hozott kormányzati közleménnyel igyekezett nyomatékot adni a magyar álláspontnak Brüsszelben. A dokumentum pontatlanságokat és félreértéseket vet az Európai Bizottság szemére. Többek között azt, hogy "közel két éves versenyjogi egyeztetéseket követően sem tudott olyan megalapozott érvrendszerrel előállni, amely a magyar fél álláspontját – miszerint a beruházás nem tartalmaz állami támogatást – megcáfolná".
Erre reagálva bizottsági források la Népszabadságnak rámutattak: a magyar hatóságok csak 2015 májusában küldték el az Európai Bizottságnak a Paks II finanszírozásával kapcsolatos információkat. Az uniós testület ennek alapján novemberben indította el a témával kapcsolatos mélyreható vizsgálatát. Mint forrásaink közölték, az előzetes egyeztetések lezárása elsősorban a magyar féltől függött, vagyis attól, hogy milyen gyorsan nyújtott tájékoztatást Brüsszelnek.
Gondot okozott, hogy ezeknek az információknak egy része először titkosított volt. A miniszterelnökségi közlemény szerint az Európai Bizottság elnézőbben kezeli a finnországi Hanhikivi atomerőmű projektjét, pedig az Budapest szerint műszaki tekintetben nagymértékben hasonlít a Paks II projekthez. A magyar közlemény leszögezi: „…annak ellenére, hogy a konzorciumban önkormányzati és orosz állami tulajdonú szereplők is jelen vannak, a Bizottság nem kérdőjelezi meg, hogy a »finn testvérprojekt« piaci alapon, állami támogatás nélkül valósul meg".
Forrásaink szerint két, egymástól különböző beruházásról van szó, amelyeknek a finanszírozási modellje is eltér. Az Európai Bizottság egyébként még nem foglalt állást arról, hogy a finn atomerőmű beruházás megfelel-e az állami támogatásra vonatkozó EU szabályoknak – adták értésre nevük elhallgatását kérő uniós források a Népszabadságnak, melyet Halmai Katalin tudósított Brüsszelből.
Kapcsolódó anyagok:
