A klímaváltozás mindenki számára nyilvánvaló hatásai általában a megváltozó évszakokhoz vagy szélsőséges időjárási eseményekhez köthetőek. A másfélfok cikkében négy olyan területet ismertet, amikre nem biztos, hogy először gondolnánk, de erősen hat a klímaváltozás.
Egyre többet hallani a médiában sorsdöntő klímakonferenciákról, klímasztrájkokról, klímaperekről, miközben emelkedik a tengerszint és extrém időjárási események nehezítik a mindennapokat. Ahogy évről évre tolódik a valódi elköteleződés a kibocsátáscsökkentés mellett úgy az éghajlatváltozás következményei egyre súlyosabbá válnak és számos kevésbé nyilvánvaló hatásra kell készülnünk. Jó hír, hogy ezek a hatások még enyhíthetők és valamilyen szintű alkalmazkodás is lehetséges.
Négy terület, amit jelentősen megváltoztat a klímaváltozás:
— Az emelkedő hőmérséklet miatt egyre rosszabbul és egyre kevesebbet alszunk, aminek súlyos egészségügyi következményei vannak: ha a jelenlegi kibocsátások folytatódnak, a század végére akár 50-58 óra, azaz évente átlagosan egy heti alvástól köszönhetünk el.
— Már most rázósabbak a repülőutak: az Atlanti-óceán északi része – a világ egyik legforgalmasabb repülési útvonala – felett a súlyos turbulenciák teljes éves időtartama 55%-kal nőtt 1979 és 2020 között. És ez csak folytatódni fog, gyakoribb lehet a veszélyes, tiszta időben kialakuló turbulencia, amit a viharokkal szemben nehéz előrejelezni.
— A Földön naponta mintegy 8 milliószor villámlik, azonban a globális átlaghőmérséklet minden egyes 1°C-os emelkedése a villámcsapások számának 12%-os növekedéséhez vezethet. A Zeusz haragjától való félelem mellett ez még több erdőtűzhöz (és kibocsátáshoz, majd még több villámláshoz) vezethet, különösen a boreális erdőségekben, ami a világ egyik fontos szénelnyelő területe.
— A gleccserek olvadása már most sok országnak okoz komoly ivóvíz ellátási problémát, azonban ha ez nem volna elég, sok gleccser környezetében aktív vulkán található, a földfelszíni nyomás csökkenése pedig megváltoztathatja a vulkáni magma mozgását, és több kitöréshez vezethet.
Szabó Amanda Imola, meteorológus-éghajlatkutató részletes cikke a másfélfokon >>>
nyitókép: Depositphotos
