A felmérések szerint az európai élőhelyek több mint 80%-a rossz állapotban van. Az Európai Bizottság 2022. június 22-én természet-helyreállítási rendeletre (Nature restoration law, NRL) tett javaslatot az európai zöld megállapodás (a hazánkban az agrárminiszter által hevesen kritizált European Green Deal, EGD) részét képező, 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia keretében. A természet védelmére és megőrzésére irányuló korábbi erőfeszítések eddig nem tudták megfordítani az aggasztó tendenciát. Hazánk végig ellenezte ezt a környezet-helyreállítási törekvést (ebben az értelemben szavazott Finnország, Hollandia, Lengyelország, Olaszország és Svédország mellett), amit nem csodálok, hiszen a természet- és környezetvédelemnek hazánkban nincs a kormányban valós gazdája. Az igazi meglepetés azonban az, hogy a hat ellenző ország esetében a lakosság 75%-a támogatta a természet-helyreállítási rendelet, vagyis a kormányok a lakosság véleményének képviseletét ezekben az országokban a képviselők nem látták el.
Magyarország esetében a lakosság több mint 80% támogatja ennek a törvénynek az elfogadását. Az EGD ellen dühösen tiltakozók élén találjuk Nagy István minisztert, aki természetbarát díszlet előtt mindent a mezőgazdasági termelésnek rendel alá, ezzel a magyar választók ellenében szavaz. Egészen abszurd, hogy hazánk az elkövetkező elnökség idejére környezetvédelmi aktivitást ígér, miközben most is bemutatta, hogy milyen nemtörődöm módon viszonyul ahhoz. Áder János – aki a hazai látványzöldségest vezeti – szava ezekben a kérdésekben nincs. Az ő feladata a Kék Bolygó Alapítványon és függelékein keresztül a kincstári altatás üzemeltetése, és az „Ej, ráérünk arra még!” személet mantrázása.
2024. március 21 az LMP – Magyarország Zöld Pártja felszólította a kormányt, hogy fejezze be a nagyüzemi agrárlobbi kiemelt, a természetvédelemmel szemben álló támogatását. „Az LMP megdöbbenéssel fogadta a hírt, hogy a magyar kormány a zárószavazáson nem fogja megszavazni az EU természet-helyreállítási rendeletét. A nagykövetek szerdai ülésén ugyanis átállt az ellenzők táborába, veszélybe sodorva ezzel az európai zöld fordulat sikerességét, a rendelet elfogadását. Vagyis miközben Orbán Viktor évértékelőjében képmutató módon zöld jövőt vizionál, kormánya az Európai Unióban természeti környezetünk, termőföldjeink, élelmiszer-biztonságunk megőrzése ellen szavazna.” A Jobbik előzetesen szintén a törvény elfogadása ellen szállt síkra. A Párbeszéd az elfogadást szorgalmazta.
2024. június 17-én az Európa Tanács (European Commission, EC) elfogadta a természet helyreállításáról szóló törvényt. E jogszabály célja, hogy intézkedéseket vezessen be annak érdekében, hogy 2030-ig az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20%-át, 2050-ig pedig valamennyi restaurálandó ökoszisztémát helyreállítsák – olvashatjuk az EC közleményében. A rendelet célja az éghajlatváltozás és a természeti katasztrófák hatásainak enyhítése. Segíteni fogja az EU-t nemzetközi környezetvédelmi kötelezettségvállalásainak teljesítésében és az európai természeti értékek helyreállításában. Az új szabályok hozzá fognak járulni a sérült ökoszisztémák restaurálásához, a tagállamok szárazföldi és tengeri élőhelyein, az éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra vonatkozó átfogó uniós célkitűzések eléréséhez.
A rendelet előírja a tagállamok számára, hogy hozzanak és hajtsanak végre olyan intézkedéseket, amelyek uniós célkitűzésként közösen helyreállítják az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20%-át 2030-ig. A tagállamok 2030-ig prioritásként kezelik a Natura 2000 területeket a helyreállítási intézkedések végrehajtása során.
A rendeletben felsorolt, rossz állapotúnak ítélt élőhelyek tekintetében a tagállamok intézkedéseket hoznak az alábbiak helyreállítására:
legalább 30% 2030-ig;
2040-re legalább 60%;
2050-re legalább 90%-ot kell elérni.
Az elmúlt évtizedekben a vadon élő rovarbeporzók bősége és sokfélesége Európában drámaian csökkent. Ennek kezelése érdekében a rendelet konkrét követelményeket vezet be a beporzópopulációk csökkenésének legkésőbb 2030-ig történő visszafordítására irányuló intézkedésekre vonatkozóan. Az erdei madarak populációjának növelése, valamint annak biztosítása, hogy 2030 végéig ne legyen nettó veszteség a városi zöldterületeken és a fák lombkorona-fedettségén, szintén kulcsfontosságú intézkedései ennek az új törvénynek. A tagállamok intézkedéseket fognak hozni a lecsapolt tőzeglápok helyreállítására, és 2030-ig legalább hárommilliárd további fa ültetéséhez fognak hozzájárulni uniós szinten.
Annak érdekében, hogy 2030-ra legalább 25.000 km hosszú folyót szabad folyású folyóvá alakítsanak, a tagállamok intézkedéseket fognak hozni a felszíni vizek összekapcsolhatóságát gátló ember alkotta akadályok felszámolására. Az új szabályok értelmében a tagállamoknak előre kell tervezniük, és nemzeti helyreállítási terveket kell benyújtaniuk a Bizottságnak, bemutatva, hogy miként fogják teljesíteni a célértékeket. A Bizottság 2033-ig felül fogja vizsgálni a rendelet alkalmazását és a mezőgazdasági, halászati és erdészeti ágazatra gyakorolt hatásait, valamint szélesebb körű társadalmi-gazdasági hatásait.
A PAN Europe, 2024. június 17. a méhek és a gazdálkodók szempontjából történelmi lépésnek minősítette azt, ami most elindulhat. Az EU természet-helyreállítási törvénye végül elhárult az utolsó akadály is az EU Környezetvédelmi Minisztereinek Tanácsában. A méhek és a mezőgazdasági termelők megmentése európai polgári kezdeményezés keretében több mint egymillió ember szorgalmazott intézkedéseket a biológiai sokféleség helyreállítására. »Ennek együtt kell járnia a peszticid-használat sürgős csökkentésével, amely problémával még mindig nem foglalkoztak« – nyilatkozta Martin Dermine, az európai polgári kezdeményezés képviselője. Szerinte az Európai Néppárt (European People’s Party, EPP) példátlan dezinformációs kampányt folytatott az uniós természetvédelmi csomag ellen, ezzel védve az intenzív mezőgazdasági lobbi és az ipar érdekeit. Az EPP (a KDNP ennek a tagja, s most ide tart a TiSza-párt is – egyiknek sincs értékelhető környezetvédelmi programja) az élelmezésbiztonságot (sic!), a mezőgazdasági termelés csökkenését, az import növekedését, az emelkedő élelmiszerárakat vettet fel. A EP-szavazáson a jobboldali pártok egyértelmű ellenzése követhető nyomon.
A beporzó rovarok és a kis termetű madarak csökkenésére gondolva a hazai deltamethrin hatóanyaggal való csípőszúnyogirtásra hívom fel a figyelmet. Az elképesztő nagyságú területen rendszeresen végzett idegméreg-szórása nyilvánvalóan súlyos mellékhatásokkal jelentkezik. Ugyancsak komolyan kellene venni a növényvédelemben alkalmazott egyes hatóanyagok ökotoxikológiai elemzéseit, hiszen közöttük számtalan súlyos hatással van a viráglátogató rovarok és a kistestű rovarfogyasztó madarak népességeire, amelyekből a fecskék külön is kiemelhetők.
Darvas Béla
