Hirdetés

Történelmi siker és az Európai Unió erősen degradált élőhelyeinek nagyon fontos a mai nap (2024. június 17) fő híre, hogy kis többséggel ugyan (1,67%+ a kötelező 65%-os lakossági kívánalom felett), de az EU Környezetvédelmi Tanácsa elfogadta az új Természet Helyreállítási Jogszabályt. Az új kötelező érvényű direktíva, aminek kidolgozása az EU Zöld Megállapodás keretében történt, nem megint valami zöld őrület. A jogszabály nem csak a biológiai sokféleség megőrzése és a klíma alkalmazkodás miatt fontos, de azt is jó lenne megérteni, hogy egy egészséges emberi társadalom, csak egy egészséges bioszféra esetén lehetséges.

A jogszabály elfogadása nem ment zökkenő mentesen, hiszen különböző lobbi csoportok (pl. a skandináv erdőgazdasági ipari csoportok) már az Európa Parlamentben igyekeztek annak elfogadását megakadályozni. Miután a parlament 2024. február 24-én elfogadta a jogszabályt, azt márciusban a Környezetvédelmi Tanácsban blokkolták egyes tagállamok, mivel nem sikerült a minősített többséget (legalább 15 tagállam, amelyek az EU lakosságának legalább 65%-át képviselik) szerezni az elfogadáshoz (ebben szerepet játszott az is, hogy hazánk a korábbi támogató álláspontján változtatott, erről korábban itt írtam).

Miért fontos ez a jogszabály? Az új uniós direktíva az EU leromlott állapotú szárazföldi és tengeri élőhelyeinek fokozatos helyreállítását irányozza elő 2050-ig. Ez a vállalás szorosan kapcsolódik az EU és tagállamainak az ENSZ Biológiai Sokféleség védelmével foglalkozó egyezményének (CBD) keretében elfogadott vállalásához. Az úgynevezett Global Biodiversity Framework második célja szerint az egyezmény részes felei vállalták, hogy 2030-ig a leromlott élőhelyek 30%-át helyreállítják.

Sajnálatos, de ugyanakkor a jelenlegi kormány részéről nem meglepő, hogy Magyarország azon 6 ország között volt, amelyek az új jogszabály ellen voksoltak! Reméljük, hogy hazánkban a kormányzat legalább az új jogszabály megvalósítását nem fogja akadályozni és sikerül elérni, hogy például erdeink és vizes élőhelyeink leromlása megálljon és természetes állapotuk helyreállítása megkezdődjön.

A hazai erdők állapotával kapcsolatban egyébként a World Resources Institute éppen június 14-én jelentette meg legújabb jelentését, amelyben Magyarország sajnos az egyik rossz példa. Magyarországon 2023-ban volt a legnagyobb mértékű éves faállomány-csökkenés a feljegyzések kezdete óta, ami 33%-os növekedést jelent 2022-hez képest. Ezzel párhuzamosan Magyarország bioenergia-termelése is növekedett. Az energia függetlenségre irányuló uniós lépések miatt a magyar kormány enyhítette a fakitermelésre vonatkozó előírásokat, többek között a hazai energiaellátás céljából, ami a jövőben tovább növelheti a hazai fakitermelést úgy, hogy közben erdeink természetessége nagyon rossz. Mindössze 347 hektár természetes erdőt, és megközelítőleg 20%-os természetszerű erdőállományt jelentett a Nemzeti Földügyi Központ. Lásd: Paradigmaváltás az európai öreg erdők megítélésében

Magyarország július 1-től vezető szerepet fog betölteni az erdészeti és egyéb környezetvédelmi politikák terén az EU egészében, mivel 2024 második felében az ország tölti be az EU Tanácsának soros elnökségét. Vezetőink befolyásolni fogják a különböző miniszteri tanácsi ülések napirendjének meghatározását, beleértve a környezetvédelemmel, mezőgazdasággal, erdészettel és éghajlattal kapcsolatos üléseket is. Ezért is komoly probléma a magyar álláspont a természet helyreállítási jogszabállyal kapcsolatban.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás