Egyelőre tisztázatlan okokból átszakadt a Dnyeper folyó Nova Kahovka-i duzzasztógátja. „Az erőmű a Zaporizzsja Atomerőmű vízellátásáért is felel. Az ukrajnai atomerőműveket működtető Enerhoatom közlése szerint bár az incidensnek lehetnek negatív következményei a zaporizzsjai atomerőműre, de az alkalmazottak urai a helyzetnek”
A hajnali órákban robbanás következtében átszakadt a Nova Kahovka-i gát fala, és kontrollálhatatlanul ömlik belőle a víz Herszon régióra. – írta a Népszava.
Az ukrán külügyminisztérium rendkívüli ülés összehívását szorgalmazta az ENSZ Biztonsági Tanácsánál (BT) az „ukrán kritikus infrastruktúra ellen irányuló orosz terrorcselekmény” miatt. Felszólították ezenkívül a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) igazgatótanácsát is, hogy vitassa meg az esetet, illetve újabb szankciók bevezetését követelték a G7-től és az EU-tól Oroszországgal szemben, különös tekintettel az orosz rakétaprogramra és a nukleáris szektorra. A tárca felhívta az EU-t, hogy vonja be polgári védelmi mechanizmust annak érdekében, hogy segélyt juttassanak el a rászorulóknak a gátszakadás nyomán. Az EU elítélte a gát megsemmisítését, amelyet az Ukrajna elleni orosz agresszió „rettenetes és barbár” fokozódásának minősített.
A gát látja el vízzel a Krím-félszigetet és a zaporizzsjai atomerőművet. Az erőműre „negatív hatással lehet” a víztározó átszakadása, de egyelőre nincs közvetlen veszélyben. Az ukránok az oroszokat tették felelőssé a gát átszakításáért, az ukrán nemzetbiztonsági tanács szerint a vízerőművet belülről robbantották fel, nem külső támadás érte. Nova Kahovka oroszok által beiktatott polgármestere az ukránokat okolja a katasztrófáért.
Legalább 80 település van az árvíz által veszélyeztetett zónában, több tízezer ember lakóhelyét érinti a katasztrófa.
Az ukrán hatóságok megkezdték a veszélyeztetett települések kiürítését. Az oroszok által ellenőrzött területeken egyelőre nincs szükség nagyszabású evakuációra. Folyamatosan frissülő infók >>>
Oroszország ukrajnai agressziójának kezdete óta a Csernobil és a Zaporizzsja Atomerőmű körül folyó harcok, illetve most a vízellátás esetleges veszélybe kerülése a Nova Kahovka-i gát megsemmisülése miatt fókuszba állították az atomenergia egy eddig kevéssé tárgyalt problémáját.
Háborús körülmények között az atomerőművek súlyos kockázatokat hordoznak nem csupán a harci cselekményekkel érintett régió, hanem a széles, akár kontinensnyi környezetük számára is. Az atomerőműveket rendezett, biztonságos körülmények között való üzemeltetésre tervezik, biztonsági rendszereik a gyakoribb környezeti kockázatok (földrengések, áradások stb.) elviselésére vannak méretezve – írta Jávor Benedek.
Egyetlen atomerőmű sincs azonban felkészítve arra, hogy harci cselekmények elszenvedője vagy egyenesen célpontja legyen.
Az elmúlt egy év, amelynek során az orosz fél katonai objektumként használta mind az 1986-os katasztrófát követően bezárt csernobili, mind a zaporizzsjai atomerőművet (Európa legnagyobb működő atomerőművét), sajnos azt bizonyította, hogy háborús helyzetben nem működik az az elővigyázatosság, amellyel az atomerőműveket kezelni kellene. A katonai célok érvényesítése messze az elfogadhatón túli nukleáris kockázatok vállalására sarkallhatja a háborús feleket.
