Történelmi dilemma elé állította az alkotmánybíróságot a köztársasági elnök, amikor nem írta alá, hanem a fogyatkozó tekintélyű testület elé utalta a nemzeti parki földek lenyúlását lehetővé tevő jogszabályt. A bíráknak látszólag a nemzeti vagyon egy kis szeletkéjéről kell dönteniük, valójában az Orbán-rendszerről mondanak majd ítéletet.
Deklarálhatják, hogy a természeti értékek védettsége utólag nem csökkenthető (ahogy egy korábbi AB-határozat és nemrég az ombudsman is kimondta) – de akkor mi lesz a zöldminisztérium nélküli kormánystruktúrával, a független zöldhatóság kormányhivatalokba olvasztásával, a kiemelt beruházásokkal, a Normafáról, a Városligetről meg a Dagályról szóló törvényekkel, a Kossuth térrel, a Római-parttal, Kishantos beszántásával? Mondhatják azt is, hogy nem gond, ha a Hortobágyból hűbéri telkeket csinálunk – de ha továbbra is mindent szabad, akkor minek a NER-ben ombudsman, alkotmánybíróság és alkotmány?
Áder János, az AB tagjai és mi is tudjuk: jogszerű döntés csak egy van, annak viszont beláthatatlanok a következményei. És ez – hiába tolta most rájuk a felelősséget az államfő – nemcsak a talárosok problémája, hanem a fent felsorolt ügyekben konzekvensen hallgató Áderé is. Rá (ugyanúgy, mint olimpiai bajnok elődjére) nem az alkotmányos demokrácia fölötti őrködés, hanem a bólogatás szerepét osztották. Tartunk tőle, hogy mostani bátorsága is múló epizód csupán, és nem a természeti örökség, hanem csak az elnöki arc mentésére szolgál. De evvel együtt a lépésnek van súlya, ha kisebb is, mint a tétje. (nol.hu)
Az Alkotmánybíróság dönthet a védett területek sorsáról
Május 8-án Áder János köztársasági elnök döntése igazolta a T/3788. sz. törvénytervezettel kapcsolatos aggályokat. Vétója egyértelművé tette, hogy az állami földvagyonról szóló törvény nem fogadható el Magyarország jövője érdekében. A civil szervezetek az Alkotmánybíróság döntésében bíznak.
Az államfő álláspontja szerint az állami földvagyonról szóló törvénymódosítás egyes rendelkezései és elfogadásának módja nincsenek összhangban az Alaptörvénnyel, ezért Áder János előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól (Ab) – hozta nyilvánosságra honlapján a Köztársasági Elnöki Hivatal.
