Az országgyűlés elé kerülő törvényjavaslat értelmében a Városliget vagyonkezelői jogát – térítés nélkül – egy állami ingatlanfejlesztő zrt veszi át. A törvény arról is rendelkezik, hogy a mindenkor hatályos fővárosi városrendezési koncepciót és szabályozási kerettervet nem kell figyelembe venni.
A törvényjavaslat szerint a városligeti területen kereskedelmi, kulturális, oktatási és hitéleti funkciójú építmények helyezhetők el. A fővárosi önkormányzat a területre 2014. június 30-ig külön építési szabályzatot alkot. A 3. bekezdés szerint a területre " városligeti ingatlan területére vonatkozó kerületi építési szabályzat készítése és jóváhagyása során Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepcióját, а fővárosi településszerkezeti tervet, а fővárosi szabályozási kerettervet és а budapesti városrendezési és építési keretszabályzatot, valamint az integrált településfejlesztési stratégiát, és а mindenkorhatályos fővárosi településrendezési eszközök szabályait nem kell figyelembe venni." Szintén figyelmen kívül hagyható a zöldterületekre vonatkozó építési követelmények.
Háttér:
A Városliget mai területe, akkor még korántsem liget, csak zsombékos, mocsaras lapály a tatárjárás után, IV. Béla adományaként került a domonkosrendi apácák birtokába. Bár a terület nem képviselt különösebb értéket, a szélén legeltetésre alkalmas földek húzódtak, így azt az újbecsi, cinkotai és egyéb környéki településen élő marhatartók legeltetésre bérbe vehették. A török hódoltság után a lassan éledő Pest kezdett terjeszkedni, a pesti marhatartók is szívesen hajtották állataikat az Ökördűlő területére. Pest városa végül 1752-ben nyerte meg a terület tulajdonjogáért indított pert az apácák ellen.
A 260 év során a város többször kényszerült együttműködésre hol a magántőkével, hol az állammal. 1794-ben, források híján, szabályos ppp szerződést kötöttek Batthyány hercegprímással, aki a terület fejlesztése fejében hasznosításra 24 évre bérbe vehette a ligetet, de szigorúan csak a város tulajdonjogának fenntartásával. Legközelebb az 1810-es években a császári helytartó, József nádor nyúlt át a város felett a Szépítő Bizottmány megalakításával. Meglepő, de a felvilágosult abszolutizmus messzemenőkig figyelembe vette a városlakó polgárok érdekeit és igényeit. A Ligetből városi parkot alakítottak ki, melynél kikötés volt, hogy "minden osztály számára" szép és kellemes kiránduló és pihenőhely legyen. A bizottmány megszűnése után felgyorsult az a folyamat, mely a Városligetet igazi népparkká alakította. A főváros, felismerve a terület jelentőségét felkarolta illetve kezdeményezte a városlakók szempontjából fontos fejlesztéseket. Hatalmas területet juttatott az Állatkertnek, artézi kút fúrását finanszírozta, városi nyaralóházat tartott fenn, artézi fürdőt épített, városi vendéglőt üzemeltetett, kertészeti és infrastrukturális beruházásokat hajtott végre.
A két nagy kiállítás alatt vitézül küzdött a zöldfelületek megtartásáért, így sikerült elérni, hogy az 1896-os kiállítás építményeiből csak néhány maradt meg, a többit el kellett bontani és a zöldterületet maradéktalanul helyre kellett állítani.
A főváros jogai utoljára az 1950-es években csorbultak, amikor a Felvonulási tér kialakítása és a Sztálin szobor felállítása miatt egy sávot a zöldfelületből kihasítottak és ami az útba esett, azt lerombolták. Ez érintette az Állatkert területét, a Regnum marianum templomot és a Városligeti színkört. A Liget rehabilitációjának legfontosabb és egyben utolsó állomása volt a BNV teljesen táj-és funkcióidegen épületeinek 1972-es elköltöztetése. Azóta viszonylagos béke volt a 200 éves platánok alatt, nem épült gyógyszálló, Nemzeti Színház, sportuszoda, úttörőpalota és Forma 1-es pálya sem, holott ezekre mind létezett terv. Vagy az állam vagy a főváros bölcs belátása okán a Liget maradt pihenőpark. Mostani tudásunk szerint 2014. január 31-ig – írta a varosliget.info.
A Városligetben az egykori Felvonulási téren valósulna meg Budapest új múzeumi negyede, melyet miniszteri biztosként Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója koordinál. A Liget Budapest-projektet jelenleg 150 milliárdos költségvetéssel tervezik, a miniszteri biztos "Budapest megmentését" várja a megaberuházástól. Mint ahogy korábban írtunk róla, építészek, urbanisták és helyi civilek is ellenzik a beruházást, mert véleményük szerint a három százalékos beépítettséget engedő közpark már így is túlterhelt, és a körbeépítés helyett a park rendbetételével kellene foglalkozni. A Múzeumi Negyed ötletpályázatának bíráló bizottságába korábban bevonták volna a Magyar Urbanisztikai Társaságot (MUT) is, amely azt visszautasította. Körmendy Imre, a MUT elnöke ezt azzal indokolta, kész tények elé állították őket, amikor a kormány döntött, hogy a helyszín csak a Városliget lehet. 150 milliárdos kiemelés >>>
Kapcsolódó anyagok:
A Múzeum Liget egyik nyertesének kételyei
Múzeumnegyed és diskurzus a beruházásokról
A MUT állásfoglalása a Városliget beépítése ellen
