monitoring

A márciusi esőket, majd lehűlést követő, április eleje óta folyamatosan melegedő tavaszi időjárás hatására a hónap közepétől elkezdődött a vöröshasú unkák (Bombina bombina) párzási időszaka a Hortobágyon.

Az EU 2030-ig szóló Biodiverzitás Stratégiája számos erdőkkel kapcsolatos vállalást tett. Ezek közül az erdő monitoring jogszabály kidolgozására tett javaslat viszonylag kis figyelmet kapott eddig, talán azért is mert ez egy erősen szakmai kérdés. Érdemes áttekinteni, hogy miért is van szükség egy EU-s közös monitoring rendszerre.

A Pilisi Parkerdő, a Budakeszi Vadaspark és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2021-ben indította útjára az azóta sikeresen haladó Vadmacska Fajmegőrzési Programot, amely a Pilis hegység fokozottan védett őshonos vadmacska (Felis silvestris) populációjának megőrzését és védelmét szolgálja.

Európában (Oroszország kivételével) körülbelül 12.000 farkas, 17.000 medve és 9.000 hiúz él, és ezen fajok több mint egyharmada a Kárpátok régióban. Ezeket a védett, és ökológiai szempontból meghatározó, nagyragadozó emlősöket nemcsak az illegális elejtések fenyegetik, hanem eddig nagy kiterjedésű, természetes élőhelyeik beszűkülése, az útépítések és egyéb infrastrukturális beruházások által okozott fragmentáció (feldarabolódás) növekedése is.

Ötvenkét környezetvédő szervezet írt levelet a Miniszterelnökségnek, kérve a lehetőséget, hogy a zöld civilek tagot delegálhassanak a helyreállítási alap monitoring bizottságába.

A gyepek nagyban hozzájárulnak a biológiai sokféleséghez és az emberiség fennmaradásához: a mezőgazdasági területek 70%-át hordozzák, ugyanakkor az emberi területhasználat miatt erősen leromlott az állapotuk.

A kormánynak eszébe jutott a szigetközi vízpótlás. Most tették bele az idei költségvetésbe az erre vonatkozó összegeket.

A Közép- Duna- völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területéhez tartozó monitoring rendszer korszerűsítése és mérőeszközök beszerzése – tárgyú projektjének zárása.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Monitoring Központja elkészítette két élőhelytípus leggyakoribb hazai madárfajai állományváltozásának elemzését az 1999-2015 közötti 17 évre visszatekintve. Az adatok azt mutatják, hogy miközben a vizsgált 22 erdei faj állománya növekvő, addig a mezőgazdasági területeken élő 16 faj csökkenő tendenciát mutat. Utóbbiaknál a legerősebb csökkenés a hosszú távú vonulókat jellemzi.

A Népszabadság, az MTA Duna-eltereléssel foglalkozó konferenciájáról szóló tudósításában hiányolta a résztvevők közül az MTA Szigetközi Munkacsoportját. Válaszában a tudós testület azt állította, hogy ilyen munkacsoport nem is létezik. Megpróbálták eltüntetni a csoport működésének a lenyomatait is az akadémia honlapjáról, vélhetően azért, mert vizsgálatuk eredményei rossz megvilágításba helyezik a szlovákokkal kötendő megállapodást.