Van-e kapcsolat az ammóniakibocsátás és a klímaváltozás között? Mérhető-e valamilyen módszerrel, hogy az időjárási elemek miként befolyásolják a legelő állatok ammóniakibocsátását, és ez hogyan hat a légszennyezettségre? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ az MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság Felkészülés a Klímaváltozásra Albizottságának ülésén.
A talaj és a levegő minél pontosabb megismerése kulcseleme a klímaváltozás megértésének, egyúttal fontos eszköze a globális fenyegetést jelentő tendenciák lassításának, visszafordításának – mondta bevezetőjében Németh Tamás akadémikus, az MTA KÖTEB elnöke. – Adatokból mostanra nincs hiány. A talajról és a levegőről egyaránt nagyságrendekkel nagyobb mennyiségű és megbízható adat áll rendelkezésünkre, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Akikre viszont a jövőben egyre nagyobb szükség lesz, azok az adatokat szintetizálni és értelmezni képes kutatók.”
Németh Tamás akadémikus fotó Szigeti Tamás mta.hu A képre kattintva galéria nyílik.
Horváth László, az MTA doktora a nitrogén, illetve a nitrogénvegyületek, így például az ammónia kibocsátásával kapcsolatos ismereteket foglalta össze. Mint elmondta, az ammónia körülbelül négyötöde az emberi tevékenység, elsősorban a földművelés és állattenyésztés eredményeként kerül a levegőbe.
A talaj összetételét is megváltoztatja az egyebek mellett a legelő állatok vizeletéből származó ammónia. „Az ammónia és a belőle keletkező ammóniumion számos természeti közegre van káros hatással. Meg kell említeni az egészségügyi hatásokat, az állóvizek tápanyagdúsulását, az eutrofizációt, a talajsavasodást és a biodiverzitásra gyakorolt negatív hatást” – mondta Horváth László. A kutatók tudják, hogy a hőmérséklet-emelkedés nyomán a kibocsátás mértéke is növekszik. Tízfokos hőmérséklet-emelkedés esetén akár háromszor-négyszer nagyobb emisszió valószínűsíthető a mérések és modellek alapján. Horváth László elmondta: kísérletek nyomán kiderült az is, hogy a műtrágyázás után „emissziós csúcsokat” tapasztaltak a kutatók, nem műtrágyázott területeknél viszont ülepedést. Az ammóniaemisszió nagyon sok tényezőtől függ. Hatással van rá az állattartás, a legeltetés módja, a szerves trágya vagy a műtrágya alkalmazási technikája egyaránt. Az egyik legnagyobb kihívás a klímaváltozás miatt várható hőmérséklet-emelkedés. „Az évszázad végére akár a duplájára is nőhet az ammóniakibocsátás mértéke” – figyelmeztetett Horváth László, aki szerint ennek megakadályozása érdekében egyebek mellett hatékony kutatási programokra van szükség. Az mta.hu kérdésére elmondta, a klímaváltozást az ammóniakibocsátás növekedése közvetlenül nem befolyásolja, éppen fordítva igaz: a klímaváltozás (elsősorban a hőmérséklet-emelkedés) okozhatja az ammóniakibocsátás növekedését. Pontosabban: az ammóniából keletkező ammónium-nitrát- és ammónium-szulfát-részecskéknek a negatív sugárzási kényszer miatt ugyan kismértékű hűtő hatásuk van, de ez a jótékony hatás eltörpül az ammónia növényzetre, talajra, állóvizekre, biodiverzitásra, emberi egészségre gyakorolt káros hatása mellett.
A témával kapcsolatban a The Royal Society-ben közölt tanulmány
Móring Andrea PhD, levegőkémiai szakértő egy általa kidolgozott modellt mutatott be. Ezzel három lépésben lehetséges az ammóniakibocsátás modellezése a legelő állatok vizeletéből. Első lépésként egyetlen vizeletfoltból, második lépésként a teljes legelőre kivetítve sok vizeletfoltból, harmadik lépésként pedig ennek a legelőszintű modellnek az alkalmazásával országos szinten egy levegőkémiai szállítási modell segítségével. Mérései alapján kimutatta, hogy az ammónia kibocsátása nagyon érzékeny a hőmérsékletre. Mint elmondta, a talaj, a víz és a levegő minőségét egyaránt veszélyeztető ammóniakibocsátás előrejelzése és annak sikeres kezelése érdekében elengedhetetlenül fontos az emisszió éghajlatfüggésének alapos ismerete.
