A rovat kizárólagos támogatója

2006-2008: Dunakeszi önkormányzata beépíthető övezetbe sorolja a láp területét az új igazgató által vezetett DINPI tiltakozása ellenére. Mindez a tulajdonosnak 1,5–2 milliárd forintos hasznot hoz, de ezért az Önkormányzat semmiféle településfejlesztési kompenzációt nem kér.

2006-2010: Az Auchan a nagyobb építési terület elérése érdekében be akarja fedetni az Óceán-árkot (a Dunakeszi “tisztított” szennyvízét levezető csatornát), de nem kapnak természetvédelmi hozzájárulást, mert a hajdani patak ökológiai folyosó.

Ezután a láp keleti részén keresztül vezetett új nyomvonalra akarják terelni. Az új nyomvonal kiépítése és a szennyvíz bejutása a lápot visszavonhatatlanul tönkretenné.

Az Óceán-árok nyomvonal-áthelyezésének terve 2010. februárjában került nyilvánosságra. Ennek alapján egy 46 ezer négyzetméternyi új áruházépület és egy 2800 férőhelyes gépkocsi parkoló létesült volna a láp helyén. A KTVF 2007-ben kiadja az engedélyt az Óceán-árok elterelésére, azonban a Levegő Munkacsoport fellebbezésére 2008-ban az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban OKTVF) megsemmisíti az engedélyt. Az Auchan és Dunakeszi önkormányzata többször fellebbez, újraindítja az eljárást, közigazgatási pert folytat, de 2010 márciusában az OKTVF megismételt eljárásban is elutasítja az Óceán-árok beleterelését a lápba.

  1. szeptember 17.: Az Auchan vízjogi létesítési engedélyt kap az Óceán-árok eltereléséhez a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől (a továbbiakban KTVF). (KTVF: 31109-11/2007)
  1. szeptember 26.: A Levegő Munkacsoport a KTVF-nél kéri, hogy ügyfélként vehessen részt az Óceán-árok elterelésével kapcsolatos vízjogi engedélyezési eljárásban.
  1. november 14.: A Levegő Munkacsoport szakértők bevonásával terepbejárást tart a dunakeszi láp területén és környékén. Megállapítják és jegyzőkönyvben dokumentálják, hogy a terület ex lege védett lápnak minősül.
  1. december 11.: A Levegő Munkacsoport kezdeményezi a KTVF-nél a dunakeszi láp kiterjedésének rögzítését a november 14.én tartott terepbejárás jegyzőkönyvére hivatkozva.
  1. január 21.: A KTVF a Levegő Munkacsoport még szeptember 26-án elküldött levelére válaszul megírja, hogy a vízjogi létesítési engedélyezés már megtörtént. A határozatot úgy hozták meg, hogy nem tettek eleget a törvényben előírt közzétételi kötelezettségüknek. Sem a honlapjukon, sem a hirdetőtáblán nem függesztették ki az eljárás megindításét és a meghozott határozatot. A Levegő Munkacsoport a törvénytelen eljárás és a terület ex lege védett láp jellege miatt bejelentést tesz a OKTVF-nél és kéri a KTVF szeptember 17-i határozatának megsemmisítését.
  1. január 29.: A Levegő Munkacsoport korábbi kezdeményezésére a KTVF eljárást indít az ex lege védett láp kiterjedésének megállapítására. Az eljárás lefolytatására február 1-én a DINPI-t rendelik ki. (KTVF:2419-1/2008.)
  1. február 13.: A terület tulajdonosa az eljárás megindítására küldött nyilatkozatával – a gátlástalanság netovábbjaként – a tőzegláp létét igazoló Seregélyes-féle szakvéleményt felhasználva, tagadja a láp létét. A dokumentum iskolapéldája a természetvédelmi ügyekben előszeretettel alkalmazott hazug ügyvédi csűréscsavarásnak, amelynek egyetlen célja a döntéshozók összezavarása és megtévesztése.
  1. február 20.: A tényállás tisztázása érdekében a KTVF helyszíni szemlét tart a területen, amely során megtalálják a vizes élőhelyet és a tőzeglápot jelző indikátor növényfajokat, társulásokat.

    Az Auchan terjeszkedési terve a Természetvédelmi Információs rendszer térképén 2009-ben
  1. március 3.: A DINPI szakvéleményt ad ki arról, hogy a területen ex lege védett láp található.
  1. március 5.: A KTVF a DINPI szakvéleményére alapozva igazolja az ex lege védett láp létét.
  1. március 25.: A Levegő Munkacsoport birtokába kerül a DINPI igazgatójának még 2002. deceber 20-án írt levele, amelyben személyes találkozót kezdeményezett a dunakeszi lápterület tulajdonosával a terület védettségével kapcsolatban. Ezt követően a DINPI töröltette az illetékes földhivatallal a nyugati területrész védettségének bejegyzését. A nyilvánosságra került levélről a Levegő Munkacsoport tájékoztatja Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi minisztert, akitől egyúttal kérik az ügy kivizsgálását.
  1. április 8.: A terület tulajdonosa a KTVF-hez benyújtott beadványában megvádolja Kertész Károlyt, hogy a DINPI tudtával vizet vezetett az érintett területre vízjogi engedély nélkül. Állítása szerint ez a tevékenység és a horgásztavakból kitermelt tőzeg illegális lerakása eredményezte a lápi élő szervezetek megjelenését a homoki sztyeppés vegetáció helyén. Egyébként pedig a területen nincs lápi életközösség.
  1. május 6.: A Természetvédelmi Főfelügyelőség megsemmisíti a KTVF 2007. szeptember 17-i határozatát, amelyben környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatása nélkül vízjogi létesítési engedélyt adott az Óceán-árok tőzeglápon való átvezetésére. (14/1213/8/2008)

A megsemmisítő határozatból is kiderül, hogy az engedélyt annak ellenére adta meg a Felügyelőség, hogy az eljárásba hivatalból bevont DINPI szakértője egyértelműen igazolta ex lege védett tőzegláp létét az érintett területen. Az OKTVF új eljárás lefolytatására utasítja a KTVF-et.

  1. május 14.: A tulajdonos kérésére a KTVF elfogultságra való hivatkozással a DINPI-t kizárja az eljárásból, mivel egy évvel korábban szakértőik civil szervezetekkel együtt bejárták a területet és aláírták a terepszemle jegyzőkönyvét. Új szakértőként kirendelik a Bükki Nemzeti Parki Igazgatóságot.
  1. május 30.: A Bükki Nemzeti Park szakvéleménye egyértelműen igazolja ex lege védett tőzegláp létét az érintett területen.

    S. Nagy László  kutatógödreinek valóságos (sárga) és a szakértői véleményben jelzett (piros) helyzete a dunakeszi lápon
  1. augusztus 18.: A Bükki Nemzeti Park szakvéleménye alapján a KTVF igazolja az ex lege védett tőzegláp létét és helyrajzi számokra lebontva megállapítja a láppal érintett terület nagyságát. (KTVF:2419-22/2008. számú határozat)
  1. szeptember 29.: Kecskeméthy Géza polgármester Dunakeszi Önkormányzata nevében és a terület tulajdonosa fellebbez az elsőfokú határozattal szemben, elutasítva a Bükki Nemzeti Park szakvéleményét. A tulajdonos megvádolja a MÁV Sporthorgász Egyesületet, hogy szennyvizét az érintett terület vízkészletébe juttatja, ezért ha volt is természeti érték a területen, az már kipusztult. Azt is állítja, hogy az egyesület azért kívánja láppá nyilváníttatni a területet, hogy megakadályozza a terület vízrendezését és a csapadékvíz elvezetését.
  1. december 17.: Az OKTVF a láp nyugati részére vonatkozóan az eljárást megszünteti a 2003-as DINPI által hozott határozatra hivatkozva, amely töröltette az illetékes földhivatallal a terület védettségének bejegyzését, arra való hivatkozással, hogy korábban – a védettség megállapításakor – pontatlan térképeket használt (lásd fentebb). (14/5434/3/2008)

A Levegő Munkacsoport fellebbezését a Természetvédelmi Főfelügyelőség elutasítja azzal az indokkal, hogy a 2003-as DINPI határozat 5 évnél régebbi, ezért nem lehet megváltoztatni.

A láp keleti részét illetően S. Nagy László igazságügyi szakértőt rendeli ki, aki más területről vett talajmintákkal “igazolja”, hogy nincsen láp a területen.

Kertész Károly és Sarkadi Márton bemutatják S. Nagy László egyik kutatógödrét a vizsgálandó területen kívül: YouTube: https://www.youtube.com/watch?v=iNx66TQhCYo

Nyitókép: Az Óceán-árok nyomvonal-áthelyezésének terve

Előzmények:
A dunakeszi láp megmentése a civil összefogás győzelme. 1. rész: A dunakeszi láp
A dunakeszi láp megmentése a civil összefogás győzelme. 2. rész: A dunakeszi láp növényvilága
A dunakeszi láp megmentése a civil összefogás győzelme. 3. rész: A dunakeszi láp állatvilága – kétéltűek, hüllők
A dunakeszi láp megmentése a civil összefogás győzelme. 4. rész: A dunakeszi láp állatvilága – madarak, emlősök, vízi gerinctelenek
A dunakeszi láp megmentése a civil összefogás győzelme. 5. rész: Történések 1990-től 2006-ig

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek