A Greenpeace és a Civil Kollégium támogatásával létrejött Nagy Tavak Koalíció Udvaros Dorottyával, Földes Eszterrel és Für Anikóval együtt álltak ki nagy tavaink védelmében a Fertő tónál, a Balatonnál, a Velencei-tónál és a tatai Öreg-tónál. A biológiai sokféleség világnapja alkalmából szervezett országos rendezvényen azt üzenték a döntéshozóknak: „Megvédjük a tavainkat, megvédjük a természetet.” A természetromboló nagyberuházások helyett az élővilág védelmére van szükség, és arra, hogy természeti értékeinket minden ember élvezhesse, ne csak egy kiváltságos elit.
A Nagy Tavak Koalíció nevű országos összefogás azért alakult meg még áprilisban a Civil Kollégium támogatásával, hogy környezet- és természetvédelmi szempontok alapján figyelemmel kísérjék a jelenleg is zajló tóparti, elsősorban turisztikai beruházásokat, valamint az ezeket lehetővé tevő helyi és országos szabályozást és döntéshozatalt. Az alapítók szerint ugyanis mind a négy fent említett tavat olyan beruházások veszélyeztetik, amelyek kizárólag szűk gazdasági érdekkörök rövid távú érdekeit helyezik előtérbe és nem a közösség, a természet megóvásának szempontjai érvényesülnek.
„Az élővilág és a klíma ilyen válságos időszakában nagy tavainkat, a tájat tönkretenni, partjaikat betonba önteni, az élővilágot a nagy beruházásokkal elüldözni, a strandokat az emberek elől elzárni nem lehet. Bízunk benne, hogy az Országgyűlés is felismeri ebben a felelősségét és mihamarabb megszavazza „Magyarország nagy tavai természeti és kulturális értékeinek védelméről” szóló országgyűlési határozati javaslatot” – mondta Németh Krisztina a Nagy Tavak Koalíció képviseletében.
A Greenpeace úgy látja, az elmúlt 10 évben fokozatosan ellehetetlenítik Magyarországon a természet- és környezetvédelem korábban hatékony intézményrendszerét. A fél évszázad alatt felépített rendszer ma már sokszor nem tud gátat szabni a természetet pusztító rövid távú gazdasági érdekek túlzott térnyerésének. A biológiai sokféleség világnapján a környezetvédő szervezet ezért két olyan anyagot is nyilvánosságra hoz, amellyel támogatja az emberek, közösségek természetet védő tevékenységét. A „Lépj fel a természetkárosítás ellen! – Mit tehetsz, ha természetkárosítást észlelsz?” című útmutató a jogi intézkedési lehetőségeket veszi sorra, egy másik összeállítás pedig a közösségi kiállás, fellépés módszereit mutatja be. A kiadványok muníciót és tudást adnak ahhoz, hogy az emberek jobban a kezükbe tudják venni az irányítást, meg tudják védeni a közösségi érdekeket, és így fel tudjanak lépni a hazai élővilág pusztítása ellen.
„Minden természetért aggódó honfitársunkra szükség van ahhoz, hogy változást érjünk el. Az emberiség történelmének legnagyobb kihalási hullámát éljük. Most minden területre, ahol még jó állapotban van az élővilág, vigyáznunk kell. Sőt, amit csak lehet, vissza kell adnunk a természetnek. Ez pont ellentétes folyamat azzal, ami ma Magyarországon zajlik. Hazánk élővilága veszélyben van. A csodálatos hazai erdeink, tavaink, folyóink, vagy a hatalmas füves puszták, gyepek, sosem látott mértékben tűnnek el, mert beépítik, lebetonozzák, feldarabolják, és átalakítják a természetes élőhelyeket. Azt akarjuk, hogy a kormány és a nagyvállalatok álljanak el a szűk csoportérdekeknek kedvező, de közös értékeinket pusztító, a tájat és a helyi emberek érdekeit, véleményét semmibe vevő, sokszor törvényeinket is sértő terveiktől.” – mondta Rodics Katalin a Greenpeace biodiverzitáskampány-felelőse.
Földünk élővilágának eddigi legátfogóbb felmérése (IPBES) drámai adatokkal szembesítette a döntéshozókat és az emberiséget. A Földön élő ma ismert 5-6 millió fajból 1 millió faj fog eltűnni 10-15 éven belül, ha azonnal nem cselekszünk, és nem változtatunk az eddigi pusztító tevékenységeken. A Föld felszínének már 75%-át átalakította az emberiség, ezzel a természetes élőhelyeket már most is minimálisra csökkentettük. Különösen veszélyben vannak a vizes élőhelyek, amelyeknek globálisan már 85%-át tönkretettük, és háromszor gyorsabban pusztulnak, mint az erdők.
Hazánkban is egyre döbbenetesebben pusztul az élővilág. Olyan emblematikus fajaink közelednek az eltűnéshez, mint a fecskék, de drámaian fogyatkoznak a gólyák és a kétéltűek is, mint például a levelibékák. Hazánk átlaghőmérséklete már 1,4 °C-kal emelkedett, és egyre jobban szárazodik az ország, ezért kiemelkedő fontosságú Magyarországon is minden vizes élőhely természetes állapotban történő megőrzése, különösen nagy tavaink, folyóink, mocsaras és lápos területeink teljes védelme.
Én a végsőkig fogok küzdeni, amíg lehet!
Mi a közös bennük: Balaton, Velencei-tó, Fertő tó, Tatai Öreg-tó. A kirándulási célpont mellett az, hogy az Orbán közeli vállalkozók sok-sok közpénzzel megtámogatott szálloda és kikötő beruházásainak helyszínei. Milyen szabálytalanságok kísérik a természetkárosító építkezéseket? Mit tehetnek a környezetüket és a jövőjüket féltő civilek egy antizöld kormánnyal szemben?
A természeti örökségeink tönkretétele elleni harcról mesélt podcastunkban a Nagy Tavak Koalíció képviseletében Kun Zoltán.
Kapcsolódó anyagok:
