Az osztrák Környezetvédelmi Ügynökség ma reggel publikálta a Paks2 telephelyének szeizmológiai kockázataival kapcsolatos jelentését. Ez alapján az osztrákok továbbra is kétségesnek tartják a telephely alkalmasságát, álláspontjuk szerint a kijelölt területen a magyar fél által elvégzett geológiai vizsgálatok alapján is a felszínen elmozdulást okozni képes, aktív (ún. kapabilis) törésvonalak jelenléte valószínűsíthető.
Márpedig az ilyen helyszínt a magyar szabályozás, a nemzetközi ajánlások (vagy éppen az orosz előírások) szerint alkalmatlannak kell tekinteni atomerőmű létesítésére, ahogy ezt már évek ezelőtt többször is jeleztem- írta FB oldalán Jávor Benedek volt EU parlamenti képviselő.
Mint írta: “Az osztrák és a magyar fél 2022. február. 15-én kétoldalú találkozót tartott az Ausztria által korábban a szeizmológiai biztonsággal kapcsolatban felvetett kérdések tisztázására. Az osztrákok a független szakértők által készített ún. Dencker-tanulmány alapján korábban azt észrevételezték, hogy a magyar geomorfológiai vizsgálatok alapján bizonyítható egy aktív, felszíni elmozdulást okozni képes törésvonal az erőmű telephelyén, mely mind Paks2 tervezett helyszíne, mind a jelenlegi atomerőmű alatt áthalad. Álláspontjuk szerint a magyar vizsgálati dokumentáció megfelelő értelmezése alapján olyan földtani formációk vannak jelen, amelyek egy 6-os erősségű földrengés által a felszínen okozott 30-40 cm-es elmozdulást jeleznek a biztonsági vizsgálat időtávján belül, 19-20 ezer évvel ezelőtt.
Megállapítják, hogy a hatályos magyar szabályozás nem teszi lehetővé atomerőmű létesítését olyan helyszínen, amely esetében nem zárható ki minden kétséget kizáróan a fentihez hasonló felszíni elmozdulás lehetősége, illetve azt eredményezni képes törésvonal megléte.
Magyar fél a találkozón elsősorban historikus adatokkal igyekezett az ilyen elmozdulások lehetőségét illetve a törésvonal meglétét cáfolni. Az osztrák fél álláspontja szerint ugyanakkor a magyarok által előadott cáfolatok nem meggyőzőek. Fenntartják álláspontjukat, hogy a rendelkezésre álló, egyébként szerintük elégtelen vizsgálati adatok alapján nem zárható ki teljes bizonyossággal ilyen törésvonal megléte, ezért a WENRA és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) ajánlásoknak megfelelő további vizsgálatok elvégzésére van szükség.
Az osztrák fél ilyen vizsgálatok elvégzésének elrendelését várja el az Országos Atomenergia Hivataltól – OAH-tól, amelyeket egyébként a munkagödör kialakítása során könnyűszerrel el lehetne végezni. Ehhez azonban alapos paleoszeizmológiai és rétegtani vizsgálatokra van szükség a munkagödör kialakítása során, a felvetett problémákra sima földmunkák során nem adható megfelelő válasz – olvasható az osztrák Környezetvédelmi Ügynökség ma kiadott jelentésében.
Különösen problémásnak tartják azt az állítást, hogy 10 km-es körzetben nincs olyan aktív törésvonal, amely az elmúlt 100.000 évben elmozdulást idézett volna elő. Az osztrák szakértők szerint ez az állítás a magyar fél által elvégzett vizsgálatok alapján tényszerűen nem igaz, figyelembe véve a Németkér törlésvonalra vonatkozó információkat. Eltéréseket látnak a geológiai vizsgálati jelentés és a telephely biztonsági jelentés tartalma között (magyarán a nyers vizsgálatok sokkal kevésbé voltak meggyőzőek, mint ahogy azokat a biztonsági jelentésben interpretálták), ezekkel kapcsolatban az OAH tisztázó állásfoglalását várják.
Ausztria további egyeztetéseket és az osztrák szakértők helyszíni vizsgálatainak lehetővé tételét várja.
Külön problémákat vethet fel az osztrákok azon állítása, hogy a törésvonalak nem csupán a tervezett Paks2 erőmű helyszíne alatt húzódnak, de a jelenlegi erőművet is érintik. Ez nyilván nem érinti a négy működő blokk egyszer már meghosszabbított, 2030-as évek közepéig való üzemelését, azonban a kormányzat által most elindított további 10-20 éves üzemidő-hosszabbítás során még okozhat fejfájást. Ennek során ugyanis többek közt szükség lesz a határon átnyúló környezeti hatások kapcsán az érintett országok engedélyezésbe való bevonását előíró Espoo-i Egyezmény alkalmazására, ennek keretében pedig Ausztria bekapcsolódhat majd az eljárásba. A paksi telephely potenciális szeizmológiai alkalmatlansága pedig olyan új információ, amely Paks1 korábbi élettartamhosszabbításakor (2012-2017 között) még nem állt rendelkezésre, arra csak Paks2 engedélyezési eljárásában derült fény. Az osztrákok pedig az élettartamhosszabbítást is megkérdőjelezhetik ezen adatok alapján, akár uniós fórumokhoz is fordulva.
És az ugyan tény, hogy igazán kevés dologban lép fel keményen a Bizottság, Paks2 ügyében már jónéhány kétséges kis alkut kötöttek a magyar féllel, azonban a nukleáris biztonság az a pont, ahol a rugalmasság véget érhet. Paks2 jövőjét amúgy is nagyjából megpecsételte az ukrajnai orosz agresszió és az annak nyomán megszülető, és fokozatosan szigorodó szankciós rezsim. Az erről folyó vitában mindenesetre új adu lehet a Bizottság kezében a szeizmológiai kockázatok kérdése.
Paks2 bukását már a kormányzat is nagyjából beárazta. Éppen ezért kapták elő váratlanul a meglevő, erősen leharcolt erőmű korábban elutasított újabb élettartamhosszabbítását, hogy a totálisan elhibázott kormányzati energiapolitika kudarcának következményeit (Paks2 erőltetése, és az alternatívák mesterséges akadályozása miatt a magyar ellátásbiztonságot veszélyeztető kockázatokat) valahogyan enyhítsék. Ha azonban Paks1 működésének meghosszabbítása is akadályokba ütközik, akkor végképp csak a megújulókra és az energiahatékonyságra koncentráló energiapolitikai út marad, amit azonban a kormányzat egy évtizede minden eszközzel akadályoz, a szükséges beruházásokat ellehetetleníti illetve elmulasztja. A nukleáris rulett, amit a kormány játszik, és amelyben minden racionalitáson felül ragaszkodnak az atomenergiához, és akadályozzák az alternatívák kiépülését, nagyon súlyos következményekkel járhat a magyar energiabiztonságra.
