Egy éve járt le az almásfüzitői veszélyeshulladék-tározó engedélye, de egy jogi kiskapunak köszönhetően tovább működhet. A Greenpeace tegnap egy demonstráció keretében a Legfőbb Ügyészséghez fordult, hogy megakadályozza a további veszélyeshulladék-szállítást Almásfüzitőre. Az érintett Tatai Környezetvédelmi Zrt. visszautasítja a Greenpeace Magyarország vádjait.
A kolontári után az ország második legnagyobb vörösiszap-tározója Budapesttől alig 100 km-re található, a Duna-parton. Bár a tározó már évek óta nem fogad vörösiszapot, de annak felszíne egy nem kevésbé veszélyes tevékenységnek ad helyet jelenleg is. Évi több mint százezer tonna veszélyes hulladék befogadására van ugyanis itt engedélye a Tatai Környezetvédelmi Zrt.-nek, de – a Greenpeace véleménye szerint – az engedélynek egy éve le kellett volna járnia, és a cég csak egy jogi kiskapura [Lásd a TKV működési engedélyét 7. oldal, utolsó bekezdés] hivatkozva folytathatja még mindig a tevékenységét.
A vállalat új engedélykérelmét először tavaly augusztusban, majd idén áprilisban másodszor is elutasította a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal mint illetékes környezetvédelmi hatóság, továbbá az itt folyó szabálytalan hulladékkezelés miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen. A Greenpeace követeli, hogy a magyar kormány vegye komolyan a saját hatósága és az EU döntését, és azonnal állítsa le a kockázatos veszélyeshulladék-üzletet. A Greenpeace 2011 óta kampányol azért, hogy a közvetlenül a Duna partján fekvő, szivárgó tározóra ne hordhassanak további veszélyes hulladékokat.
Az almásfüzitői tározó tulajdonosa a Tatai Környezetvédelmi Zrt., amely veszélyes és nem veszélyes hulladékok hasznosítására kapott engedélyt 2010-ben. A TKV a Duna-parti tározóban lévő vörösiszap kiporzásának megelőzését többek között veszélyes hulladékok tömegének ráhordásával „oldja meg”. A cég gyakorlata, hogy az általa átvett veszélyes hulladékokból új „terméket” állít elő „komposztkészítéssel”. Bár a TKV valóban erre kapott engedélyt, a Greenpeace és számos további független szakértő szerint ez a hulladékkezelési gyakorlat teljesen ellentétes a hulladékkezelés magyarországi és európai szabályaival, és veszélyezteti a környezetet. A TKV 2010-es almásfüzitői engedélyében szereplő speciális komposztálás miatt az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást folytat Magyarország ellen 2013 óta.
A tározó nem csak a környezetvédők szerint veszélyes.
A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Intézetének kutatói egy kiadványukban gyakorlatilag pontról pontra alátámasztják a Greenpeace állításait az almásfüzitői vörösiszap-tározó veszélyességéről, és az ott folyó tevékenység kockázatairól. A Greenpeace szerint valószínűsíthető, hogy hosszú távon a vörösiszap-tározóba lerakott toxikus anyagok a talajvízbe is beszivárognak, esetleg a Dunába jutnak. A Greenpeace véleményével az MTA Földrajztudományi Intézetének kutatásai is egybecsengtek. A 2012-ben az MTA által kiadott „Katasztrófák tanulságai – Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások” című kötet ugyanis megállapítja, hogy „A tározóból szivárgó szennyezett felszín alatti vizek az év nagy részében a Duna felé áramlanak”, valamint hogy „a hulladékok keverése növeli és kiszámíthatatlanabbá teszi a hulladéklerakó szennyező hatását”. A teljes tanulmányfejezet elérhető itt.
Először tavaly augusztusban első fokon a magyar hatóság sem engedélyezte tovább a tevékenységet, és kimondta, hogy a Tatai Környezetvédelmi Zrt. lényegében csak hulladékhígítást végez. A cég fellebbezése nyomán a másodfokon eljárt Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF) megsemmisítette az elutasító határozatot és új eljárásra kötelezte a hatóságot, ám a megismételt első fok újfent elutasította a cég engedélykérelmét. A vállalat engedélye a veszélyes hulladék befogadására a Greenpeace véleménye szerint 2015. május 12-ig volt érvényes. A Kormányhivatal azonban – álláspontunk szerint szabálytalan jogértelmezés alapján – mégis immáron egy teljes éve hagyja a vállalatnak a tevékenység további folytatását, amióta a jogi játszma tart. Az aktuális engedély addig érvényes, amíg jogerőre nem emelkedik az új engedély; de a cég annak hiányában is folytathatja a tevékenységet, amíg nincs jogerős döntés. A tározóba továbbra is akár több tízezer tonnányi veszélyes hulladékot szállíthatnak, ami napról napra növeli a környezeti kár kockázatát.
A Greenpeace ezért tegnap a Legfőbb Ügyészséghez fordult, hogy az hívja fel a hatóságot a tározóval kapcsolatos tevékenység beszüntetésére- áll a szervezet közleményében. A zöld szervezet korábbi sajtóközleménye a témában >>>
Almásfüzitő– a méreg a lényeg – idővonal
Greenpeace almásfüzitői demonstráció 2015 május 12
Van érvényes engedélye a Tatai Környezetvédelmi Zrt.-nek A cég visszautasítja a Greenpeace Magyarország hamis vádjait
A Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV Zrt.) kezelésében lévő almásfüzitői vörösiszap tározókkal kapcsolatban a Greenpeace Magyarország sajtótájékoztatót tartott. Az eseményen olyan megalapozatlan állítások hangzottak el, amelyeket a TKV Zrt. nem hagyhat szó nélkül. A Tatai Környezetvédelmi Zrt. bizonyíthatóan érvényes engedély birtokában, törvényesen működik Almásfüzitőn, végzi, immár 20 éve, a tározók porzásmentesítését. A Greenpeace sajtótájékoztatójának apropóját vélhetően az adta, hogy a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya elutasította a Tatai Környezetvédelmi Zrt. öt évente esedékes engedély-felülvizsgálati kérelmét.
A cég a döntéssel nem ért egyet, ezért élve a jogi lehetőséggel, fellebbezést nyújtott be az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez. Amíg a jogerős döntés meg nem születik, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. továbbra is érvényes hulladékhasznosítási engedély birtokában, törvényesen működik Almásfüzitőn. A Kormányhivatal az elutasító határozatában is kijelentette, hogy „… a Hatóság nem találta indokoltnak az Ügyfél által folytatott tevékenység felfüggesztését vagy megtiltását.” Az almásfüzitői vörösiszap tározó nem veszélyes a környezetére. Egy korábbi határozatában, –amelyben a teljekörű tényfeltárást fogadták el– maga a győri hivatal is elismerte, hogy a Tatai Környezetvédelmi Zrt. munkája hasznos. Sőt, az elutasító határozat is több ponton komoly elismeréssel illeti a TKV Zrt. tevékenységét. Az indoklásban szerepel például, hogy Almásfüzitőn a bekerülő veszélyes hulladékok a technológia során elveszítik hulladék jellegüket. A Kormányhivatal egyebek mellett kijelenti, hogy a Tatai Környezetvédelmi Zrt. által alkalmazott technológia az elérhető legjobb technika, ami egyben azt jelenti, hogy a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából.
A Tatai Környezetvédelmi Zrt. technológiája, amelynek segítségével az almásfüzitői vörösiszap-tározókat lefedi, tökéletesen megfelel a magyarországi és európai hulladékkezelési szabályoknak. A cég munkájának eredményeként megszűnt a vörösiszap-kiporzás, radikálisan csökkent a korábbi időkből ott maradt talajvízszennyezés. Ma már a tározók jelentős részét növényzet borítja, a kihelyezett fedőrétegen újraéledt a természet, állatok vették birtokba a területet. A környező lakosság ismeri és támogatja a cég munkáját. Elismert szakértők is állítják: a cég tevékenysége a legjobb megoldás a lehetséges változatok közül. A legnevesebb magyar környezetvédelmi szakjogászok álláspontja szerint „…a hulladéklerakó takarására szolgáló, a növények megtelepedését elősegítő fedőanyag előállítása megfelel a hasznosítás céljának, hiszen egyébként erre természetes anyagot kellene felhasználni. Az elérhető legjobb technika és az összességében legjobb környezeti eredmény ebben az összefüggésben valójában azonosítható.” A Tatai Környezetvédelmi Zrt. munkája teljesen átlátható, ellenőrizhető. A Kormányhivatal 20 éve folyamatosan vizsgálja az előállított fedőanyagot, amelyet a cég csak a hivatal jóváhagyását követően helyezhet ki a területre. A cégnek a tárózókon és a környezetükben 35 évre fenntartási és ellenőrzési kötelezettsége van, amelyre külön pénzügyi alapot képezve tudatosan készül – olvasható a Tatai Környezetvédelmi Zrt. sajtóközleményében.
