A homo sapiens evolúciós sikere nem azon múlott, hogy erősebb vagy okosabb volt, mint más fajok, hanem, hogy képessé vált közösségben gondolkodni és cselekedni. Nem külön-külön lettünk a teremtés koronái, hanem törzsközösségekben, nemzetségekben és országokban.
Azt már régóta lehet tudni, hogy az ember után sorban a csimpánzok, a malacok és a palackorrú delfinek a legintelligensebb élőlények. A Bristoli Egyetem legfrissebb kutatása azonban azt találta, hogy utóbbiak, vagyis a delfinek élnek az ember után a legnagyobb és legkomplexebb közösségben. Sőt még a rivalizálás is előnyös. A csoportok közti versengés miatt a hatalmas vízi emlősök agya differenciáltabbá válik, így hatékonyabban tudnak táplálékot szerezni. Épp úgy, mint az emberek esetében.
A nemzetközi együttműködéssel készült tanulmány úttörő módon vizsgálta 121 felnőtt, hím palackorrú delfin viselkedését. A nyugat-ausztráliai Shark Bay-ben 40 éven át követték a mozgásukat, figyelték a csoportosulásaikat. Ebből az derült ki, hogy szinte minden esetben 2-3 hím verődik össze, hogy nőstényt keressen. Az ő viszonyuk elszakíthatatlan. Viszont, amint veszélyben érzik a pozíciójukat másodrendű szövetségeket alakítanak ki, jellemzően 4-14 másik delfinnel. Erre már a 90-es években felfigyeltek, a valódi áttörésre azonban mostanáig kellett várni. Ugyanis az elmúlt években a mozgásukat követve összeállt a nagyobb kép. A delfineknek hasonló logika alapján lehetnek harmadrendű szövetségeseik is, ez a laza csoportosulás pedig már több száz példányt is összefoghat.
Lényegében a hatékony párzás és táplálkozás érdekében olyan érdekszövetségeket hoznak létre, mint mi. Gondoljunk csak a koncentrikus körök elméletére. Egy átlag embernek fontosabb a családja, mint egy honfitársa, ha az országát megtámadják mégis kész feláldozni az életét valakiért, akit nem is ismer. Persze ezzel a családját is védi. A kutatás szerint a delfinek éppen ezt teszik.
A tanulmány társszerzője, Dr. Stephanie King, a bristoli Biológiai Tudományok Iskolájának docense elmondta: Eddig azt hittük, hogy csak a mi fajunk képes stratégiai, kooperatív kapcsolatokat kialakítani, vagy országokon átívelő hadászati, politikai szövetségeket kötni. Most kiderült, hogy a delfinek is. Mivel ezek a vízi emlősök képesek hatalmas csoportokban együttműködni, több nőstényt ismerhetnek meg, sőt több időt is tölthetnek velük, mivel a táplálékszerzés kevesebb energiát emészt fel. Ez pedig egyet jelent: sok-sok utódot, növekvő populációt.
Az emberhez genetikailag és viselkedésileg is a csimpánz áll a legközelebb. Két fontos különbség azonban van a két faj csoportdinamikájában. Eddig azt gondoltuk, hogy csak az embereknél számít a partnerek közti hűség, és csak az emberek esetében fontos az apák szerepe a gyereknevelés során. A bristoli kutatók azonban arra a meghökkentő következtetésre jutottak, hogy ilyen szempontból jobban hasonlítunk a delfinekre. Az uszonyosoknál ugyanis az elsőrendű közösség ugyanolyan szent, mint nálunk a család.
