A városi kerteknek és zöldfelületeknek a lakosságra gyakorolt jótékony hatása fizikai, esztétikai, rekreációs és oktatási kérdéseket is érint. Az urbanizált területeken élők többsége hajlamos a természetes környezetet békésebbnek és pihentetőbbnek érzékelni, mint a városiakat. A park- és kertlátogatók számára a legjelentősebb értékek a tanulási élmény, a stresszoldás és a relaxáció, a jobb életminőség, valamint a hőkomfort érzete szélsőséges hőség esetén.
A városi lakosság különösen nagyra értékeli az idős fákat, amelyek érzelmeket és békeérzetet ébreszthetnek, és hajlamos szimbolikus, vallási és rituális értéket tulajdonítani nekik. Ezért ezek a fák ikonikus táj- és örökségelemekké, valamint fontos tereptárgyakká válnak a városi területeken is. Az öreg fák jelenlétükkel jellemeznek helyeket, ezzel a hely identitás részévé válnak. Így lehetetlenné válik nélkülük ezen helyek történetének és jelenlegi állapotának leírása.
Köztudott, hogy a mentális jólét döntő szerepet játszik az általános egészségi állapot fenntartásában. Ez nem csak a diagnosztizálható mentális betegségeket jelenti, hanem azokat is, amelyek nehezen észrevehető és kezelhető betegségek. Ilyenek a mindennapi stressz és a depresszió is, amelyet a legtöbb ember élete során legalább egyszer átél. Kimutatták, hogy a mentális egészség hiánya növeli a halálozás valószínűségét minden korosztályban férfiak és nők körében egyaránt. A mentális jólét kialakításában és fenntartásában a növényeknek is nagy szerepe van.
A lombos fák csökkentik a depressziót, a szorongást
A depressziót a fizikai és kognitív funkciók romlásának és a korai halálozás egyik okának tekintik. Idősebb felnőtteknél ez fontos közegészségügyi kihívás. Az összes korcsoport közül az idősebb felnőtteknél a legmagasabb a depresszió aránya. A kutatások eredményei mutatják, hogy a mentális egészség javulása összefügg a zöldfelületek méretével egy-egy területen. Például egy nagyméretű zöldfelület növelheti a fizikai aktivitást, a társadalmi kapcsolatokat és a biodiverzitást, csökkentheti a stresszt. A fák jelenléte a lakás körül csökkenti az antidepresszánsok szedésének valószínűségét.
A mérsékelt depresszió és szorongás klinikailag jelentős tüneteiről a hallgatók körülbelül 33%-a, illetve 20%-a számolt be egy kísérlet során. A lakhely mellett vagy annak közelében található zöldfelületek látványa csökkent depressziós/szorongásos tünetekkel járt együtt. Ezzel kapcsolatosan számos tanulmány készült, melyek közül pár kutatást emelünk ki. Lipcsei kutatók közel 100 000 személy mentális egészségi állapotának elemzésével kapcsolatban összefüggést állapítottak meg a város utcáin ültetett egyes fák jelenléte és a vényköteles antidepresszánsok mennyisége között. Fontos megjegyezni, hogy a felmérés során kifejezetten az utcai fákkal való kapcsolatot vizsgálták, nem a kertek és parkok fáit. Ennek oka, hogy míg a parklátogatás gyakran tudatos szándékot igényel, hiszen oda el kell menni, a város utcáira ültetett fák passzív módon hatnak. Az emberek akaratlanul is rájuk néznek, megfigyelik őket a lakásuk ablakain keresztül, vagy amikor sétálnak a környéken. Ezáltal könnyebben elérhető a napi kapcsolat a természettel.
Úgy tűnik, hogy a nők több stresszt élnek át, mint a férfiak, amikor távol vannak a természetes környezettől (a kortizolszint alapján). Kimutatták, hogy szignifikáns fordított kapcsolat van a zöldfelületek és a stresszszintek között, mivel a zöldfelületek magasabb szintje alacsonyabb stresszszintet eredményez.
Azok a nők ugyanis, akik 1 km-nél távolabb éltek a zöldterületektől, magasabb stresszszintről, rosszabb egészségi állapotról és életminőségről számoltak be, mint azok, akik zöldterületek közelében éltek.
Az idős fáknak különösen jó hatásuk van a mentális egészségre
Egy másik tanulmány összehasonlítást végzett kertészeti tevékenységet végző és azt nem végző idős nők csoportjai között. A folyamatosan kertészkedőknél javult az izomtömeg és a kézügyesség, csökkent a derékkörméret, míg azok a nők, akik ez idő alatt beltérben tartózkodtak, fokozódtak a depresszió tünetei. Azon irodai dolgozóknak, akiket növények vettek körül, lényegesen alacsonyabb volt a pulzusszáma, mint a növények nélkül dolgozóknak.
A növények jótékony hatása ma már megjelenik az orvostudományban is. Svédországban például mentálisan beteg embereknek erdőfürdőt, vagyis erdei sétát is felírhatnak receptre. Egy 2014-es kutatás bebizonyította, hogy az erdei fürdőzés csökkentheti a stresszt. A kísérlet alatt EEG-fejhallgatóval mérték az agyhullámokat amplitúdó és frekvencia alapján. A résztvevőket arra kérték, hogy egy városi bevásárlóközponton keresztül sétáljanak el egy 25 hektáros zöldterületre. A forgalmas bevásárlóközpont mérhetően növelte a stressz szintet, míg a növények közötti csendes séta során csökkent a félelemérzet és a frusztráció – valamint többen meditatív hangulatba kerültek, ami teljesen újszerű volt. Ehhez kapcsolódik egy 2016-os japán tanulmány is, mely szerint erdei környezetben töltött 2 óra hatására csökken a citokinin szint, amely hozzájárult a gyulladásos tünetek csökkentéséhez.
Árnyékot adnak és gyógyítanak
2015-ben megállapították, hogy a teljes hemoglobin koncentráció szignifikánsan alacsonyabb volt erdei környezetben, mint városi környezetben, amely azt jelenti, hogy az agy prefrontális kérgének aktivitása magasabb. 2015-ben Vedder más megközelítést alkalmazott ennek felmérésére. A felmérés során arra kérték az résztvevőket, hogy képzeljenek el szép és nem szép környezetet. A funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) szignifikánsan több agykérgi aktivációt mutatott ki, amikor az alanyok nem kellemes környezetet képzeltek el, mint amikor kellemes környezetet képzeltek el. Még korábban, 2013-ban Roe és munkatársai egy hasonló kísérletről számoltak be, melynek során az Edinburghi Egyetem néhány hallgatóján EEG-vizsgálatot végeztek. Természeti környezetet (mezők, erdők és parkok) a és városi tájat (épületek, utak és falak) ábrázoló fotókat kellett pontozniuk, de a képeken emberek és állatok nem szerepelhettek. Kiderült, hogy a természetes környezetet ábrázoló képek vonzóbbak voltak.
A növényekkel teli környezet hozzájárult a figyelemzavar (ADHD) csökkentéséhez is, valamint óvodások memóriáját javította. Az ADHD-s gyerekek a növények közötti hosszabb séta után jobban tudtak koncentrálni, mint egy olyan belvárosi séta után, ahol jóval kevesebb növény volt. Egy 2012-es michigan-i felmérésben is hasonló megállapításra jutottak: a növények között töltött idő után sokkal hatékonyabban el tudták végezni a gyerekek a rájuk bízott feladatokat.
A természetben és a városi zöldfelületeken való tartózkodás a stroke-ban és demenciában szenvedő betegek memóriájának javításában is segíthet. Emellett a növényekkel teli környezet – különösen, ha valamilyen vízfelülettel is kiegészül – növeli az önbecsülést, csökkenti az depressziót, a dühöt, javíthatja az általános fizikai jólétet.
A városi zöldfelületek szerepe tehát bizonyítottan nagyon meghatározó, és a jövőben ez a szerep várhatóan tovább fokozódik. Számos jótékony hatása miatt nem csak a klímaváltozás káros hatásainak csökkentésében, hanem korunk fontos és pusztító civilizációs betegségeinek kezelésében is meghatározó szerepük van.
Kisvarga Szilvia
MATE TTDI
Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezte
Forrás: A városi növények közegészségügyi hatása (pdf.)
Nyitókép: városi erdő padok kirándulóhely. forrás: Pilisi Parkerdő
Kapcsolódó anyagok:
A városi zöldfelületek szerepe
A városi fák a környezeti mellett esztétikai és gazdasági értéket is jelentenek
