Kiszivárogtak a Trump-adminisztráció első tervezett ökológiai intézkedései, melyek hamarosan kinyírnák Obama klímapolitikáját. Menesztené az állami alkalmazású klimatológusokat, 30–42 %-kal csökkentené közel 40 zöld program büdzséjét. De a magánszektorra ez nem hat kedvezőtlenül: a befektetők már nem futamodnak meg a zöld gazdaság finanszírozásától. Hiába Trump ígéretei, sötétek a szénágazat kilátásai.
Trump már eddig is bebizonyította antizöld lobbipolitikáját: pl. az ökológiai szabályozásért felelős kormányzati szervnél, a Környezetvédelmi Hatóságnál (EPA) visszavonták a gáz- és olajipari cégeknek azt a kötelezettségét, hogy nyilatkozzanak a metánkibocsátásukról. (A metán hússzor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid.) Az erre vonatkozó szabályt az EPA két nappal Donald Trump megválasztása után adta ki, hogy a beérkező adatok segítségével gondolják ki a kormányzati szakemberek, milyen rendeletekkel érjék el a metánemisszió mérséklését. Scott Pruitt, a hivatal új vezetője egyébként korábban az olajlobbi embere volt, vagyis kinevezésével a kecskére bízta a káposztát Donald Trump.
Úgy tűnik, a Trump-adminisztrációt nem fogja érdekelni a metánkibocsátás. Csak az, hogy dübörögjön az olajszektor.
Nem sok örömre adnak okot az ökotudatos polgároknak a Trump-adminisztráció EPA-t érintő manővereiről megszellőztetett információk, melyek napokon belül valósággá válhatnak. Egy bennfentes informátor arról tájékoztatta a Reuters hírügynökséget, hogy a Fehér Ház 25 százalékkal készül csökkenteni az EPA költségvetését, ezt leginkább a levegő- és vízszennyezést megelőző, felügyelő és szankcionáló programok sínylik majd meg. (Az informátor egyébként nem mutatta meg a Reuters munkatársának a tervezetet, csak beolvasta a telefonba.)
A tagállamoknak kiosztandó támogatások az ólomszennyezett vizek megtisztítására: 30 százalékkal csökkentenék
Őshonos indiánok környezetvédelmi tevékenységének támogatása: 30 százalékkal kevesebb pénz
Elhagyatott ipari parkok rehabilitálása, rekultivációja: 42 százalékkal kevesebb összeggel
Környezetvédelmi törvények betartatása: 11 százalékkal kevesebb pénzből
Mindez éppenséggel ellentmond annak, amire Trump ígéretet tett: bár már kampányában leszögezte, hogy Obama zöld programjának egy részét hatályon kívül fogja helyezni, azt azért hangsúlyozta, hogy ez nem akadályozza meg az USA levegőjének és vizeinek védelmét.
Az EPA karcsúsítását a 2018-as büdzsébe kalkulálják be: a hatóság költségvetése a tervek szerint 6,1 milliárd lesz, a munkaerő létszámát 20 százalékkal csökkentik, így 12 400 fős lesz az állomány. A Reuters szerint az elvont pénzeket az amerikai hadsereg fogja megkapni, mert Trumpnak feltett szándéka, hogy minél több forrást csoportosítson át oda. A pénzelvonás természetesen érintené az EPA klímaváltozás-kutató részlegét. Onnan mindenkit elküldenének. De ez még semmi, 37 más programot is megszüntetnének.
A költségvetést a kongresszusnak is el kell fogadnia, ez azonban valószínűleg nem lesz olyan egyszerű ügy, mint ahogy Trump szeretné. Hiába vannak a republikánusok többségben, egyes programok az ők elvi támogatását is élvezik, jegyezte meg a Reuters.
Bemutatnak a zöld befektetők
Az ökotudatos milliomosok és milliárdosok elkezdték önteni a pénzeket a zöld cégekbe és alapokba – írja elemzésében a Reuters. Teszik ezt egyértelműen demonstratív szándékkal, hogy így mutassák be középső ujjukat Trumpnak, aki nekilátott az érvényben lévő környezet- és klímavédelmi törvények és rendeletek módszeres szétnyirbálásának.
Trump 2016. november 8-án nyerte meg az amerikai elnökválasztást. A november elejétől január végéig tartó időszakban befektetők 1,8 milliárd dollárt invesztáltak „társadalmilag felelős” alapokba, amelyek nem fektetnek fosszilis cégekbe. Ez idő alatt 133 milliárd dollárt vontak ki befektetők azokból az alapokból, amelyeket nem ilyen társadalom- és környezettudatos elvek mentén menedzselnek – derült ki a Lipper alapelemző cég adataiból.
A piacesprofit.hu idézte Standish Mellont, az Asset Management közgazdászát, aki Vincent Reinhartnak azt mondta, amikor az amerikai kormány elvon pénzeket egyes szektorok támogatásából (pl. ha Trump megszünteti a napenergia adókedvezményét, amit egyesek valószínűnek tartanak), akkor a magántőke odanyomul, hogy életben tartsa a cégeket. Ez jó hír is meg rossz hír is az alapkezelőknek, akiknek olyan cégeket kell találniuk, amik nehezebben működő ágazatban egzisztálnak, ugyanakkor megfelelnek annak a kritériumnak is, hogy esély van az árfolyamuk emelkedésére – ugyebár ez minden befektető és alapkezelő Szent Grálja.
Nincs veszve minden.
A nyugdíjalapok, amelyek hosszú távú stratégiákkal dolgoznak, mert céljuk a kiszámítóható hozam, nem pedig a nagyobb kockázatú, ideiglenes tőzsdei divatok meglovagolása (amikből nagyobb seggre ülések lehetségesek) már megújult érdeklődéssel tanulmányozzák a szélenergiás és víztechnológiai (azaz vízközmű-infrastruktúrával kapcsolatos) cégeket, abban bízva, hogy a Trump-adminisztráció infrastrukturális fejlesztései fellendítik e vállalkozások forgalmát. A választások előtt az energiacégek már elkezdték átpozicionálni magukat, csökkenteni napenergiás érdekeltségeiket és növelni kitettségeiket a szélenergia irányába.
2016 decemberében látott napvilágot a Lazard bank elemzése, mely kimutatta, hogy a szélenergiát megawattonként 32–62 dollárért, a napenergiás áramot 49–61 dollárért, a széntüzeléses erőművek energiáját pedig 60–143 dollárért lehet előállítani.( piacesprofit.hu)
Hiába Trump ígéretei, sötétek a szénágazat kilátásai
Továbbra is nettó szénexportőr az Egyesült Államok, a folyamatot a telített piac és az erős dollár, valamint az erőművek és bányák rossz technológiai állapota magyarázza.
Negyedik éve folyamatosan csökken az amerikai szénexport: a 2015-ös mértékhez képest tavaly 13,7 millió kis angol tonna (MMst) mennyiséggel csökkent, derül ki az Amerikai Energiaügynökség (EIA) friss jelentéséből. Tavaly 60,3 MMst-t exportált az ország, ami a 2012-es rekordszint (125,7 MMst) kevesebb mint fele. Az import mennyisége 9,8 MMst volt. A szénkereslet annak ellenére csökkent, hogy tavaly az év derekán nőtt a szén nemzetközi ára, jegyzi meg az EIA. Részletek az nrgreport.com-on >>>
