A cigaretta árának tükröznie kellene azt a sok környezeti rombolást, amit a dohányipar okoz, az erdőirtástól kezdve a vízszennyezésig, állítja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tanulmánya. A kutatás szerint a szektor ökológiai lábnyoma egész országokéhoz hasonlítható.
A tanulmány szerint – melyet az Independent ismertetett – a dohányültetvények az ázsiai és az afrikai erdők pusztulásának körülbelül 5 százalékáért felelnek. A cigarettagyártás és fogyasztás drámai növekedésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Becslések szerint nagyjából 6000 milliárd cigarettát állítanak elő évente a világon egymilliárd dohányos számára. Pedig a WHO kutatása szerint a dohánytermesztés gyakran jobban rombolja a környezetet, mint az alapvető élelmiszer-növények.
A dohányzás egészségügyi mellékhatásai és kockázatai ugyan jól ismertek világszerte, a bolygónkra gyakorolt pusztító hatásával kevesen foglalkoznak.
A tanulmány szerzői szerint a dohánycégek az alacsony jövedelmű országokban kihasználják a gyenge szabályozási környezetet és a népességbővülést, hogy áthelyezzék a dohánytermesztéssel járó környezeti és a társadalmi terheket a tengerentúlra. A kutatók emellett abban is kételkednek, hogy a dohánytermesztéshez köthető szén-dioxid-kibocsátási szintekről őszintén vallanának a dohánycégek, mivel a kutatás során magasabb szinteket mértek.
A magas jövedelmű országokban székelő transznacionális dohánycégek szó szerint és képletesen is felégetik a föld legsebezhetőbb népeinek erőforrásait és jövőjét – mondta Dr Nicholas Hopkins, az Imperial College London Szív- és Tüdőintézetének munkatársa, aki társszerző volt a jelentésben.
A dohánytermesztés közel 84 millió tonna széndioxid-egyenértékű károsanyag-kibocsátással járul hozzá a klímaváltozáshoz, ami a globális kibocsátás 0,2 százaléka. Ez megfelel Peru és Izrael teljes károsanyag-kibocsátásának, és több mint kétszer akkora, mint Wales-é.
Világszerte több mint 5 millió hektár földterületet foglalnak el a dohányültetvények, amelyekre több mint 22 milliárd tonna vizet használnak el. Eszerint, ha valaki 50 éven át minden nap elszív egy doboz cigit, akkor 1,4 millió literrel súlyosbítja a vízhiányt a világban az élete során. A dohánytermesztés emellett a talajkimerüléshez és a növényvédőszer-használat növekedéséhez is hozzájárul, és az iparágban a gyermekmunka sem példátlan.
A világ legnagyobb cigarettafogyasztója Kína, ahol minden évben 2500 milliárd cigit állítanak elő, amihez több millió tonna vizet és több százezer hektár szántóföldet használnak. Mindeközben Kína súlyos vízhiánnyal küzd és közel 134 millió lakója szenved alultápláltságtól.
A jelentést azt is kiemeli, hogy a dohánytermesztés közel 90 százaléka a fejlődő világban koncentrálódik, ám az iparág nyereségének legnagyobb részét a fejlett országokban teszik zsebre.
A kormányokat éppen azért arra sürgetik, hogy vegyék figyelembe a dohányzás ökoszisztémára és klímaváltozásra gyakorolt hatásait és növeljék a cigarettára és a tekerős dohányra kivetett adók mértékét. További javaslatuk, hogy külön büntessék azokat a vállalatokat, amelyek hozzájárulnak az erdőirtáshoz vagy a vízszennyezéshez, illetve tiltsák be az egyszer használatos szűrőket és a cigaretta csomagolásának felesleges elemeit. Dr Hopkins szerint a dohányzással kapcsolatban nem csak annak kellene mindenkinek eszébe jutnia, hogy egészségtelen, hanem annak is, hogy nem etikus- írta a G7 gazdasági hírportál.
