A létező legmagasabb, 25 millió forintos eljárási díjat kellene befizetnie a Greenpeace-nek, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemben foglalkozhasson a fertői közbeszerzésről szóló beadványával. A döntően kisösszegű magánadományokból élő civil szervezet természetesen nem tudja kifizetni ezt a hajmeresztő összeget. A KD szerint nem jó helyen kopogtat a Greenpeace a Fertő-tavi beruházás kapcsán.
A zöldek szerint az ilyen elrettentő mértékű eljárási díjaknak jól láthatóan az a célja, hogy senkinek eszébe se jusson megkérdőjelezni a közbeszerzési folyamatokat. A fertői beruházás költségvetése eközben 45 milliárd forint felett jár.
Múlt héten támadta meg az újra kiírt közbeszerzési pályázatot a Greenpeace Magyarország a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, és hamar meg is jött a testület válasza: a vonatkozó szabályozás alapján 25 millió forintot kellene befizetnie a civil szervezetnek, hogy foglalkozzanak az ügyével, mindezt öt naptári (!) napon belül.
Aki ugyanis ma Magyarországon meg akar támadni egy közbeszerzést, annak ún. igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie, melynek mértékét egy 2015-ben módosított rendelet állapítja meg. E rendelet szerint a díj a beszerzés becsült értékének 0,5%-a, de legfeljebb 25 000 000 forint lehet. Ezt az összeget kellene most befizetnie a Greenpeace-nek, hogy a Döntőbizottság foglalkozzon a panaszával.
A 45/2015. (XI.2.) számú MvM rendeletet 2015-ben pont azért módosították és emelték fel irreálisan magasra az eljárási díjakat, hogy ezzel visszatartsák a jogorvoslati panaszoktól az érintetteket.
A Döntőbizottság végzéséből az is kiderül, hogy a fertői közbeszerzési eljárás második ütemének becsült értéke 35 781 669 000, tehát majdnem 35,8 milliárd forint. Ez a jelenleg zajló, a Mészáros és Mészáros Kft. által elnyert 9,38 milliárd forint értékű munkákkal együtt már meghaladja a 45 milliárd forintot. Összehasonlításképp, ez az összes magyar nemzeti parkunk több mint 7 évi összköltségvetése. A 7-szeres szorzó úgy jött ki, hogy a 2020-as költségvetési törvényben – amely 2021 költségvetését meghatározta –, a 10 magyar nemzeti parki igazgatóságnak együttesen működési kiadásra 5,6 milliárd, bérkiadásra pedig 7,3 milliárd forint van elkülönítve, ám 6 milliárd forintnyi kötelező működési bevételt is előír számukra a törvény. Ez tehát azt jelenti, hogy 2021-ben 6,9 milliárd forintot költött az állam a 10 magyar nemzeti park fenntartására együttesen (12,9 mínusz 6 milliárd).
A Greenpeace Magyarország azért kérte a közbeszerzési kiírás jogellenességének megállapítását, mert az még a – a kiemelt beruházásokra vonatkozó rövid határidők miatt megkérdőjelezhető módon kiadott – környezet- és természetvédelmi engedélyekben leírtaknak sem felel meg. A közbeszerzési kiírásban megadott adatok ugyanis jóval túlterjeszkednek az engedélyezett méreteken, szinte minden egyes részelemnek nagyobb a területe, mint ami az engedélyben szerepel, a kiírásban szereplő 26 apartmanház, egy fürdőház és mintegy 150 strandpavilon építésére pedig egyáltalán nincs is engedélye a 100%-os állami tulajdonban lévő Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-nek.
„45 milliárd forintnál jár a fertői beruházás számlálója, és ez csak a hivatalosan kommunikált összeg. 45 milliárd adófizetői forintot akar elkölteni a magyar állam arra, hogy tönkretegye a gondjára bízott nemzeti parkunkat. Minden valódi hazai és nemzetközi természetvédelmi testület egyetért velünk abban, hogy ez a beruházás alapjaiban veszélyezteti a Fertő-Hanság Nemzeti Park értékeit. Az állam pedig nemhogy megvédené a rá bízott közös kincsünket, de ő maga a beruházó. Nem csoda, ha Orbán Viktor miniszterelnök arra se veszi a fáradtságot, hogy válaszoljon az aggályainkra, Áder János köztársasági elnök pedig egy interjúban nem is kommentálja a Fertő ügyét arra hivatkozva, hogy „kevésbé ismeri” a beruházás részleteit. Nekünk viszont elfogyott a türelmünk.” – nyilatkozta Dr. Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország természetvédelmi kampányának vezetője.
A Greenpeace hírére reagált a Közbeszerzési Döntőbizottság:
Nem jó helyen kopogtat a Greenpeace a Fertő-tavi beruházás kapcsán
A Greenpeace beadványa jogilag hibás, mert a Közbeszerzési Döntőbizottságnak nincs arra jogosultsága, hogy ellenőrizze, a projekt megfelel-e a környezetvédelmi törvényeknek, ez a környezetvédelmi hatóságok jogköre. A Döntőbizottság csak azt vizsgálhatja, hogy a versenyszabályoknak megfelel-e a kiírás. A kérelem formailag is hibás, mivel hiányos volt, azaz nem felelt meg a benyújtás jogszabályi feltételeinek. Összegezve: a Greenpeace tehát nem a megfelelő helyen és formában élt a panaszával.
Ami a 25 millió forintos igazgatási szolgáltatási díjat illeti: ez az összeg minden esetben a beruházás becsült értékének a fél százaléka. Ez európai uniós szinten kirívóan alacsony, az uniós átlag mindössze egynegyede. A vonatkozó rendelet 2015-ös módosításakor nem megemelték, hanem a felére csökkentették a díjakat, éppen annak érdekében, hogy szélesebb körben legyen lehetőség jogorvoslati panasszal élni. Szeretnénk felhívni arra a Greenpeace által elhallgatott tényre is a figyelmet, hogy abban az esetben, ha egy kérelemnek helyt ad a Döntőbizottság, akkor a kérelmező minden esetben visszakapja a befizetett eljárási díjat – követelésről tehát szó sincs.
