A rovat kizárólagos támogatója

A Proceedings of the National Academy of Sciences c. folyóiratban egy napokban megjelent tanulmány szerint a nyolcvanas évek óta egyre több embernek egyre hosszabb időn keresztül kell szélsőséges hőmérsékletet és páratartalmat elviselnie, az erre vonatkozó személynapok száma (személyek és napok számának szorzata) megháromszorozódott. A szerzők szerint a tendencia a hőmérséklet emelkedése és a városok népességnövekedésének együttes eredménye.

Az elmúlt évtizedekben többszáz millióan költöztek városokba, melynek eredménye az lett, hogy mára már a világ lakosságának több, mint a fele városlakó, ahol a dús növényzet hiánya és a meleget magába szívó és koncentráló rengeteg beton és aszfalt miatt általában magasabb a hőmérséklet, mint vidéken.

A tanulmányban 13115 város adatait (lakosság és extrém hőmérséklet) vették figyelembe 1983 és 2016 között. A szélsőséges hőmérsékletet 30 Celsius fokban és afölött határozták meg, egy olyan skálán, amely figyelembe veszi a páratartalom egészségre gyakorolt multiplikátor hatását is. Ennél a hőmérsékletnél még a teljesen egészséges emberek is nehezen tudnak hosszú ideig a szabad ég alatt lenni, a betegségekkel küzdők állapotát pedig a hőhullám tovább súlyosbíthatja vagy akár a halálukat is okozhatja. Ez az extrém meleg nemcsak az egészségre, hanem a munkaképességre és a teljesítményre is rossz hatással van. Az ilyen körülmények között eltöltött személynapok kiszámításához a kutatók az időjárási adatokat és a városok lakosságának azonos időszakra vonatkozó statisztikáit használták fel.

Az elemzés eredménye világos tendenciát mutat: míg a mutatószám 1983-ban 40 milliárd volt, 2016-ra már elérte a 119 milliárdot. Az indikátor alakulását a népességnövekedés és a tényleges felmelegedés nem egyformán befolyásolta. Az átlagos arány kétharmad-egyharmad a népességnövekedés javára, de az eredmények régiónként és városonként eltérnek.

Bangladesh Dakka 

A személynapok tekintetében a legsúlyosabban érintett város Banglades gyorsan növekvő fővárosa, Dakka, ahol a népesség az elemzés időszaka alatt 4 millióról 22 millióra nőtt, itt tehát a mutatószám növekedése egyértelműen a népességnövekedés számlájára írható (persze felmelegedés is volt). A többi viharos ütemben terjeszkedő nagyváros, mint Sanghaj, Bangkok, Dubai vagy Hanoi esetében szintén a lakosság növekedése volt a jelentősebb tényező a mutatószám emelkedésében. Vannak persze olyan városok is, ahol a két tényező közül a melegebb hőmérséklet befolyásolta jobban az emelkedést, ilyenek többek között Bagdad, Kairó, Lagos vagy Mumbai. Az európai városok lakossága viszonylag statikus, ezért itt az expozíció növekedését szinte kizárólag a melegedés okozta.

A tanulmány által lefedett időszak csak 2016-ig tart, az adatok tehát nem tartalmazzák az utóbbi évek rekord hőhullám sorozatát, amely emberek százainak haláláért felelős.

A kutatók szerint a tanulmány kiindulópontként szolgálhat a helyi akciótervek kidolgozásához (fásítás, háztetők világosabbra festése vagy növényzettel való bevonása stb.) és az eredmények tükrében elmondható, hogy jelentős beruházásokra lesz szükség ahhoz, hogy a városok a felmelegedés ellenére is élhető központok maradjanak.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás