Évtizedek óta nem tapasztalt hőhullám tombol az USA északkeleti, középnyugati és déli részén, az amerikai meteorológiai szolgálat szerint a héten hőmérsékleti rekordok sora dőlhet meg. Hétfőn Chicagóban 36,1 Celsius fokot mértek, felülmúlva az 1957-ben feljegyzett eddigi legnagyobb értéket.
Szaúd-Arábiában a két napja véget ért nagy zarándoklat, a hadzs alatt több ezren kaptak hőgutát, közülük állítólag több százan életüket vesztették. Az 1,8 millió zarándok által látogatott idei hadzs során végig jóval 40 Celsius fok feletti értékeket mutattak a hőmérők, Mekkában vasárnap 47 fok volt. India és több ázsiai ország már túl van az idei első brutális hőhullámon 50 Celsius fok körüli hőmérsékletekkel. A forróságot meghosszabbíthatja az úgynevezett hőkupola, más néven hődóm, ami egy hőhullámot okozó stabil, nagy kiterjedésű anticiklon.
A név jó leírás, hiszen valóban egy hatalmas, bár láthatatlan kupolaszerű formáról van szó. A magas nyomású légköri képződmények közepén lefelé áramlanak hatalmas meleg légtömegek, amelyek felmelegítik (és tovább szárítják) a talajt, illetve kiszorítják a hidegebb levegőt és a felhőket a „búra” alól. Mivel a jelenség a légkör igen magas régióiba nyúlik fel, nehezen is mozdul el, ezért tartós hőhullámokat okozhat. A kutatások azt bizonyítják, hogy az éghajlatváltozás növeli az efféle intenzív hőkupolák kialakulásának gyakoriságát, sőt ezek a korábbiaknál még hatalmasabbra nőnek, kicsit úgy, mint amikor további meleg levegőt pumpálnak egy hőlégballonba.
Az extrém hőség hatása a szervezetre
Nyitókép: halál völgye USA extrém hőség Getty mages
