Az első hazai ökotoxikológus-képzést 2010 januárjától Bakonyi Gábor professzor (Szent István Egyetem, Gödöllő) vezette, de állami nyilvántartási hibából több kis szakkal együtt 2016-ban felszámolták a minisztériumban, úgy értesülve, hogy ez a képzés el sem indult. 2017 januárjában – a felvételi tájékoztatóba még bekerült – indult az akkor utolsó képzés, amelynek hallgatói 2019-ben végeztek. Az ökotoxikológus MSc szak kilenc éven keresztül eredményesen működött, és végzőseinek 90%-a a szakterületen helyezkedett el, ami elég ritka. Nem is kevesen közülük külföldön dolgoznak, és időközben már többen PhD fokozatot szereztek (címkép). Az ökotoxikológus-képzés, immár a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) meghirdetésében és az érintett oktatók nem kis erőfeszítése nyomán, 2023-ban ismét elindult. Az egykor kiemelkedő tudományos diákköri eredményeket elért szak ismételt indítása korántsem könnyű kommunikációs folyamat, hiszen a hajdani elitképzést nyolc év után ismételten be kell vezetni a hallgatói köztudatába, miközben a munkaerőpiacon a környezet-egészségügyi végzettség felértékelődése miatt az európai kereslet nagy.
Darvas Béla: Miként emlékszel vissza a képzés indulására és a képzési évekre?
Bakonyi Gábor: Nagyon szép emlékeim vannak erről az időszakról. A szak indításának ötlete tetszett a karon. Sokan felismerték más tárgyakat oktató kollégák közül is, hogy a téma mennyire időszerű és érdeklődésre számot tartó. Úgyhogy az egyetem segítőkészen támogatta az elképzelésemet, ahogy a Magyar Akkreditációs Bizottság is. Egy szak indítása rengeteg szervező munkával, tárgyalásokkal, adminisztrációval jár. Ezt nem szerettem. Viszont motivált az a meggyőződés, hogy jól képzett ökotoxikológusokra szükség van a munkaerőpiacon, és nagyon örültem, amikor az országban egyedül nálunk, a Szent István Egyetemen elindulhatott az ökotoxikológus MSc-képzés. Amikor megjöttek ez első hallgatók, és elkezdődött az oktatás, az üdítően hatott rám is. A legtöbb hallgató igen kíváncsi és motivált volt, ezért élvezettel tanítottam őket, és talán ők is érezték rajtam és tanártársaimon az elkötelezettséget. Igyekeztünk szakmai jártasságot biztosítani a hallgatóknak, az egyetemen kívül különböző intézményekben, kutatóhelyeken is tanulhattak egyes tantárgyakat, és sokfelé mehettek nyári gyakorlatokra. Néhányukkal még ma is van kapcsolatom, különösen azokkal, akik az akadémiai és oktatási szférában dolgoznak.
Darvas Béla: Összefoglalnád az ismét induló képzés okait és körülményeit?
Székács András: Az ok mérhetetlenül egyszerű: az a szakmai és társadalmi igény ilyen irányú diplomásképzésre, amit Bakonyi Gábor professzor olyan pontosan meglátott majd’ két évtizede, a mai napig fennáll. Az élelmiszer- és környezetbiztonság, illetve az emberi egészség és környezeti állapot fenntarthatósága csak úgy biztosítható, ha fokozott figyelemmel vagyunk az engedélyköteles termékek és technológiák környezeti veszélyeire és kockázataira, illetve az ez irányú fejlesztésekben a kockázatokat már a termékfejlesztés időszakában és a használatba vonás után is pontosan felmérjük, a rendelkezésre álló tudományos ismeretek figyelembevételével. A tudományos kutatásban ezt régóta gyakoroljuk [lásd a 2006-ban megjelent Mezőgazdasági ökotoxikológia (2006) könyvünket, illetve ha már erről említést teszek, akkor megemlítem Bakonyi professzor Ökotoxikológia szupraindividuális megközelítésben (2023) munkáját is]. A körülményeket tekintve több tényezőt is kiemelnék. Egyrészt azt, hogy míg korában gyakorlatilag szó sem lehetett a korábban adminisztratív úton megszüntetett szak újraindításáról, addig mostanra a MATE vezetése kifejezetten szorgalmazta azt. Másrészt pedig azt, hogy ebben az újraindításban az egyetem több intézete, a gesztoráló Környezettudományi Intézet mellett egyebek között az Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet és a Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet is számottevő mértékben működnek közre az oktatásban.
DB: Miben változott a mostani képzés?
SzA: Az ökotoxikológus MSc szak megújult oktatási programja – a korábbi program irányultságának és összetételi arányainak megtartásával – értelemszerűen új elemeket is tartalmaz. A környezeti kémia és a növényvédő szerek biokémiája például hangsúlyosabb a korábbinál. A szakmai sokszínűséget a MATE számos, az oktatási programba bevont intézete biztosítja. Ennek köszönhető, hogy a végzettek az ökotoxikológus MSc diploma birtokában nemcsak ipari fejlesztői cégeknél vagy ellenőrző laboratóriumokban, de a kutatásban, a szakigazgatásban és a hatósági engedélyezésben is el tudnak helyezkedni, és minthogy a tananyag az EU szabályozási ismereteit is felöleli, ez korántsem csupán hazai munkahelyekre szorítkozik. Külső oktatót ugyanakkor egyelőre kevesebbet sikerült bevonnunk, mint a korábbi programban szerepelt, de mi is összpontosítunk arra, hogy a hallgatókat minél több külső céghez, kutatócsoporthoz, laboratóriumba elvigyük, illetve hogy akár már a diplomamunkájukat is ott készíthessék.
DB: Kinek javasolható ez a képzés?
Klátyik Szandra: Az Ökotoxikológus MSc-képzés elsősorban azoknak a hallgatóknak javasolható, akik valamilyen kapcsolatos tudományterületen szereztek alapszakos BSc-diplomát, valamint szeretnék továbbfejleszteni tudásukat az ökotoxikológia területén. A képzés során nagyon széles körű ismeretanyag kerül átadásra, amelyet számos laboratóriumi gyakorlat, illetve külsős kutató műhelyek és toxikológiai/ökotoxikológiai vizsgálatokat végző vizsgálóhelyek látogatása színesít. Az ökotoxikológus mesterképzés így ideális lehet azoknak, akik vonzódnak a laboratóriumi munkához, de a tematika mélyebb betekintést enged a vegyi anyagok engedélyezési eljárásaiba és a környezeti kockázatértékelés folyamatába is a hatályos nemzeti és nemzetközi szabályozási környezet bemutatása mellett. A képzés befejezését követően a hallgatók alkalmassá válnak tanulmányaiknak doktori képzés (PhD) keretein belül történő folytatására.
DB: Milyen előképzettség kell az MSc-szak felvételéhez?
KSz: Az ökotoxikológus MSc-képzésre olyan hallgatók jelentkezhetnek, akik biológia-, agrár- vagy környezettudományi területen szereztek alapszakos BSc-diplomát. A korábbi évfolyamok esetében, illetve a jelenlegi képzés esetében is van lehetőség kreditelismerési kérelem benyújtására, így azok számára is nyitott lehet a felvétel lehetősége, akik nem szorosan a korábban említett területekhez kapcsolódó alapképzésben vettek részt. A mesterképzésre történő felvételi eljárásrend során a jelentkező hallgatóknak kötelezően részt kell venniük egy motivációs beszélgetésen, ahol többletpontokat szerezhetnek. Fontos megjegyezni, hogy ajánlott az angol nyelv ismerete, ugyanis például számos laboratóriumi gyakorlat alapját angol nyelvű irányelvek képezik. A szakvezetés minden érdeklődőt szívesen fogad, így bármilyen konkrét kérdéssel vegyék fel velünk a kapcsolatot.
DB: Hol helyezkedtek el ezzel a képesítéssel az eddig végzettek?
KSz: Az ipar, a kutatás–fejlesztés–innováció és a közigazgatás területén, de igazából minden olyan területen szükség lehet a végzett ökotoxikológus-hallgatók munkájára, ahol követelmény a környezeti kockázatbecslés és a remediációs lehetőségek, vagy akár a kapcsolódó Európai Uniós előírások ismerete. A végzett hallgatók esetében többen gyógyszeripari és környezetvédelemmel foglakozó vállalatoknál, továbbá környezet-biotechnológiai vagy szakigazgatási területeken helyezkedtek el. Az eddig ökotoxikológus mesterszakon diplomát szerző hallgatók közül vannak, akik állami közegészségügyi laboratóriumokban vagy éppen nemzetközi öko-/toxikológiai vizsgálóhelyeken dolgoznak, de akadnak olyan végzett hallgatók is, akik külföldön helyezkedtek el a diploma megszerzését követően. Mindenképpen szeretném megjegyezni, hogy az ökotoxikológus mesterképzés során a hallgatóknak lehetősége van betekintést nyerni vagy akár bekapcsolódni is a különböző hazai kutatócsoportok munkájába, így talán nem meglepő, hogy nagyon sok végzett hallgató doktori képzés keretein belül folytatta a tanulmányait.
Az ökoxikológusok szakmai képviseletét és kapcsolatainak ápolását a Magyar Ökotoxikológiai Társaság látja el, amely évente szervez konferenciát, és lapjában az Ökotoxikológia folyóiratban színvonalas publikálási lehetőséget is kínál.
További információk Négy félév. Magyar- és angol-nyelvű képzés. Kapcsolat: Székács András DSc (szakvezető, szekacs.andras@uni-mate.hu); Klátyik Szandra PhD (szakkoordinátor, klatyik.szandra@uni-mate.hu). Jelentkezési határidő ebben az évben: 2024. november 15.
Darvas Béla
