Az ALDI, az Auchan, a SPAR és a Tesco műanyag zacskói mind bomlásnak indultak vagy már le is bomlottak abban a kísérletben, melynek során a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország azt vizsgálja, hogy az élelmiszerüzletek lebomló zacskói szakszerű komposztálóban elhelyezve valóban beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket.
A kísérletben megjelölt 3 hónap után a zöldszervezetek azt látják, hogy a komposztálóban elhelyezett zacskóknak mostanra alig maradt szemmel látható nyoma, egyedül a vastagabb falú bevásárlószatyorból maradtak nagyobb darabok. A környezetvédők szerint azonban a lebomló műanyagok nem jelentenek megoldást a nyersanyag- és hulladékválságra, valamint az ilyen típusú zacskók is tartalmazhatnak káros adalékanyagokat, és mikroműanyag-szennyezés maradhat utánuk.
„Három hónappal a kísérlet kezdete után azt tapasztaltuk, hogy ennyi idő alatt az otthoni komposztálásra alkalmasnak jelölt zacskók döntő része látszólag eltűnt, szétmállott, a lebomlási folyamat előrehaladt, csupán egy-egy zacskóból maradtak foszlányok. A lebomlóként megjelölt termékek azonban a gyakorlatban ritkán jutnak komposztálóba, enélkül pedig a bomlási folyamat nem vagy csak alig indul be, ezáltal szennyezést jelentenek a környezetre” – mondta el Szabó György, a Humusz Szövetség nulla hulladék programjának vezetője.
Míg 45 nap után a zacskók között jelentős különbséget lehetett tapasztalni, mostanra az ALDI és az Auchan vékonyfalú zacskója is lényegében teljesen eltűnt, a SPAR és a Tesco hasonló termékeiből pedig kisebb foszlányok kerültek csak elő a komposztból. Ugyanakkor a SPAR vastagabb otthoni komposztálásra javasolt zacskója továbbra sem bomlott le, jól kivehető darabjait ásták elő a zöldszervezetek a kísérlet második fázisa után.
Noha a komposztálhatóságot igazoló tanúsítvánnyal rendelkező termékek elvileg teljesen – valamennyi összetevőjüket, a tintát és az adalékanyagokat is beleértve – lebomlanak a megfelelő komposztkörülmények között, a gyakorlatban az ilyen termékek jellemzően ritkán jutnak komposztálóba. Ez pedig komoly probléma, ugyanis az efféle anyagok toxicitási vizsgálatai kimutatták, hogy a környezetbe kerülve a lebomlóként árult csomagolások ugyanolyan mérgezőek lehetnek, mint a hagyományos, fosszilis alapanyagokból készülő műanyagok. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának legújabb tanulmánya is figyelmeztet: az efféle alternatív csomagolások nem oldják meg a műanyagban lévő vegyi anyagok által okozott szennyezési problémát. Egyes tanulmányok továbbá mikroműanyag-szennyezésről is beszámoltak komposztálható zacskók lebomlásához köthetően. Ellenőrzött komposztálási körülményeken kívül a lebomló műanyagok maradványai akár évekig fellelhetőek a környezetben, ahol valószínűsíthetően hasonló kockázatot jelentenek, mint a hagyományos műanyagok.
„A lebomló műanyagok nem jelentenek valódi megoldást a hulladékválságra, hiszen előállításuk ugyanúgy nyersanyagpazarlással jár, ráadásul a környezetbe kikerülve fennáll a veszélye a toxikus és mikroműanyag-szennyezésnek is. Már eddig is többször hangsúlyoztuk, hogy a valódi megoldást a műanyagkrízisre és a hulladékáradat megfékezésére az eldobható zacskók kivonása, valamint minden más egyszer használatos csomagolóanyag radikális csökkentése jelentené” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország vegyianyag-szakértője.
A zöldszervezetek szerint mind a gyártóknak, mind pedig a forgalmazóknak arra kell törekedniük, hogy minél szélesebb körben elterjedjenek a csomagolásmentes, újratölthető és újrahasználható rendszerek. A Greenpeace tavaly megvizsgálta az élelmiszer-üzletláncokat abból a szempontból, hogy mennyit tesznek a hulladékcsökkentés érdekében – a felmérés eredménye itt érhető el.
ELŐZMÉNYEK:
A zacskókat a Humusz Szövetség és a Greenpeace Magyarország munkatársai április 21-én helyezték el a Humusz komposztálójában, majd első alkalommal 45 nap elteltével ásták ki őket.
További fotók ezen a linken érhetőek el.
Kapcsolódó anyagok:
A lebomló zacskók lebomlási versenyében az ALDI vezet
Zöldek tesztelik, hogy valóban lebomlik-e a lebomlóként árult zacskó
