A rovat kizárólagos támogatója

Egy új tanulmány szerint a halálesetek 18-20 %-a valamilyen módon összefügg a légszennyezettséggel a Földön. Sajnos az apró szemcsék káros hatásaitól a textilmaszk is kevéssé véd, viszont a járvány miatti lezárások és kijárási korlátozások idején jóval kevesebb szennyező anyag került a levegőbe.

Magyarország legszennyezettebb levegőjű városában, Budapesten február 19-én, pénteken a szálló por (PM10) koncentrációja 61 mikrogramm volt köbméterenként. A nitrogén-dioxidé 46,4, a kén-dioxidé 3,7, a nitrogén-oxidoké 77,5, az ózoné 9,7. Ezek közül a szálló por sűrűsége a problémás, a nitrogén-dioxidé és a nitrogén-oxidoké kedvezőtlen minősítésű. Az összesített szmog-index 64,8. A légszennyezettség mértéke átlépte a jogszabályban leírt egészségügyi határértékeket, de még nem éri el azt a szintet, amikor a szmogriadó tájékoztatási fokozatát elrendelik. Ettől függetlenül „ez a szint hosszú távon már számottevő káros egészséghatást okozhat” a legszennyezes.hu minősítése szerint.

Mennyire vesszük komolyan ezeket az adatokat?

Februárban két, egymástól függetlenül megjelent tanulmány is a levegő szennyezettségének az egészségre gyakorolt hatását vizsgálta. A quibit.hu írása szerint az egyik, négy egyetem által készített tanulmány szerint a korábbi becslésekhez képest nagyjából kétszer annyi ember halála vezethető vissza a fosszilis energiahordozók elégetésének következményeire a Földön. Például 2012-ben a halálozások 21 százaléka, 2018-ban pedig 18 százaléka írható valamilyen formában a szennyezett levegő számlájára.  A másik kutatás kilenc olyan országot vizsgált, amelyben a Föld népességének fele él. Azt modellezték, milyen hatással járna, ha a párizsi klímaegyezmény megállapításainak megfelelően javulna a levegő minősége. Az derült ki, hogy évente 1,6 millió ember életét mentené meg a légszennyezettség csökkenése.

Az adatok szerint a világon minden ötödik halálesetért a fosszilis energiahordozók használata, tehát az ipari termelés, a közlekedés, a fűtés, valamint a mezőgazdasági tüzek, erdőtüzek füstje miatt növekvő szállópor-szennyezés felel. Ott, ahol a legrosszabb a levegő – így Észak-Amerika keleti részén, Európában, Délkelet-Ázsiában, különösen Kínában és Indiában – ennél is nagyobb az egészségre gyakorolt hatás.

Számít, mi ég a kályhában

Ahány ország, annyiféleképpen viszonyulnak ehhez a problémához. A legtöbb helyen például csak az üzemek és a járművek károsanyag-kibocsátását lehet ellenőrizni, de azt nehezebben, hogy ki mivel tüzel a kályhában. Pedig a fűtésen sok múlik. Hazai adatok szerint 80 százalékban függ a tüzelőanyagon, hogy mennyi finom por kerül a levegőbe. Svájcban tíz éve a kéményseprőnek joga van vizsgálni a kikotort kormot és a hamut, amiből meg lehet állapítani, hogy szabályos anyagokkal fűtött-e a kémény tulajdonosa.

Nálunk a 2010-es kormányrendelet kimondja, hogy a papírhulladék és a veszélyesnek nem számító, kezeletlen fahulladék elégethető, a többi szemét, műanyag nem tüzelhető el kályhában, sem a szabadban. „Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék – az elemi kár kivételével – bármilyen okból kigyullad” – így próbálja emberhez kötni a gazdátlan tüzeket a rendelet. Azt is kimondja, hogy tilos a lábon álló növényzet, a tarló „és a növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése.” Ez is jellemző problémára utal, mégis, a legtöbb gondot az okozza, amikor tél elején itt-ott olyan fojtó szagú, fekete füst száll föl egy-egy ház kéményéből, amelyről sejteni lehet, hogy nem tűzifáé.

Jellemző, hogy erre a problémára honlapot is alapítottak, futsokosankampany.hu címmel. Itt érdekes módon azt tanácsolják, hogy ha valaki ilyen füstöt kénytelen szagolni, első körben „próbálja meg a szennyezés okozóját megkeresni és személyesen megbeszélni a problémát. Ha a személyes megkeresés nem jár sikerrel, és a káros tevékenység tovább folytatódik”, a kormányhivatalhoz lehet bejelentést tenni, de lehetőség szerint bizonyítékkal együtt. Fotóval, videóval lehet dokumentálni az esetet, illetve tanúk is alátámaszthatják az állítását. A panaszt a környezetvédelmi hatóság kivizsgálja.  A realitás az, hogy a szeméttel való fűtés egyben szociális probléma is. Aki pedig azt látja, a szomszédja kéményéből fekete füst száll föl, és egyébként jóban vannak, valószínűleg nem is hozza szóba a dolgot. Szólni, összeveszni, majd videózni, fotózni, tanúkat hívni akkor fog, ha már tényleg tarthatatlannak érzi a helyzetet.

Minél kevesebb a szegény, annál tisztább a levegő

Pedig – mint Szuhi Attila, a levegőtisztaság-védelemből doktorált geográfus, a legszennyezes.hu honlapot működtető Válaszúton Alapítvány szakértője kérdésünkre válaszolta –, „amikor műanyaggal, szeméttel tüzelnek, több százféle vegyület kerül a levegőbe. Nagy részük rákkeltő, mutagén, születési rendellenességeket okoz, és ezeknek az anyagoknak nincs olyan határértéke, amely alatt biztonságosnak tekinthető a koncentrációjuk”. A kutató azt mondja, nem tudja, hogyan lehetne ezt a jelenséget visszaszorítani, azon túl, hogy ha kevesebben szegényednek el, akkor nyilván kevesebben kényszerülnek rá arra, hogy olyasmivel fűtsenek, ami nem a kályhába való. Közülük sokan tisztában vannak azzal, hogy a saját egészségüket is veszélyeztetik.


Kis magyar abszurd egy békési kisvárosból, ahol a szomszéd illegálisan éget mindenfajta hulladékot – alaposan megkeserítve egy család életét. A hatóságok – a rendőrséget leszámítva – minden tőlük telhetőt megtettek: volt tettenérés, büntetés kiszabás, sőt még a légszennyezést bejelentő házaspárt is megvádolták állítólagos téves riasztásért. A hivatalok képtelenek betartatni saját döntéseiket, miközben napi 8 órán át továbbra is okádják a szomszéd kéményei a mérgeket az ügyben már minden fórumot megjárt olvasónkra, akivel Sarkadi Péter beszélgetett a greenfo podcastjában.
Kis magyar rémmese: szélmalomharc a tiszta levegőért 


– Azt, hogy a levegő tisztasága miért fontos, a legtöbben tudják. Van, aki ebből a szempontból is tudatosan él, napi szinten követi az adatokat, olykor talán még túl is aggódja a problémát – tapasztalja Szuhi Attila. Mások egyáltalán nem is ismerik a levegőszennyezettség által fellépő kockázatokat. Hogyan lehet egy laikusnak elmagyarázni, miért fontos ez? „A légszennyező anyagok többsége olyan apró méretű, hogy nem látható. Ahogy nem látjuk az oxigént, aminek hiányában néhány perc alatt meghalnánk, éppúgy a légszennyező anyagok sem látszódnak” – magyarázza a geográfus.

Az a körülmény, hogy most a nagyobb városokban mindenkinek maszkot kell viselnie a koronavírus-járvány miatt, kis mértékben csökkenti a levegővel a szervezetbe jutó káros anyagok mennyiségét is. – Ám míg a vírus – ismereteim szerint – nagy méretű aeroszolokkal utazik, amit a maszkok kiszűrhetnek, addig a gáznemű légszennyező anyagoknál a mérettartomány továbbra is nagyon csekély, és ez igaz a szálló porra is – érzékelteti a különbséget Szuhi Attila.

Több publikáció is született a témában. A dízelüzemű autók kipufogógázából származó részecskék esetén a textilmaszkok hatékonysága 15–75 százalék között mozgott. PM2.5, levegőben szálló finom por esetén a szűrőhatás marginális. A textilmaszkok szűrési hatékonysága a mosással is csökken. Azért valamennyi szennyezőanyag természetesen fennakadhat a maszkokon. Sokkal jelentősebbnek érzem azt a hatást, ami a károsanyag-kibocsátás csökkenéséből eredt, elsősorban tavaly tavasszal – azaz, amikor a vírus első hulláma nyomán lelassult a mindennapi életünk.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás