Akár napi 50 ezer autó, zaj, por és 1800 fa kivágása: tényleg ilyennek képzeljük a jövő Budapestjét? Az ilyen Budapestnek nincs jövője!” – összefogtak a budapesti Határ útiak, hogy megóvják a zöldterületet és a lakókat az autóforgalomtól.
Mit érhet el egy zöld, civil összefogás a nagypolitikával szemben, és miért érdemes kinéznünk a hétvégi Kiserdő Fesztre?
A szeretlekmagyarorszag.hu a Kiserdő Egyesület tagjaival beszélgetett, akik négy éve óvják a lakhelyük melletti zöld területet attól, hogy áldozatul essen a Galvani-hídról levezető úthálózat építési munkálatainak.
“Még 2017-ben olvastuk egy újságcikkben, hogy a Határ úti Kiserdőbe szeretnének utat építeni. Ekkor jött egy felhördülés lakossági szinten: próbáltunk utánajárni, hogy tulajdonképpen mi történik? Mivel hivatalos tájékoztatást nem kaptunk, eldöntöttük, hogy mi magunk próbálunk képbe kerülni, egyúttal indítunk egy lakossági tájékoztatási akciót. Innen indult a Kiserdővédő csoport” – kezdi Németh Krisztina, aki a skót származású, de már 25 éve Magyarországon élő Tracey Wheatley-vel együtt a közösség oszlopos tagja.
Az erdő legyen veled! Ezzel a Star Wars parafrázissal szólítanak meg minket a Kiserdővédők, akik most nem egy csillagközi kalandra invitálnak minket – bár reméljük még azokat is lehet majd szombat este nézegetni az égbolton – de egy nagyon gazdag, erdei hétvégi programra hívnak minket szeptember 4-5 re. Kétnapos Kiserdőfeszt, azaz fesztivállal a szervezők hatni szeretnének az észre, a lélekre és a szívre is! A főszervezői csoport két képviselőjével, Molnár Szilviával és a 17 éve itt élő Tracey Wheatleyvel, Kiserdővédő aktivistákkal beszélgetett a RADIO9 szerkesztője: Barna Era Ferencváros civil rádiójának podcastjában.
Wekerletelepi lakosként mindkettejüket sokként érte: a kormány azért építtetne 2×2 sávos utat a Kiserdőn keresztül, mert ide tervezik az Újbuda és Észak-Csepel közt építendő Galvani-híd pesti oldali levezető nyomvonalát, ami komoly környezeti károkat okozna a lakosság és az élővilág számára is.
“Ez az erdő egy kis helyi kincs: itt sétáltatnak kutyát, erre járnak át egymáshoz a két lakótelep lakói, de sokan látogatták a karantén alatt is. Az építkezés már csak a zaj és a stressz miatt is desktruktív hatással lesz a környezetre és magukra az emberekre is” – mondja Tracey, hozzátéve: igazolt tény, hogy a koronavírus is könnyebben terjed a szmoggal keveredve.
És akkor még nem is beszéltünk a városi klímát megváltoztató hősziget-hatásról: a betonozott felületek ugyanis megtartják a hőt, ahogyan azt a hőkamerás felvételek is bizonyítják. Egész másképp fest a fákkal szegélyezett utca, mint a lebetonozott, ahol kocsik állnak mindkét oldalon.
Egy másik verzió szerint a nyomvonal az erdőn kívül, de a Határ úti házak ablakaitól mintegy 10 méterre húzódna. Mivel az ott található, jelenlegi 2×1 sáv helyére nem férne el 2×2 sáv, tévhit, hogy itt nem kellene ugyanúgy fákat kivágni az erdő széléről és házak előtti járda mellől. Kompromisszumos megoldásként felmerült, hogy az út helyére félig fedett alagút kerülne. Ezt azonban fölülről kéne kivájni, a favágás tehát nem lenne elkerülhető, ahogyan a forgalomnövekedés sem. Maga az építkezési folyamat 2-4 évet is igénybe vehet, a munkálatok ráadásul az egyik esetben a wekerletelepi házak kerítésétől néhány méterre zajlanának, mondja Krisztina.
Folytatás >>>
Nyitókép: Kiserdővédő piknik 2019 szeptember 15 Fotó: Sarkadi Péter greenfo
