invaziv faj

Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya meghívja Önt a Biológiai inváziók: mintázatok és mechanizmusok című előadóülésre. Helyszín: MTA Székház Kisterem (II. emelet) 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.

Hány, a régióban nem őshonos növényfaj található az Alpokban? Mely állatfajok terjedtek el, vagy mely állatfajokat terjesztették el szándékosan a Dunában? Mekkora fenyegetést fognak jelenteni ezek a helyi vadvilágra nézve? Uniós adatgyűjtés indult az idegenhonos fajok jelentette fenyegetés elleni küzdelemhez.

A lengyel fauna védelmében feltérképezik a Lengyelországban szabadon engedett ékszerteknősök élőhelyeit, majd menhelyet létesítenek a leginkább inváziós (betolakodó) fajok között számon tartott kisállatoknak.

A rettenetes körülményeket is bírják – ennyi jót tudnak mondani az ökológusok az agresszíven terjedő invazív fafajokról. A kormány szigorítja a fás szárú növények telepítését, és nem kegyelmez az agresszíven terjedő fajtáknak. Az akácot például szeretik Magyarországon, pedig az ilyen erdőkből eltűnik az őshonos állatvilág.

A vidékfejlesztési tárca megfontolja a selyemkóróval kapcsolatos jogi szabályozás módosításának lehetőségét a gazdák, a méhészek és a természetvédelem érdekeit egyeztetve, a kötelező védekezés előírása mellett – olvasható egyebek mellett Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter írásbeli válaszában az Országgyűlés honlapján.

Újabb nagyszabású természetvédelmi projekt tervezési szakaszát zárta le a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. A következő években a park négy területi egységén végez majd bálványfa, akác, selyemkóró, magas aranyvessző, ezüstfa, feketefenyő és gyalogakác irtást.

Tisztelettel meghívjuk a 2012. március 30-án 10.00 órakor a kecskeméti Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Természet Házában tartandó „Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein” című projekt záró sajtótájékoztatójára.

A Balaton vízszintje a szabályozási tartományon belül van, de a tóban élő invazív, nem őshonos fajokat alaposabb vizsgálat alá kell vetni – ismertették az EuLakes program legfrissebb eredményeit Veszprémben. A 2010-ben indult programban az olasz Garda-tó, a Balaton, a Fertő-tó és a lengyel Charzykowskie-tó vesz részt.

A budai erdőkben jelenleg összesen 5,1 hektáron zajlik erdőszerkezet-átalakítás, amelynek során az idegenhonos, vagy az adott termőhelyre nem illő őshonos fafajokból álló erdők megfelelő őshonossá alakítása valósul meg, természetesebbé és alkalmazkodó-képesebbé téve azokat.

A vadon élő növény- és állatfajokat élőhelyeik átalakulása és megszűnése, az inváziós fajok terjedése és a gazdálkodásban bekövetkezett változások mellett az éghajlatváltozás is veszélyezteti. Egyes fajok és élőhelyek már most is észrevehető válaszokat adnak az éghajlatban bekövetkező változásokra, a jelenlegi védett természeti területek pedig hosszú távon nem lesznek képesek az összes, általuk védeni hivatott növény-…