Eddig a hét szerdája hozta az évszak legnagyobb országos villamosenergia-rendszerterhelését, de hamarosan az abszolút nyári rekord is megdőlhet.
Július 10 szerda este 20 órakor negyed órán át átlag 6901 megawattot (MW) ért el a hazai villamosenergia-rendszer terhelése, ami ez évi nyári rekord – derül ki a Mavir hazai áramrendszerirányító adataiból. A rendszer nyári terhelése ezt az értéket eddig csak egyszer, 2021. június 21-én haladta meg, 6940 MW-n.
Szakértők szerint így akár már a jövő héten abszolút rekordot dönthet az érték.
Áram esetében a fogyasztáson túl a hálózat terhelése azért kiemelkedően fontos adat, mert a villamosenergia-rendszerben a termelésnek, érdemi tartalékolási lehetőségek nélkül, mindig a pillanatnyi igényeket kell kielégítenie. Így az időben esetleg elnyúló fogyasztásnál lényegesebb, hogy a felhasználók pillanatonként mekkora igényekkel „terhelik” a rendszert, amit így értelemszerűen a csúcsigények kielégítésére kell kiépíteni.
Ettől függetlenül a téli terhelési csúcsok még mindig meghaladják a nyáriakat: az érték idén, január 22-én, 7441 MW-n döntött abszolút csúcsot. Igaz, eddig egyetlen alkalommal, 2015-ben, a nyári, 6457 MW-s terhelés 10 MW-tal meghaladta egyazon év téli csúcsát.
Leegyszerűsítve elmondható, hogy 27 Celsius-fokos napi átlaghőmérséklet felett minden további 1 Celsius-fok emelkedés legalább 100-200 MW-os nagyságrendben emelheti a napi rendszerterhelést és így a napi csúcsértéket is – fejtették ki az ügy kapcsán a Népszavának a Mavirnál. A magyar villamosenergia rendszerben a szükséges tartalékok rendelkezésre állnak.
Egy napon belül általában a déli és az esti csúcs jellemző. Az, hogy a kettő közül melyik a magasabb, időszaktól függ. Telente szinte mindig az esti órákban jelentkeznek magasabb igények. Nyáron, tartós, összefüggő kánikula esetén, napnyugtától függően, de ugyancsak inkább az esti órákat jellemzik a terhelési csúcsok. A háztartásokban ugyanis ilyenkor a klímaberendezések mellett már a lámpákat, illetve az egyéb elektromos berendezéseket – például a vízmelegítőket, a tűzhelyeket vagy a szórakoztatóelektronikai berendezéseket – is bekapcsolják. Az év más időszakaira ugyanakkor inkább a déli csúcsok jellemzők.
Míg az idei nyári rekord eddig valóban a július 10-én mért 6901 MW, a mindenkori történelmi nyári csúcs egyelőre a 2021-es 6940 MW. Az idei nyáron ugyanakkor folyamatosan dőlnek meg az előző napi csúcsok. Az időjárás-előrejelzés alapján így minden esély adott, hogy a 2021-es történelmi csúcs is megdőljön – fogalmaztak a Mavirnál.
A klímaberendezések terjedése mellett a rezsicsökkentéssel mesterségesen alacsonyan tartott árakat is összefüggésbe hozta az igényemelkedésekkel a Népszava megkeresésére Stróbl Alajos, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület 70 éves szakmai múltat magáénak tudó elnökhelyettese. Szerinte ugyanis a tényleges bekerülési költségnél alacsonyabban tartott lakossági díjak pazarlásra ösztönöznek. A „csúcsfogyasztás” kielégítéséhez szükséges áramot ilyenkor jellemzően igen drágán, külföldről szerezzük be, mégpedig nem kizárt, hogy valamely, tőlünk északra üzemelő szénerőműből– tette hozzá.
A szakértő a lapnak élesen kikelt az időjárásfüggő áramtermelők – így különösen a napelemek – ellen, mondván, azok nem szabályozhatók és így szerinte veszélyeztetik az ellátás biztonságát. Úgy vélte, az áramot úgymond ingyen termelő napelemek teljes költsége valójában igen magas. Így határozottan kiállt úgy a Paksi Atomerőmű bővítése, mint a jelenlegi nukleáris blokkok újabb élettartam hosszabbítása mellett. Sőt, rövidebb távon szerinte a miniatomerőművek telepítése is megfontolandó. Igaz, azt, hogy a villamosenergia-igények az elkövetkező évtizedek során érdemben ugranának, az iparág szinte teljes hazai múltját felölelő, személyes tapasztalataira hivatkozva, Stróbl Alajos kizártnak nevezte.
Más szakértők szerint a kérdést erősen árnyalja a hazai napelemek immár 6 ezer MW-t is meghaladó összteljesítménye, amelyek jelentős része, helyben elfogyasztott termelés lévén, nem is jelenik meg az országos felmérésekben.
Nyitókép: Depositphotos
