Állítsák le Paks II jelenleg zajló környezetvédelmi engedélyezését, függesszék fel a telephelyen folyó vizsgálatokat, a kormány, az MVM Zrt. és az MVM Paks II Zrt. pedig hozzon nyilvánosságra minden elemzést, tanulmányt, amelyek alapján a Paks II beruházás mellett döntöttek. Ezeket követeli a Greenpeace a Jávor Benedek ma megjelent dokumentumai alapján. Paks titkosítása miatt 5 civil szervezet az Alkotmánybírósághoz fordult.
A Jávor Benedek európai parlamenti képviselő birtokába jutott, ma nyilvánosságra hozott dokumentumok alapján feltételezhető, hogy a magyar kormány úgy döntött a Paks II beruházásról, hogy tisztában voltak vele: Paks II-re nincs szükség. A dokumentumok alapján a döntés teljesen előkészítetlen volt. A kormány rendelkezésére álló megalapozó tanulmányok vagy rossz minőségűek voltak (téves, idejétmúlt adatokon végezték az elemzéseket, fontos szempontokat nem vettek figyelembe, alapvető kérdéseket nem vizsgáltak), vagy a bennük foglalt következtetések alapján vállalhatatlanok lennének Paks II környezetre és a villamosenergia-rendszerre gyakorolt hatásai.
„Érthetetlen, hogy milyen alapon döntöttek a járulékos költségek nélkül is legalább 4000 milliárd forintba kerülő megaberuházás mellett. A magyar kormány idén 28, jövőre pedig a tervek szerint 113 milliárd forintot pazarolna el Paks II-re, miközben továbbra sem tudja igazolni a beruházás szükségességét. Sőt inkább az körvonalazódik, hogy a kockázatok és a megalapozatlanság tudatában döntöttek” – mondta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampányosa. A Greenpeace ezért a beruházás és az engedélyezés teljes leállítását követeli, valamint hogy hozzák nyilvánosságra Paks II 30 évre titkosított megalapozó dokumentumait, mert csak ezek ismeretében lehet felmérni a tervezett beruházás valós társadalmi költségeit. Mindezeket követően újra kell gondolni az ország energiastratégiáját, hogy egy valóban fenntartható, és az európai trendekkel összhangban a megújuló energiahordozók elterjedésére és az energiahatékonyság növelésére alapozó, felelősségteljes jövőkép születhessen – áll a zöld szervezet közleményében.
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ FORDUL NÉGY CIVIL SZERVEZET A PAKS II. BERUHÁZÁS TITKOSÍTÁSA MIATT
Az Országgyűlés március 3-án fogadta el a Paksi Atomerőmű beruházással összefüggő adatokat 30 évre titkosító törvényt. Szerintünk a nemzet biztonságát éppen, hogy nem a gigantikus volumenű atomerőmű beruházás évtizedekre történő titkosítása szolgálja. Ezért az Energiaklub négy szervezettel közösen – Társaság a Szabadságjogokért, Transparency International Magyarország, atlatszo.hu, K-Monitor – az Alkotmánybírósághoz fordult.
Még márciusban nyílt levélben arra kérték Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt. Sajnos az államfő nem hallgatta meg a kérésüket. Később a parlamenti képviselők egynegyede az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezte. Az alkotmánybíráknak azt kell eldönteniük, hogy a paksi beruházással összefüggő „üzleti és műszaki adatok, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló adatok” megismerhetőségének nemzetbiztonsági megfontolásokból 30 évre történő kizárása összeegyeztethető-e Magyarország Alaptörvényével.
Szerintük a Paks II beruházás titkosítása nem állja ki az alkotmányosság próbáját. A törvény ötödik paragrafusa ugyanis olyan műszaki és döntés-előkészítési adatokat is teljes egészében megismerhetetlenné tesz, amelyek nem érintenek nemzetbiztonsági, illetve a szellemi tulajdon védelméhez fűződő érdekeket. Ráadásul az adatnyilvánossághoz kötődő bírósági felülvizsgálat lehetőségét is kiüresíti. Mindez a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog aránytalan korlátozásához vezet. Ráadásul az alkotmányossági aggályokon túl ez a törvény ellentétes azokkal az EU-s és nemzetközi irányelvekkel, amelyek biztosítják a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférést. Az álláspontukat és a részletes szakmai érveinket "amicus curiae" levél formájában az Alkotmánybíróságnak is elküldték.
Kapcsolódó anyagok:
