A növény-géntechnológia piaca kezdetektől nem is kevéssel többet ígért, mint a maximum, de nem közvetlen szólt a fogyasztókhoz. Igénybe vette ehhez a területen dolgozó kutatókat, akik ezzel akaratukon kívül átmenetileg politikai játszma részeseié váltak.
Az Egyesült Államokban a fogyasztók úgy esznek GM-szóját, GM-kukoricát és GM-burgonyát, hogy fogalmuk sincs róla. Nincs jelölési kötelezettség. Az Európai Unióban van ilyen, s ez a fogyasztók általános gyanakvását ki is váltotta. Mégis csak lehet ebben valami káros – mondták az emberek egymásnak, és a biotermesztőktől – akik szinte minden technológiai vívmányt elvetnek – hamar választ kaphattak. Kérdés persze, hogy mennyire megalapozottat, hiszen ez a termesztési mód rendkívül konzervatív fogyasztói szemléleten alapul. Nem véletlen, hogy a területnek tudományos újságja sincs, hiszen itt megállt az idő. Nem állítom, hogy esetenként nem joggal (lásd szintetikus hatóanyagok sorozatos toxikológiai bukása). Nem érthető azonban biotermesztők által elfogadott termesztési eszközök némelyike. A természetes eredet nem garancia a mellékhatás-nélküliséghez (lásd rézvegyületek favorizálása a növényvédelmében), vagy az ipari hulladékokból készült szervestrágyák némelyikének engedélyezés. A biotermesztésnek szembe kellene néznie azzal, hogy bizonyos kultúrákban szinte lehetetlen biotermék előállítása. Közülük kiemelhető a szőlő és így az ún. bioborok. Ugyancsak megoldatlan a biotermékek kritikát-tűrő csomagolása, hiszen az műanyag-csomagolás nem az! Jó kérdés, hogy miként lehet megalkuvás nélkül biotermékeket ma minősíteni, ugyanis a félrecsúszásnak a feldolgozás és a csomagolás is lehet az oka.
A tömegtermelésnek az emberi népesség szabályozatlan szaporodása esetén nem lehet útját állni, s ehhez bizony nagyüzemi termelés kell, gépekkel, műtrágyával és szintetikus növényvédő szerekkel. Kiskorúaknak, betegeknek és öregeknek veszünk – ha egyáltalán – biotermékeket, ami csúnyább, kisebb, esetleg férges is, de a miénk. Hiszünk benne, mert valamiben kell. Egészségtudományi előnyeiket azonban a tudomány nem tudja egyértelműen igazolni a placebo hatás kivételével. Van hatása, ha hiszünk benne. Érdekes lenne a biotermesztők egészségügyi állapotának visszatekintő csoportvizsgálata. Nagyon sok persze közöttük a kétlaki, aki egyidejűleg bioterméket és hagyományos terméket is termel, vagyis csak üzletet lát benne.
Az Európai Unió piacán termékként GMO (genetically modified organisms – transzgenikus), elvileg GEO (genetically engineered organisms – ciszgenikus) és GSO (genetically silenced organisms – géncsöndesített) termékek kaphatók. Ma még egyféle-képen jelöléskötelesnek gondoljuk ezeket, de a fajtatulajdonosok (multik) nyomása rendkívül erőteljes az Európai Unióban, hogy az amerikai kontinenshez hasonló laza szabályozást valósítsunk meg, és ne álljunk a szabados világkereskedelem útjába.
Az európai adatbázisban (EUginius – 800 fölötti fajtacsoport) 53 GEO jelzésű (többnyire GSO) növény- és öt állatfajtát találunk, amelyek egyikének sincs termesztési és tenyésztési engedélye az Európai Unióban. Messzemenően indokoltnak tartom a géntechnológia húszéves haladását eddig ignoráló európai géntörvény korszerűsítését hiszen egy rapid módon fejlődő tudományterületet és a hozzá csatlakozó technológiát nem lehet 20 évvel ezelőtti törvényekkel szabályozni, miközben az ezzel kapcsolatos fő- és mellékhatás-kutatásokat is leállította az Orbán-kormány. Ez alapvető tévedés! Ugyanakkor egyáltalán nem tartom támogathatónak a jelölés, követés és elővigyázatossági rendszabályok (pl. izolációs távolság, együtt-termeszthetőség) törlését, hiszen sokféle ellenérvet felvetnek a környezettudomány területén dolgozó kutatók.
A tervezett NGT1 és NGT2 uniós szabályozása
A géntechnológiai ipar a gén-szerkesztett élőszervezeteket illetően ugyanazt mantrázza, mint korábban a transzgenikusok esetében. Lényege, hogy határ a csillagos ég, mert ez hibátlan csúcstechnológia. Szerintem korántsem ismerjük még elég mélyen az örökítést és a sejtekben folyó biokémiai mechanizmusokat. Rendkívül öntelt nyilatkozat ez alkalmazott genetikusok részéről. Úgy gondolom, hogy sokkal nagyobb szerénység követeltetne meg. A korábbi hangos trió most halkabb és kis megbízottjaik sem szánják olyan mélyen a net fórumait. A környezettudományok területéről nemcsak a transzgenikus szervezeteket (GMO), hanem a génszerkesztéssel előállított (NGT = GEO + GSO) növényeket is éri kritika. Nem a technikán múlik a végeredmény; génszerkesztéssel is előállítható transzgenikus növény. Az elrontott gén (enzimhiány) is okoz súlyos beltartalmi változásokat, vagyis a GSO csoport sem aggálytalan.
Pro-GMO és GM-kritikus állítások
A pro-GMO személyek nyilatkozatainak jellegzetessége a reklámszintű tájékoztatás, amely teljesen egyoldalúan dicséri a géntechnológiát és valótlan előnyöket is gyakorta említ. Közülük a magasabb termés és az ezzel kapcsolatos éhezés-felszámolás szakembereknek a legnevetségesebb. Ugye, 25 év alatt semmi változás az éhező országokban! A szabadalmon alapuló technológiadíj (emelt árú vetőmag, szigorú, a kezelést előíró szerződés) eleve elszívja a gazdálkodó hasznát. Jelen formájában a növényi géntechnológia kisajátító természetű, a vetőmag-előállítás területén dominanciára törekvő. Saját rendelkezésű vetőmag hiánya esetén egy nemzetállam önállósága könnyedén elvész.
mezőgazdasági géntechnológiai mai céljai
A GM-szója, GM-kukorica, GM-olajrepce és GM-szegfű azok, ami az Európai Unió mezőgazdasága szempontjából említhető, de hogy termesztés szempontjából fontosak lennének az nem állítható. GM-állatok közül a lazacnak (AquAdvantage) van kis piaca Európán kívül. Az Európai Unió rászorul az amerikai GM-szójára, anélkül az európai állattakarmányozás összeroppanna. Különösképpen érinti ez a baromfi és sertéstenyésztést.
A génszerkesztés ma ugyanazt ígéri, mint korábban a precíznek hazudott génpuskával (kész vicc!), de az eddig megvalósított ötleteik nem igazán eredetiek és nem keltették még fel az európai termesztők és tenyésztők érdeklődését. Nincs bővebben termő fajtacsoport, nincs minőségileg jelentősen elkülönülő fajtacsoport; egyáltalán a növényi géntechnológusok nem találják azokat a gyakorlatilag fontos felületeket, ahol a mai mezőgazdaság hasznára lehetnének. Enélkül viszont nem megy az előrehaladás. Talán a szárazságtűrő növények (lásd globális felmelegedés, szárazulás) és vírusrezisztensek (nincs ellenük védekezési módszer) lennének hasznosak. Ez utóbbi illetően a burgonya és a paprika emelhető ki.
Előzmények: Alapfokú géntechnológia –
No1 Génmódosítás és génszerkesztés;
No2 Gyógyszerészet és növénytermesztés
(folytatása következik)
Darvas Béla
