Az ünnepi időszakban hazánkban is megugrik az utazások száma, hiszen ilyenkor nagy számban látogatnak haza külföldi magyarok, és itt élő honfitársaink is szívesen utaznak külföldre. A Greenpeace az év utolsó hónapját nézve összehasonlította Budapest és 12 európai nagyváros között a vasúti és légi közlekedés árait, az eredmény pedig lehangoló: vonatjegyre átlagosan több mint kétszer annyit kell költenünk, mintha ugyanazt az utat repülővel tennénk meg.
A Greenpeace frissen publikált elemzéséből az derül ki, hogy az éghajlatromboló légi közlekedés továbbra is sokkal nagyobb támogatást élvez, mint a környezetbarát vasúti utazás. Hiszen egy Budapestre tartó vagy innen induló vonatút átlagosan több mint kétszer annyiba kerül, mint ugyanaz az út repülővel. A Budapest-London és a Budapest-Brüsszel útvonalon a vonatjegy átlagosan ötször drágább volt, mint a repülőjegy. A vizsgált útvonalak közül csak kettő esetében volt olcsóbb a vonat, mint a repülő.
„Az olcsóbb repülőjegyek elsőre jó ajánlatnak tűnhetnek, de a repülés valódi árát bolygónk fizeti meg. A fenntartható vasúti utazás sokak számára továbbra is megfizethetetlen, ez pedig óriási előnyt jelent a repülés számára, amely a legszennyezőbb közlekedési forma. Felháborító, hogy a légi közlekedés hatalmas adókedvezményeket kap, miközben a vonatjegyeket és a vonatokhoz használt zöldáramot megadóztatják. A kormánynak és az EU-nak sürgősen fel kell számolnia ezt a minden szempontból káros rendszert, és azon kell dolgozniuk, hogy a fenntartható vasúti közlekedés mindenki számára megfizethető és elérhető legyen” – mondta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampányosa.
Az árak mellett a kényelem és a foglalás egyszerűsége is fontos tényező a vásárlók számára, amikor az utazás módjáról döntenek.
Az elemzés 12 európai nagyváros és Budapest közötti összeköttetéseket nézte, és ezek közül csupán hat vonalon volt elérhető közvetlen vasúti járat. Ugyanakkor a vizsgált célállomások közül 10 esetben van közvetlen légi összeköttetés Budapestről. Ráadásul az elemzés készítésének időpontjában, 12 héttel karácsony előtt a legtöbb európai vasúttársaság még nem kínált jegyeket a Budapestről induló és oda tartó útvonalakra. Sem a MÁV, sem a Deutsche Bahn, de még az ÖBB éjszakai járata sem volt választható alternatíva, így az utasoknak nem is volt lehetősége arra, hogy fenntartható módon tervezzék meg utazásukat.
A MÁV ráadásul különösen későn, Európában utolsóként, november 28-án hozta csak nyilvánosságra a december 10-től érvényes menetrendjét. Azon túl, hogy az új menetrend több vasúti fővonalon is növekvő menetidővel számol, ami teljesen ellentétes az európai trendekkel és a vasút versenyképességét (még) tovább csökkenti, a jogszabályi határidő lejárta utáni publikálás az utazások tervezését is nagyban megnehezíti. Ezzel szemben a téli időszakra szóló repülőjegyek és járatinformációk az ünnepek előtt már legalább három hónappal korábban elérhetőek voltak.
A Greenpeace szerint elfogadhatatlan, hogy a hazánk és több európai ország közötti vonatközlekedés még mindig jelentősen drágább, mintha ugyanazt az utat repülővel tennénk meg. Az Európai Bizottságnak és az egyes kormányoknak meg kell végre teremteniük a feltételeket ahhoz, hogy nemzetközi viszonylatban könnyebben lehessen vonatjegyet foglalni, és hogy a vasúti utazás olcsóbb legyen. Az árcsökkentést olyan eszközökkel lehetne elérni, mint például a vonatjegyekre és a vasúttársaságok által termelt villamos energiára kivetett ÁFA eltörlése, valamint a kerozinra vonatkozó adókedvezmények megszüntetése.
A vonattal való utazás éghajlatvédelmi szempontból a legkíméletesebb motorizált közlekedési forma. A vonatos utazás személyenként és kilométerenként 80%-kal kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a repülés. A közlekedés az egyetlen olyan ágazat az EU-ban, ahol a klímaromboló szén-dioxid-kibocsátás növekszik.
Magyarországon a közlekedésből származó kibocsátások 2005 és 2019 között 19%-kal nőttek, ami az összes kibocsátás több mint 22%-át tette ki 2019-ben. A kibocsátások csökkentése érdekében a kormányoknak a Greenpeace szerint prioritásként kell kezelniük a vasút finanszírozását és fejlesztését a szennyező repülős közlekedéssel szemben azáltal, hogy csökkentik a légi közlekedés adókedvezményeit. Emellett egész Európában bővíteni és fejleszteni kell a vasúti összeköttetéseket, egyszerűsíteni kell a vasúti jegyfoglalási rendszereket, és minden európai lakos számára megfizethetővé kell tenni a környezetbarát közlekedés használatát az országhatárokon belül és azokon kívül egyaránt. Támogatni kell a zöld közlekedési infrastruktúrát, hogy a nemzetközi vasúti utazás mindenki számára egyszerűen hozzáférhető legyen.
Háttér az elemzéshez.
A Greenpeace a vonattal és repülővel történő utak költségeit hasonlította össze Budapest és 12 európai célállomás között az utazási szempontból legforgalmasabb napokat nézve (december 21., december 23., és december 28.). Az elemzés Budapest vonatkozásában 12 útvonalat vizsgált, melyek Amszterdam, Berlin, Brüsszel, Ljubljana, London, Milánó, Párizs, Prága, Róma, Varsó, Zágráb és Zürich. Az összes elemzett útvonal légvonalban rövidebb, mint 1500 km (rövid távú járatok). Mindegyik esetében irányonként három utat vizsgál az elemzés. A Greenpeace az elemzést 2023. november 3. és 27. között végezte el a légitársaságok és a vasúttársaságok hivatalos honlapjairól származó információk felhasználásával.
