Nem állítom, hogy gyorsan adok hírt erről az ügyről, hiszen miután tudomásomra jutott (KG gyűjtése) azt követően tisztáznom kellett, hogy minden motívumában nyilvános ügyről van-e szó, és ez csak mostanra következett be (köszönet SzL-nek).
A deltamethrin-nel végzett hazai szúnyog-állománygyérítést, amelyet 2017. január 1-től a katasztrófavédelem vezetője irányítja, a BM OKF Gazdasági Ellátó Központ útján látja el, ami számomra igazán meglepő, hiszen környezet-egészségügyi tevékenységről van szó. A hazai csípőszúnyog-irtás gyakorlatának irányítása a rendszerváltás óta szakmai szempontok szerint nem megoldott. Régóta környezetvédelmi irányítás alá kellett volna helyezni, hiszen, ha 0,5-1,5 millió hektárt kezelünk idegméreggel, akkor nem csoda, hogy az alkonyatkor kihullott rovarok 2%-a csupán csípőszúnyog, míg a többi nem célzott rovar. Így a tevékenység már túlzás nélkül ökoszisztéma-irtásnak minősíthető. Döbbenetes az is, hogy a deltamethrin hatóanyagot vizes élőhelyek közelében alkalmazzák, miközben a piretroidok vízi élőszervezetekre (beporzó méhfélékre is) extrém módon mérgezők. Hovatovább a deltamethrin hormonmoduláns hatású vegyület, vagyis települések (emberek és háziállataik) kezelésére teljesen alkalmatlanok. Felvetődött, hogy a hazai fecskék (továbbá rovarevő énekesmadarak) népességeinek drasztikus csökkenéséhez is köze van ezeknek a kezeléseknek. Ez még megerősítésre szorul. Madarászok figyelem!
Mindezeket ismerve döbbenetes, hogy ez évben természetvédelmi terület kapott deltamethrin-kezelésre engedélyt Gemencen, hiszen ilyen helyen nem engedélyezett semmiféle növényvédő szeres kezelés sem, még a nagyra becsült, kormányközeli vadászközösségek érdekében sem.
Szabó Rebeka parlamenti írásbeli kérdése:
K-8551. ügy – 2024. június 10.
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke [jogász]
Benyújtó: Szabó Rebeka (Párbeszéd) [biológus]„Tisztelt Elnök Úr! Az Alaptörvény 7. cikk (1)-(2) bekezdése, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 42. § (8) bekezdése alapján írásbeli választ igénylő kérdést kívánok benyújtani. Az írásbeli választ igénylő kérdés címzettje: Dr. Nagy István, agrárminiszter Az írásbeli választ igénylő kérdés címe: „Mi indokolja a kémiai szúnyogirtást a Gemenci erdő országos jelentőségű természetvédelmi területén?”
Tisztelt Miniszter úr!
A Pest Vármegyei Kormányhivatal a PE-KTFO/2291-8/2024 ügyiratszámú természetvédelmi engedélyben [Elérhetősége mára megszűnt.] kémiai szúnyogirtást rendel a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. országos jelentőségű természetvédelmi területén. Mint ismert, a kémiai szúnyoggyérítéshez használt hatóanyag [értsd deltamethrin] súlyos környezeti és közegészségügyi kockázatokat hordoz, továbbá az egyoldalú, tartós alkalmazása esetén kialakuló rezisztencia (sic!) miatt kikerül az uniós alkalmazási gyakorlatból [Nincs nyoma még ilyen tervnek.]. Számos tagállamban [Európában csak Izlandon nem engedélyezett!] már ma is tilalom alatt áll, amellett, hogy hatása rendkívül korlátozott (sic!). A Gemenci erdő ingatlanjai közelében mégis kémiai szúnyogirtást rendeltek el. Kérem, szíveskedjen tájékoztatni az alábbiakról. Mi indokolja a kémiai szúnyogirtást országos jelentőségű természetvédelmi területen? Miért nem biológiai, környezetbarát gyérítést alkalmaznak? Tájékoztatását ezúton is köszönöm. Szabó Rebeka”
– Nem állítom, hogy a beadvány szakmailag minden tekintetben körültekintően fogalmazott, de lényegét tekintve helyesen feltett kérdés. Hozzátehetem azonban, hogy tudomásom szerint természetvédelmi területen a Bti-készítményekkel való kezelés sem engedélyezett, hiszen a fehérjetoxint termelő Bacillus thuringiensis törzset Izraelben írták le, vagyis nem őshonos élőszervezetből. Továbbá a toxin az árvaszúnyogokat is pusztítja, ami persze messzemenően kisebb természeti kár, mint amit a deltamethrin okoz.
A Gemenc Zrt. válasza Szabó Rebeka parlamenti írásbeli kérdésére:
Szám: T/68 – 5/2024.
Hiv.sz.: 2024. június 10-i elektronikus levél [Szabó Rebeka levele]
Tárgy: Tájékoztatás szúnyoggyérítéssel kapcsolatban
Dátum: 2024. június 14.
„Tisztelt Szabó Rebeka országgyűlési képviselő!A Gemenc Zrt. a 2024. június 10-én kérdéseire az alábbi válaszokat adja.
- »Mi indokolja a kémiai szúnyogirtást területen?«
A Gemenc Zrt. az ártérben dolgozó munkavállalói, a területen lakó szakszemélyzete, illetve az ide látogató turisták egészségének (sic!) védelme érdekében a PE-KTFO/2291-8/2024 ügyiratszámú természetvédelmi engedélyt [Elérhetősége megszűnt.] nem a közel 28.033 ha-os országos jelentőségű természetvédelmi területre — a Duna-Dráva Nemzeti Park Duna menti részére – kérte és kapta a hatályos jogszabályok teljes körű figyelembevétele mellett, hanem annak csupán 0,002 ezrednyi részterületére [Tehát 56 hektárra vonatkozik az engedély, ami szinte semmiség?]. A védett területnek jellemzően a peremén lévő ökoturisztikai létesítmények [Mik lennének ezek?], vadászházak és erdészházak területén, művelés alól kivont területen pontszerű (Ködöléssel ilyet nem lehet tenni!) védekezés történik [Akkor itt volt is védekezés?] az érvényes hatósági engedélyek [Akkor ezeket megkapták?] alapján.
- »Miért nem biológiai, környezetbarát gyérítést alkalmaznak?«
Az általunk ismert biológiai, un. környezetbarát gyérítési módszerek során vízfelületekre [Helyesen vízbe!] kell kijuttatni a baktériumokból nyert fehérjekészítményeket [értsd fehértoxin-készítményeket]. A sűrűn látogatott ökoturisztikai-, erdő- és vadgazdálkodási objektumok környezetében nagy területű védett- és fokozottan védett víztestek találhatóak a gemenci ártéren. A beavatkozás ezeken a víztesteken az engedélyben szereplő területekhez képest több tízszeres érintettséget jelentene. [Tehát, hogyan szól a válasz, mert ez csak a bevezető ahhoz?]
- »Hogyan kívánják biztosítani, hogy az irtószer ne okozzon kárt a természetben, a növény- és állatvilágban?«
Az engedélyezési eljárás során a hatóság mérlegelést követően adta meg az engedélyt a szúnyogok elleni védekezésre. A hatósági engedélyek birtokában a helyi viszonyokat ismerő tapasztalt szakértők közreműködésével történik a beavatkozás, akik szavatolják a korábbi évek tapasztalatai alapján a kíméletes védekezést. [A kivitelező gázmesterek nem tudják garantálni, hogy egy vegyület ne fejtse ki az idegmérgező és hormonmoduláns hatását. Ez a tapasztalataiktól teljesen független tény.]
Tisztelettel:
Csonka Tibor [erdőmérnök] vezérigazgató”
Rétvári Bence, Belügyminisztérium államtitkára válasza Szabó Rebeka parlamenti írásbeli kérdésére:
Benyújtás dátuma: 2024. 06. 25.
Címzett: Szabó Rebeka (Párbeszéd)
Benyújtó: Rétvári Bence, Belügyminisztérium államtitkára [jogász]Szabó Rebeka asszony részére országgyűlési képviselő
„Tisztelt Képviselő Asszony!
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 42. § (9) bekezdése alapján »Mi indokolja a kémiai szúnyogirtást a Gemenci erdő országos jelentőségű természetvédelmi területén?« címmel Dr. Nagy István agrárminiszterhez benyújtott, K/8551, számú írásbeli kérdésre illetékességből – Dr. Pintér Sándor miniszter úr megbízásából – az alábbi választ adom.”
– A címzett tehát nem Nagy István (a környezetvédelem mossa kezeit), hanem Pintér Sándor rendőrminiszter. Mára a szúnyogártalom a hazai katasztrófák egyikét képezi a tűz és a migránsügyek mellett. Ugye azért van ebben némi abszurditás?
„A természet védelméről szóló 1996. évi Lili. törvény 38. § (1) bekezdés g) pontja alapján védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok felhasználásához. A vegyszerhasználati engedély kiadására a vármegyei/fővárosi kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi főosztálya jogosult. Az egészségügyi kártevőirtószerekkel, valamint gázosítószerekkel végzett tevékenység szabályairól szóló 16/2017. (VIII. 7.) EMMI rendelet 16. § (2) bekezdése szerint »védett természeti területeket érintő védekezés esetén az illetékes területi természetvédelmi hatóság előzetes természetvédelmi engedélyének beszerzése kötelező.«
A Gemenci erdő területén kémiai szúnyoggyérítés nem kerül elvégzésre [Tehát tervezték ugyan, de nem fognak kezelni.]. A megbízott vállalkozó (Szerocor Konzorcium) vezetője, a Corax-Bioner Zrt. a Pest Vármegyei Kormányhivataltól kért és részlegesen [Hogyan kell ezt érteni?] kapott engedélyt a Duna-Dráva Nemzeti Park területére, beleértve a Gemenci erdő egyes területeit is [Akkor mégis volt kezelés, csak nem deltamethrin hatóanyaggal?], kizárólag földi biológiai szúnyoglárva gyérítésre (ügyiratszám: PE-KTFO61051 – 17/2024.; kiadás dátuma: 2024. 04. 17.). A katasztrófavédelem megbízásából – szakértői javaslatra – a Duna áradására tekintettel a Duna árterületén 2024. június 10-én kezdődött meg a földi biológiai lárvagyérítés, ami jelenleg még nem érinti a Gemenci erdő területét [Tehát lárvagyérítés Gemencen mégsem volt?]. Az árhullám levonulását követően várhatóan szükség lesz a térségben biológiai gyérítésre. A lakosság érdekében a Kormány kiemelten fontosnak tartja a szúnyogok elleni hatékony védekezést, így a szúnyoggyérítést is, a természet maximális védelme mellett.
Budapest, 2024. június 25.”
– Izgalmas válaszok, amely ténybeli szempontból teljes bizonytalanságban hagynak. Én úgy gondolom, hogy ez is volt az államtitkár célja.
A rövid búcsú legyen most szófukar, de szemlélődően ereszkedett, vagyis mindenféle érzelemtől mentes és ráérős. Gemencen is csíp a szúnyog; nem is vitás. Kellemetlen lehet a vadak és az ott gyülekező, rájuk pályázó vadászok számára. Nem ismerik vajon a csípőszúnyog-riasztó kencéket, vagy az olyan valami, ami a puskás emberek ízlésével nem egyeztethető? Szóval nem olyan ez tényleg, mint a macsó reggeli hagymás-répás ruszli és törköly, később a nyers, még langyos szarvasmáj.
Ekkor ugyanis nem kellene deltamethrin-es ködölés közel ötven hektáros területen, ahol a kegyelmes és tekintetes vadászok le- és felcuccolnak, ahol a kicsicsázott terítéket büszkén felmutatják az égieknek. Milyen lenne már ott eltorzult arccal az isteni kaki színű cuccaikban vakaródzni. Mint mondanának sporttársaink? Most fogalmazzunk így.
Darvas Béla
