Halálos ítélet fenyegeti a Duna menti, értékes élőhelyeket, ha a Paksi Atomerőmű bővítése miatt valóban vízerőmű épül a Duna hazai, alsó szakaszán. A felduzzasztott Duna ugyanis nem lenne képes megőrizni a folyó övezte vizesélőhelyek változatosságát, így többszáz faj ártéri jelenléte kerülhet veszélybe. Egy újabb, ember okozta káros beavatkozás miatt tűnhet el a Bősi erőműtől a Vaskapuig tartó szabályozatlan, természetes folyószakasz, mely éppen Gemenctől a Kopácsi-rétig őrzi legjelentősebb értékeit. A britek tudják, hogy egyeztetni kell az atomerőművekről -lenne mit tanulnunk a demokráciáról.
A Duna természetes állapota a folyószabályozások miatt radikálisan megváltozott. Ártereinek mintegy 80%-át vesztette el, és az élőhely kapcsolata egyre több helyen szűnt meg a folyóval. Az árvízvédelmi töltések miatt a Duna a többi hazai vízfolyáshoz hasonlóan szinte egyenes csatornaként folyik korábbi önmagához képest, és jelentős medersüllyedés sújtja. Hazánkban a folyók szabályozottsága ellenére rendkívül gazdag vizes élőhelyek találhatóak a Duna, a Dráva, a Mura és a Tisza mentén, csak a legfontosabbakat említve. Ezek a vizes élőhelyek az egész Európában eltűnőben lévő ártéri ligeterdők utolsó, így rendkívül értékes foltjai, melyek őshonos fafajok életközösségének adnak otthont. Az egyre fogyatkozó ősöreg erdők kiemelkedő jelentőségű madárparadicsomok. A magyar-horvát-szerb határháromszögben él Európa legnagyobb réti sas állománya, mintegy 200 példánnyal, és Európa egyik legnagyobb itt élő fekete gólya állományára is méltán vagyunk büszkék. A Duna hazai, alsó szakaszain pár éve találtak rá az emblematikus halfajnak számító egyik tokfélére, a sima tokra. A tokfélék egykori legnagyobb képviselői, az akár 3 méteresre megnövő vizák viszont a Vaskapu Vízerőmű miatt már nem jutnak el ezekre az élőhelyekre.
Az EU országai már felismerték, hogy a folyók és vizes élőhelyek állapotának megőrzése és javítása kulcsfontosságú a víz mint természeti erőforrás megmentése szempontjából. Emiatt született meg a folyók és a hozzájuk kapcsolódó élőhelyek állapotának megőrzését is célzó irányelv, mely a Duna menti országok számára egyaránt fontos kötelezettség. A rendszerváltás óta valamennyi kormány kiállt azért, hogy számos értékes élőhely védelme érdekében a Duna hazai szakaszán ne épülhessen vízerőmű, és ennek választási ígéreteikben is hangot adtak. A Paksi Atomerőmű bővítésének tervezésekor ennek ellenére most felmerült, hogy a Dunát egy gáttal felduzzasztják, így biztosítva a reaktorblokkok hűtését. Azonban a magyarországi Dunán bármilyen vízlépcső, vízerőmű, ami a folyó vízszintjének jelentős duzzasztását célozza, ezeknek a rendkívüli jelentőségű élőhelyeknek állapotát veszélyezteti.
„Nem kellően nyomós érv, hogy a Duna és annak holtágai, mellékágai a duzzasztással több vizet kapnának, mert a duzzasztott és elgátalt folyó éppen dinamizmusát, ’folyó jellegét’ veszti el” – fogalmazott Gruber Tamás a WWF Magyarország vizesélőhely-védelmi programvezetője. „Emiatt új típusú élőhelyek kialakulására már nincs lehetőség, a változatos vízparti élővilág megszűnik, és nem lesz meg az ártéri erdők, üde rétek azon kiemelkedő sokfélesége, ami miatt a Kárpát-medence egykor a vizek paradicsoma volt” – tette hozzá.
A galériaerdő a Duna felőlMa nemzeti parkok találhatóak a Duna mellett, valamint Budapest kivételével a teljes Duna szakasz a Natura 2000 hálózat része.
A WWF Magyarország javaslata szerint a vízerőmű építés helyett a folyó dinamizmusának helyreállításában, a szerepüket nem betöltő partvédő művek, sarkantyúk és szabályozó művek átalakításában kell gondolkodni.
Minderre azért van szükség, hogy azt a keskeny sávot, ami az ártéri vizesélőhelyeinket őrzi, minél változatosabbá tegyük, és több teret adjunk a folyók természetes változatosságának!
A britek tudják, hogy egyeztetni kell az atomerőművekről
Az Európai Parlament képviselői előtt részletesen ismertette az Egyesült Királyság atomerőmű-építési terveit Michael Fallon energetikai és klímaváltozásért felelős államtitkár. A britek önként vállalták a teljes átláthatóságot a szakmai és társadalmi vitákat – csak a Fidesz hiszi, hogy "fű alatt", egyedül dönthetnek Paksról. Az Európai Parlament Atomenergia Jövőjéért Fóruma meghallgatta a brit kormány energetikai államtitkárát a Hinkley Point C nevű új, tervezett atomerőművel kapcsolatban. A tanácskozást Herczog Edit képviselő elnökölte. A szigetország 2023-ban tervezi elindítani az új létesítményt, a következő tíz év folyamán pedig nyolc elöregedett erőművet állítanak le, amelyek az ország egyre növekvő áramszükségletének egyötödét adják jelenleg. Az új beruházásra a francia EDF cégcsoporttal szerződött a brit kormány.
Az Egyesült Királyság eljárása az ügyben példaértékű.
A szerződés aláírásának napján tájékoztatták erről az Európai Bizottságot, és néhány nap múlva indul a belföldi társadalmi párbeszéd a civil- és szakszervezetekkel. Az átláthatóság és a teljes körű tájékoztatás jegyében került sor a kormányzati beszámolóra az EP-képviselők előtt is. Mindezt úgy, hogy Nagy-Britanniát sokak által euro-szkeptikusnak látott konzervatív kormány vezeti, és francia, tehát uniós cég végzi a beruházást.
A britek eljárása példával szolgálhatna az Orbán-kormány számára is. A paksi beruházásról kötött orosz-magyar paktumot nem előzte meg sem nemzetközi versenytárgyalás, sem parlamenti jóváhagyás, ahogyan a társadalmi párbeszéd és konszenzus is hiányzik. Arra sincs semmilyen bizonyíték, hogy az országot évtizedekre eladósító beruházás gazdaságilag kifizetődő volna. Nem tudjuk, milyen dunai folyószabályozási munkálatokat és milyen hegyvidéki gravitációs energiatárolást szolgáló víztározókat terveznek. Nem ismert a háromezer-milliárd forintos orosz hitel kamatlába sem.
Herczog Edit arra emlékeztet, hogy a teljes átláthatóságnak, társadalmi és szakmai kontrollnak kell érvényesülnie az atomenergia termelésének teljes folyamata során – a legelső hatástanulmányoktól a használt fűtőelemeket tároló atomtemetőkig. Ez a demokrácia, az üzembiztonság és a gazdaságosság követelménye, ami nélkül megbocsáthatatlan hiba bármilyen döntés Paks jövőjéről – áll a Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja közleményében.
Lásd még: Fidesz – MSZP nagykoalíciós atommutyi
